Egyebek mellett a koronavírus-járványnak a migrációra kifejtett hatásait is vizsgálja az UNHCR tegnap közzétett éves migrációs jelentése, amelyből kiderült: a fegyveres konfliktus, üldöztetés, emberi jogi visszaélések vagy a klímaváltozás miatt otthonukat elhagyni kényszerülők száma az utóbbi évtizedben megkétszereződött a világban, múlt év végére pedig elérte a 82,4 milliót. A Globális trend című dokumentum szerint még a Covid–19 sem volt képes megállítani a konfliktusokat:
miközben a pandémia miatt bevezetett korlátozások következtében a világ nagy részén az emberek gyakorlatilag még a lakhelyüket sem hagyhatták el, újabb hárommillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön szülőföldjéről.
Filippo Grandi, az UNHCR főbiztosa a jelentés ismertetésekor úgy fogalmazott: szerinte az emberek menekülését részben a populizmus és a nacionalizmus globális terjedése idézi elő, ezért felszólította a világ vezetőit, hogy hagyják abba az egyes embercsoportok démonizálását.
– Elképesztő és erkölcsileg megvetendő, hogy a menekülőket falak emelésével vagy tengerbe veszejtésükkel akarják megállítani. […] Bármilyen okból menekülnek, ugyanolyan emberek, mint bárki más
– fogalmazott. Grandi üdvözölte, hogy Joe Biden amerikai elnök ígéretet tett a hatékony és humánus amerikai menekültügyi rendszer helyreállítására, de hozzátette: nagyon fontos ennek az ígéretnek a betartása.
Európa szempontjából is sok érdekes adatot tartalmaz a jelentés. Kiderült, hogy Törökországban tartózkodik a legtöbb menekült az egész világon, számuk 3,7 millió fő. Erre egyébként Recep Tayyip Erdoğan már számos alkalommal felhívta Európa figyelmét, a török elnök szerint ugyanis Törökország teljesítőképességének és befogadóképességének határán van, egy újabb migránshullámot már nem bír el.
Törökország után a második legtöbb menekültet befogadó ország Kolumbia, a dél-amerikai országot Pakisztán, Uganda és Németország követi a sorrendben.
Megoldás az elöregedő társadalomra? Mintegy huszonhétezer gyermek születik évente Németországban bevándorló szülőktől, ez a szám nagyjából hatszor nagyobb, mint 2015 előtt. Noha az elmúlt években jelentősen csökkent az új bevándorlók aránya a nyugat-európai országban, a születési statisztikák még mindig a korábbi nagy menekülthullámok hatásairól tanúskodnak, amikor közel egymillióan menekültek Németországba a háborúk és a megélhetési nehézségek elől. A főleg a közel-keleti és a dél-ázsiai térségből származó menekültek zöme már új hazájában alapított családot. Német szakértők arra mutattak rá, hogy a bevándorló családokból származó gyermekekkel megállítható lehet a társadalom elöregedése, ugyanis 2019 végén a migránsok átlagos életkora 29 év volt, ami 15 évvel alacsonyabb a teljes német lakosság átlagéletkoránál.
