Konferencia Európa jövőjéről: a brüsszeli elit találkozik a néppel

Ma tartják az Európa jövőjéről szóló konferencia alakuló plenáris ülését Strasbourgban: a következő hónapokban az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a kormányok és a civil társadalom képviselőinek százai próbálnak együttesen válaszokat találni az EU előtt álló kihívásokra. Az Európa-szerte zajló konzultációsorozat kimondott célja, hogy közelebb vigye az uniós intézményeket a polgárokhoz. Az EP delegációjában a hazai kormánypártokat Trócsányi László és Gál Kinga képviselik. A volt igazságügyi minisztert, egyetemi tanárt a konferencia alakuló ülésének apropóján kérdeztük.

– Eldördült a konferencia startpisztolya. Hogy mit is jelent ez valójában? A brüsszeli elit hamarosan találkozik a néppel. Ebből következik a kiinduló probléma, miszerint nem is ismeri a népet igazán. A brüsszeli elit most úgy döntött, hogy demokratikus mezbe öltözik – fogalmazott Trócsányi László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. A jogászprofesszor elmondása szerint a képet jócskán árnyalja, hogy európai nép nem létezik, a különböző tagállamok polgárai nem közvetlenül az EU-hoz, sokkal inkább a saját országukhoz kötődnek. Az európai polgárság lényegében kiegészíti a tagállami polgárságot.

Mindenkit érdeklő ügyek

– Azt gondolom, hogy nem lehetnek illúzióink, az európaiaknak vélhetően lesújtó a véleményük az EU elmúlt években nyújtott teljesítményéről. Az unió újabban ugyanis számos olyan dologgal foglalkozik, amihez igazából nincs köze, nincsenek hatáskörei a szóban forgó területeken.

Az embereket pedig inkább az érdekli, hogy az intézmények miért nem képesek a sikeres vakcinabeszerzésre vagy a határok hatékony védelmére. Olyan ügyekben kellene eredményeket felmutatni, amelyek a polgárok mindennapjait meghatározzák

– szemléltette a kiinduló problémát a Fidesz EP-képviselője.

Ahogy arra Trócsányi László felhívta a figyelmet, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat struktúrája hosszas előkészítő munka után alakult ki. Az Európai Parlament, valamint a nemzeti parlamentek 108-108 képviselője, ötvennégy kormánytag, több uniós biztos, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a képviselői, valamint a polgári panelek több mint száz tagja együttesen az ülés résztvevői. – A szervezet által elfogadott dokumentumok alapján a végrehajtó tanács készít majd jelentést a konferencia eredményéről, ami alapján le lehet vonni további következtetéseket.

Én magam nagy jelentőséget tulajdonítok a konferenciának, de azt nem szeretném, hogy pusztán azért kerüljön fel a „demokratikus mez”, hogy kimondhassuk: a polgárok a mind szorosabb integrációt szorgalmazzák.

Ez önmagunk becsapása lenne. Nem szabad hagyni, hogy a konferencia végkövetkeztetéseit előre megfogalmazzák – hangoztatta Trócsányi László.

A volt igazságügyi miniszter szerint a tagállamok a népszuverenitás letéteményesei Forrás: Európai Parlament

Zsákutca az ideológiai vita

– Nyomásgyakorlást érzek a brüsszeli intézmények részéről, amelyek a tagállamoknak akarják előírni, hogy milyen irányba mozduljon el az integráció. Mindezt annak ellenére, hogy az EU-t az országok hozták létre, ők a népszuverenitás letéteményesei. Amennyiben a konferenciasorozat alkalmával az intézményi és ideológiai kérdéseket helyezik előtérbe, az egész folyamat eredményessége foroghat kockán. Az Alkotmányozó Konvent idején, 2005-ben már láttunk hasonlót. Akkor is Európa-szerte várták a valódi eredményt, azonban a konvent alatt megszületett uniós alkotmányszerződést a franciák és a hollandok népszavazás útján végül elutasították. A mostani konferencia alkalmával tehát észnél kell lennünk – szögezte le a politikus, hozzátéve: a tagállamok körében teljesen eltérő elképzelések vannak az Európa előtti válaszutakról.

– Van, aki föderalista Európát akar, van, aki konföderációt, más pedig a nemzetek Európája mellett áll. Különböző forgatókönyvek vannak, arról nem is beszélve, hogy a tagállamokban a polgárok is más-más módon gondolkoznak az EU-ról. Amint ideológiai terepre tévedünk, zsákutcába juthat az EU jövőjéről szóló diskurzus

– teszi hozzá.

Arra a felvetésünkre, hogy a Fidesz politikusai milyen célokkal vágnak neki a konzultációsorozatnak, Trócsányi László elmondta: – A mi üzenetünk, hogy az áldemokratikus mezt a realitás mezére kell cserélni. A brüsszeli buborék nem erőltetheti rá az akaratát a tagállamokra, mert az kudarcra van ítélve. Önmagában a brüsszeli buborék kifejezés árulkodó: egy zárt világ, ami távol esik a valóságtól. Én magam törekedni fogok rá, hogy ne elrugaszkodott ötletekkel, hanem valós kérdésekkel foglalkozzunk.

Az EP-képviselő szerint előremutató lehet, ha a résztvevők arról beszélnek, hogy a jelenlegi szerződéses keretek között mi működik jól és mi az, amin javítani kell. – Jól tudna működni egy diszkriminációmentes belső piac, a fiatalok pedig megszólíthatók az Erasmus-programokon keresztül. A világos hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között viszont tisztázásra szorul, a szubszidiaritás ellenőrzése egyáltalán nem működik, a tagállamok nemzeti, alkotmányos önazonosságának tiszteletben tartása pedig ne csak írott malaszt legyen. Ezekről kell beszélnünk, mindig szem előtt tartva, hogy az unió létezése a tagállamok akaratán nyugszik, a tagállamok döntenek az európai integráció jövőjéről! – magyarázta a jogászprofesszor.

Anti-européer címkék

A konferenciasorozat végrehajtó testületének társelnökévé a föderális Európa egyik leghangosabb támogatóját, Guy Verhofstadtot választották. Trócsányi Lászlót arról is kérdeztük, hogy önmagában ez mennyire árulkodó a konzultáció eredményére nézve. – Nem tartom szerencsésnek, mert Guy Verhofstadt egy megosztó személyiség. Nem jó felütés, hogy a társelnök egy olyan politikus, akivel szemben számos európai pártcsaládban, sőt egyes tagállamokban is erős fenntartások vannak. Neki persze szuverén joga, hogy határozott elképzelései legyenek Európa jövőjéről, de valószínűleg Verhofstadt maga is elismeri, hogy egy inkább megosztó, mintsem integratív személyiség – vélekedett a volt igazságügyi miniszter, egyúttal arra az ellentmondásra is emlékeztetve, hogy a konferenciasorozat irányító testületében a föderációpárti képviselőcsoportok, az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok frakciója jut irányító szerephez, az ettől eltérő nézetű frakciók csak megfigyelő státust kapnak.

– A fősodor által anti-européernek mondott pártok még nem lesznek Európa-ellenesek, csak mert más a víziójuk. Viszont nagyon könnyen kapják meg ezt a címkét.

Azt gondolom, hogy igenis észre kell venni a politikai sokszínűséget, egy északi például számos kérdésben másképp gondolkozik egy délihez képest – fogalmazott Trócsányi László. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország valós problémákra koncentráló események szervezésével járul hozzá az európai szintű diskurzushoz. Jövő héten például a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és az Igazságügyi Minisztérium szervezésében rendeznek konferenciát arról, hogy Európa miként tud ténylegesen jelen lenni a digitális térben. Ezt jól kiegészítik a hazai egyetemi rendezvények, amelyek olyan aktuális kérdésekkel is foglalkoznak, mint az uniós jog és a nemzeti jogrend viszonya.

Emmanuel Macron francia elnök, Antonio Costa portugál miniszterelnök, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az Európa jövőjéről szóló konferencia megnyitóján Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand