Mi lesz a sorsa a 2015-ben tető alá hozott, majd Donald Trump előző amerikai elnök által felrúgott úgynevezett atomalkunak? – elsősorban ez a kérdés foglalkoztatja a nemzetközi közösséget a mai iráni választások előtt. – Egy átlag iráni a JCPOA-t (az úgynevezett atomalkut) legfeljebb abból a szempontból tartja érdekesnek, hogy több pénz marad-e a zsebében. A kampányban előkerült ugyan a téma, de nem túl hangsúlyosan, és leginkább a gazdasági vetülete miatt – válaszolta lapunknak Sárközy Miklós arra a kérdésre, hogy az elnökválasztáson mekkora szerepet játszott a téma. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy vélte, az kétségtelen, hogy a most leköszönő Hasszán Róháni második ciklusa kudarcos volt, hiszen ugrott az atomalku, sőt Donald Trump volt amerikai elnök új szankciókat is bevezetett, aminek a tetejébe jött a koronavírus-járvány.
– Mindenki megérzi a pénztárcáján, hogy a négy évvel korábbi időszakhoz képest jóval kevesebbet ér a pénze
– mutatott rá.
Az utóbbi időben néhány derűlátó hír is érkezett a bécsi tárgyalásokról, felcsillant a remény, hogy sikerül megmenteni az alkut. Az iranista azonban kevés esélyt látott arra, hogy a közeljövőben megegyezés szülessen a kérdésben. Mint mondta, optimista becslések szerint is leghamarabb év végén várható alku. Rámutatott, hogy tavasszal megkötöttek egy 25 éves iráni–kínai együttműködési megállapodást, ami hosszabb távon a kínai befolyás növekedését jelenti, ez pedig tovább befolyásolhatja a megegyezést, bár egyes elemzők szerint az Irán-ellenes amerikai gazdasági szankciók feloldása Kína érdeke is a tervezett befektetései miatt.
– Az elnökválasztással is növekedhet a távolság a tárgyaló felek között. Már csak azért is, mert kérdés, ki lesz az új iráni külügyminiszter
– magyarázta a szakember.
A fináléra csak három jelölt maradt
Sárközy Miklós kiemelte azt is, hogy Iránban ugyan a legfelsőbb vallási vezetőé, Ali Hamenei ajatollahé a legnagyobb hatalom, ettől azonban még nagyon is van tétje az elnökválasztásnak. – Papíron minden, a feltételeknek megfelelő állampolgár indulhat a választásokon, de a gyakorlatban a politikai és vallási elitnek van esélye. A jelöltek kiválasztásában az Őrök Tanácsa kulcsszerepet játszik. Ez egy 12 fős testület, melynek felét a parlament, felét pedig a legfelsőbb vallási vezető nevezi ki. Általánosságban elmondható, hogy ez a testület konzervatív összetételű. Elvileg jogi alapokon döntenek, de nem idegen tőlük a politizálás sem – magyarázta a kiválasztás folyamatát az iranista. A szakértő hozzáfűzte:
nagy visszhangot keltett, hogy a több száz indulóból végül csak hét jelöltet hagyott jóvá a tanács, akik közül négyen visszaléptek, így a választás napján már csak három jelöltre lehet szavazni.
