Mi lesz a sorsa a 2015-ben tető alá hozott, majd Donald Trump előző amerikai elnök által felrúgott úgynevezett atomalkunak? – elsősorban ez a kérdés foglalkoztatja a nemzetközi közösséget a mai iráni választások előtt. – Egy átlag iráni a JCPOA-t (az úgynevezett atomalkut) legfeljebb abból a szempontból tartja érdekesnek, hogy több pénz marad-e a zsebében. A kampányban előkerült ugyan a téma, de nem túl hangsúlyosan, és leginkább a gazdasági vetülete miatt – válaszolta lapunknak Sárközy Miklós arra a kérdésre, hogy az elnökválasztáson mekkora szerepet játszott a téma. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy vélte, az kétségtelen, hogy a most leköszönő Hasszán Róháni második ciklusa kudarcos volt, hiszen ugrott az atomalku, sőt Donald Trump volt amerikai elnök új szankciókat is bevezetett, aminek a tetejébe jött a koronavírus-járvány.

Dmitrij Peszkov: Moszkvát fenyegeti Észtország döntése
Közvetlen fenyegetést jelent Moszkva számára Észtországnak az a kinyilvánított szándéka, hogy engedélyezi területének használatát atomtöltet hordozására alkalmas NATO-repülőgépek számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pénteken.