Ugyan Tusványos az idén elmarad, a szervezők gondoskodtak arról, hogy az idei nyár se teljen el egy a nemzetpolitikai párbeszédnek teret adó, az erdélyi, a kárpátaljai és az anyaországi magyarságnak szellemi műhelyt biztosító rendezvény nélkül. A koronavírus-világjárvány közepette ugyanis ezt az űrt hivatott betölteni a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem Újraindítás-megújulás című négynapos programsorozata, amelynek csütörtöki megnyitóján Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Rákóczi Szövetség bázisán, a határmenti Sátoraljaújhelyen a pandémia okozta gazdasági és társadalmi károkra utalva úgy fogalmazott:
– Újraindítás-megújulás. Ezek nem szinonimák, az újraindítást ugyanis értelmezi a megújulás. Két évvel ezelőtt lerobbantunk Trabantként, s most az a feladatunk, hogy Mercedesként indítsuk újra a járművet. Az a kérdés, hogy ez hogyan lehetséges. Hogyan lehetséges, hogy az újraindítás megújulás is legyen?
– tette fel a kérdést a fideszes politikus, majd arról is beszélt: európai dimenzióban kell gondolkodnunk, s nem tehetjük meg, hogy nem próbáljuk meg kiterjeszteni európai szintre azt a történelmet és tapasztalatot, amit mi itt, Közép-Európában létrehoztunk és létrehozunk.

A magyarság mindenkor elvetette a külső kényszert
– Nem vagyunk tehát ellene az Európai Uniónak, nem vagyunk ellene Európának. Épp ellenkezőleg. A magunk módján talán elkötelezettebbek vagyunk az európaiság gondolata mellett, mint azok, akik büszkén döngetik e tekintetben a mellüket. Ezért is fontos a július 1-jével megkezdődő magyar V4-elnökség mottója, miszerint „Újraindítjuk Európát!”
– hangsúlyozta Németh Zsolt. A fideszes politikus egyébként az Európa Tanács május 21-én kezdődő, november 17-ig tartó féléves magyar elnökségének is az egyik szellemi vezére; nem véletlen, hogy a programban rendkívül hangsúlyos szerepet kapott a nemzeti kisebbségvédelem kérdésköre. Sátoraljaújhelyi felszólalásában a politikus kitért arra is: – A külső kényszert évszázadok óta elvetettük, legyen az török kényszer, Habsburg-kényszer, kommunista kényszer vagy az, ami most brüsszeli kényszer formájában próbál megjelenni a térségünkben.
Van ugyanis egy világos világképünk, amelyet nevezhetünk jobboldali reneszánsznak – erről a következő napokban még bőven lesz szó –, ennek ugyanis nagyon fontos részét képezi, hogy mit gondolunk a nemzeti identitás jövőbeli szerepéről, a nemzetállamról és a nemzeti szuverenitás kérdéséről
– hangsúlyozta Németh Zsolt. Hozzáfűzte: – Fontos elvi alapunk az is, hogy pragmatikusan közelítsünk a politikához: a problémát kell megoldani, s nem pedig ideológiai kényszerzubbonyokat kell ráerőltetni a valóságra. Fontosnak tartjuk, hogy a térségünk mint szemlélet uralkodjon a gondolkodásunkban. Össze kell kapcsolni az egymástól hermetikusan elszigetelt közép-európai országokat. Egyfajta konnektivitásra van szükség, s nemcsak infrastrukturálisan, de az egymásra való figyelés tekintetében is.”

Egymás sikerére kell építeniük az európai országoknak
– Ez nagyon fontos biztonsági összetevő is, hiszen ha a térség össze van kapcsolódva, akkor sokkal ellenállóbb tud lenni