Afganisztáni után iraki kivonulást jelentett be Joe Biden

Hamis bizonyítékokkal vonultak be az amerikaiak 2003-ban. Tovább harcolnak az Iszlám Állam ellen.

Washington, 2021. július 26. Joe Biden amerikai elnök (j) és Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök kezet fog a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában tartott megbeszélésüket követõen 2021. július 26-án. MTI/AP/Susan Walsh Fotó: Susan Walsh

Megállapodás született Joe Biden amerikai elnök és Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő hétfői washingtoni találkozóján az Egyesült Államok iraki harci küldetésének hivatalos lezárásáról 2021 végén, több mint 18 évvel a katonai beavatkozás kezdetét követően. Biden mindazonáltal arról számolt be, hogy folytatódni fog az Egyesült Államok és Irak terrorizmus elleni együttműködése. Hangsúlyozta, az amerikai szerepvállalás Irakban a tanácsadás és a helyi biztonsági erők kiképzése felé fog eltolódni. Joe Biden nemrég jelentette be az amerikai csapatkivonást Afganisztánból is, véget vetve az Egyesült Államok egyik leghosszabban elhúzódó háborújának.

Joe Biden és Musztafa al-Kádimi kezet fog a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában tartott megbeszélésüket követően
Fotó: MTI/AP/Susan Walsh

Irakban még mindig mintegy 3500 külföldi katona tartózkodik, köztük 2500 amerikai. Fő feladatuk az Iszlám Állam terrorszervezet maradványainak felszámolása. Szakemberek szerint az amerikai döntés nagyban nem fogja befolyásolni a viszonyokat, hiszen az Egyesült Államok már így is az iraki biztonsági erők kiképzésére helyezi a hangsúlyt. Egyelőre nem világos, mekkora létszámú amerikai kontingens marad Irakban.

Az egykor Szíria és Irak nagy területeit elfoglaló Iszlám Állam katonai vereséget szenvedett 2017-ben, de a terroristák továbbra is aktívak. A szunnita csoport vállalta magára például azt a múlt heti, 35 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet, amelyet Bagdad Szadrváros nevű kerületének egyik forgalmas piacán követtek el.

Iraki civilek és a biztonsági erők tagjai a kelet-bagdadi Szadrváros piacán elkövetett öngyilkos merénylet helyszínén július 19-én
Fotó: MTI/AP/Hálid Mohamed

Irak az arab világ legnagyobb síita többségű országa, amely az amerikai–iráni vetélkedés egyik fő színterévé vált azóta, hogy az Egyesült Államok vezette koalíciós csapatok 2003-ban megdöntötték Szaddám Huszein szunnita vezető uralmát. Az amerikaiak azért vonultak be Irakba, mert állításuk szerint bizonyítékokkal rendelkeztek arról, hogy Szaddám kormányzata tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Később kiderült, ezek a fegyverek nem léteznek, Irakot viszont hosszan tartó háborúba sodorták.

Az Iránnal szövetséges iraki síita milíciák onnantól kezdve folyamatos hadjáratot folytattak az amerikai csapatok ellen, amelyek a 2011-es kivonulást követően 2014-ben tértek vissza Irakba az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció élén. Az év eleje óta mintegy ötven rakéta- vagy dróntámadást követtek el amerikai érdekeltségek, diplomáciai épületek, katonai bázisok ellen. Amerikai katonai bázist vették célba idén februárban azok a rakéták is, amelyek az iraki Erbíl környékén, nem messze attól a repülőtértől csapódtak be, ahol egyébként 150-160 magyar honvéd is szolgál.

Kászem Szolejmani iráni katonatisztet, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát ábrázoló képet mutat egy iraki nő a halálának első évfordulója alkalmából rendezett felvonuláson Bagdad belvárosában 2021. január 3-án
Fotó: MTI/EPA/Ahmed Jalil

Az amerikai és a külföldi csapatok távozására szólított fel tavalyi határozatában az iraki parlament, miután tavaly januárban egy célzott amerikai dróncsapás végzett Bagdadban Kászem Szolejmanival, az iráni Forradalmi Gárda nagy hatalmú tábornokával. Bár Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök hétfőn a Fehér Házban úgy nyilatkozott, az iraki–amerikai kapcsolatok szorosabbak, mint valaha, nemrég még bírálta az amerikaiak által júniusban végrehajtott, iraki milíciák elleni légicsapásokat, mondván, azokkal megsértették országa szuverenitását.