Megállapodás született Joe Biden amerikai elnök és Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő hétfői washingtoni találkozóján az Egyesült Államok iraki harci küldetésének hivatalos lezárásáról 2021 végén, több mint 18 évvel a katonai beavatkozás kezdetét követően. Biden mindazonáltal arról számolt be, hogy folytatódni fog az Egyesült Államok és Irak terrorizmus elleni együttműködése. Hangsúlyozta, az amerikai szerepvállalás Irakban a tanácsadás és a helyi biztonsági erők kiképzése felé fog eltolódni. Joe Biden nemrég jelentette be az amerikai csapatkivonást Afganisztánból is, véget vetve az Egyesült Államok egyik leghosszabban elhúzódó háborújának.
Fotó: MTI/AP/Susan Walsh
Irakban még mindig mintegy 3500 külföldi katona tartózkodik, köztük 2500 amerikai. Fő feladatuk az Iszlám Állam terrorszervezet maradványainak felszámolása. Szakemberek szerint az amerikai döntés nagyban nem fogja befolyásolni a viszonyokat, hiszen az Egyesült Államok már így is az iraki biztonsági erők kiképzésére helyezi a hangsúlyt. Egyelőre nem világos, mekkora létszámú amerikai kontingens marad Irakban.
Az egykor Szíria és Irak nagy területeit elfoglaló Iszlám Állam katonai vereséget szenvedett 2017-ben, de a terroristák továbbra is aktívak. A szunnita csoport vállalta magára például azt a múlt heti, 35 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet, amelyet Bagdad Szadrváros nevű kerületének egyik forgalmas piacán követtek el.
Fotó: MTI/AP/Hálid Mohamed
Irak az arab világ legnagyobb síita többségű országa, amely az amerikai–iráni vetélkedés egyik fő színterévé vált azóta, hogy az Egyesült Államok vezette koalíciós csapatok 2003-ban megdöntötték Szaddám Huszein szunnita vezető uralmát. Az amerikaiak azért vonultak be Irakba, mert állításuk szerint bizonyítékokkal rendelkeztek arról, hogy Szaddám kormányzata tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Később kiderült, ezek a fegyverek nem léteznek, Irakot viszont hosszan tartó háborúba sodorták.
Az Iránnal szövetséges iraki síita milíciák onnantól kezdve folyamatos hadjáratot folytattak az amerikai csapatok ellen, amelyek a 2011-es kivonulást követően 2014-ben tértek vissza Irakba az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció élén. Az év eleje óta mintegy ötven rakéta- vagy dróntámadást követtek el amerikai érdekeltségek, diplomáciai épületek, katonai bázisok ellen. Amerikai katonai bázist vették célba idén februárban azok a rakéták is, amelyek az iraki Erbíl környékén, nem messze attól a repülőtértől csapódtak be, ahol egyébként 150-160 magyar honvéd is szolgál.
