Összesen 1037 afgán katona menekült át a szomszédos Tádzsikisztánba hétfő hajnalban a tálib lázadókkal folytatott harcokat követően. A tádzsik határvédelmi hatóságok beengedték a katonákat, arra hivatkozva, hogy életük megmentése érdekében hagyták el Afganisztánt. A nemzetbiztonsági bizottság úgy fogalmazott, „figyelembe véve a jószomszédság elvét, beengedtük az elmenekült afgánokat”.
– A tálibok elvágták az összes utat. Ezeknek az embereknek nem volt hova menniük, csak a határátlépés maradt számukra
– idézett a Reuters hírügynökség egy magas rangú afgán tisztviselőt.
Emomali Rahmon tádzsik elnök a nemzetbiztonsági tanács ülésén húszezer katona mozgósítását rendelte el, akiknek meg kell erősíteniük a két ország közti határ védelmét az egyre fokozódó afganisztáni helyzet miatt. A Hovar tádzsik állami hírügynökség a biztonsági szolgálat közleményére hivatkozva azt írta, a harcoló tálibok teljes ellenőrzésük alá vonták a Tádzsikisztánnal közös, 910 kilométeres szakasszal határos Badahsán afgán tartomány hat körzetét. Rahmon továbbá közölte, menekülttáborok felállítását is fontolgatják az afgán menekültek számára.
– Segítséget ígért Tádzsikisztánnak Vlagyimir Putyin orosz elnök a tádzsik–afgán határon kialakult helyzet nyomán
– közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Putyin a nap folyamán Rahmonnal folytatott telefonbeszélgetést, amelynek során részletesen megvitatták a tádzsik–afgán határon kialakult bonyolult helyzetet, elsősorban a határ menti afgán térségben fokozódó harci tevékenységet. Moszkva arról biztosította Tádzsikisztánt, hogy készek megadni minden szükséges támogatást bilaterális viszonylatban és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében is. Tádzsikisztánban van egyébként Oroszország egyik legnagyobb külföldi katonai támaszpontja, ahol többek közt harckocsikat, helikoptereket és harci repülőgépeket állomásoztatnak.
Ahmed Rashid, az egyik legismertebb Afganisztán-szakértő a Deutsche Welle német hírportálnak adott interjújában már tálib hatalomátvételről és a kabuli kormány végéről beszélt. A kutatók eleinte egyetértettek abban, hogy a külföldi katonák kivonása után Asraf Gháni kormánya még két évig fennmarad, ám a becslések idővel egyre rosszabb képet festettek fel: korábban hat hónapot jósoltak a kabuli vezetésnek, egy napokban megjelent jelentés viszont csupán három hónapot ad az afgán kormánynak. A tálibok előrenyomulása miatt az ország északi részén egyre több konzulátus zár be vagy korlátozza tevékenységét: sajtóértesülések szerint Mazari-Sarífban bezárt az orosz és a török konzulátus is, az ott szolgáló diplomatákat pedig hazarendelték.
– Ez egy rendkívül veszélyes helyzet, ami a szomszédos államokat is beszippanthatja. Ha ez bekövetkezik, az Afganisztán végét fogja jelenteni
