Három hónapot jósolnak Afganisztánnak az összeomlásig

Több mint ezer afgán katona menekült át a szomszédos Tádzsikisztánba a tálibok elől.

2021. 07. 06. 17:05
Bagram, 2021. július 6. Afgán katonák nézik az amerikai hadsereg által hátrahagyott jármûveket a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerõknek. MTI/EPA/Hedajatullah Amid Fotó: Hedajatullah Amid
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összesen 1037 afgán katona menekült át a szomszédos Tádzsikisztánba hétfő hajnalban a tálib lázadókkal folytatott harcokat követően. A tádzsik határvédelmi hatóságok beengedték a katonákat, arra hivatkozva, hogy életük megmentése érdekében hagyták el Afganisztánt. A nemzetbiztonsági bizottság úgy fogalmazott, „figyelembe véve a jószomszédság elvét, beengedtük az elmenekült afgánokat”.

– A tálibok elvágták az összes utat. Ezeknek az embereknek nem volt hova menniük, csak a határátlépés maradt számukra

– idézett a Reuters hírügynökség egy magas rangú afgán tisztviselőt.

Tálib lázadók

Emomali Rahmon tádzsik elnök a nemzetbiztonsági tanács ülésén húszezer katona mozgósítását rendelte el, akiknek meg kell erősíteniük a két ország közti határ védelmét az egyre fokozódó afganisztáni helyzet miatt. A Hovar tádzsik állami hírügynökség a biztonsági szolgálat közleményére hivatkozva azt írta, a harcoló tálibok teljes ellenőrzésük alá vonták a Tádzsikisztánnal közös, 910 kilométeres szakasszal határos Badahsán afgán tartomány hat körzetét. Rahmon továbbá közölte, menekülttáborok felállítását is fontolgatják az afgán menekültek számára.

– Segítséget ígért Tádzsikisztánnak Vlagyimir Putyin orosz elnök a tádzsik–afgán határon kialakult helyzet nyomán

– közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

Putyin a nap folyamán Rahmonnal folytatott telefonbeszélgetést, amelynek során részletesen megvitatták a tádzsik–afgán határon kialakult bonyolult helyzetet, elsősorban a határ menti afgán térségben fokozódó harci tevékenységet. Moszkva arról biztosította Tádzsikisztánt, hogy készek megadni minden szükséges támogatást bilaterális viszonylatban és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében is. Tádzsikisztánban van egyébként Oroszország egyik legnagyobb külföldi katonai támaszpontja, ahol többek közt harckocsikat, helikoptereket és harci repülőgépeket állomásoztatnak.

Ahmed Rashid, az egyik legismertebb Afganisztán-szakértő a Deutsche Welle német hírportálnak adott interjújában már tálib hatalomátvételről és a kabuli kormány végéről beszélt. A kutatók eleinte egyetértettek abban, hogy a külföldi katonák kivonása után Asraf Gháni kormánya még két évig fennmarad, ám a becslések idővel egyre rosszabb képet festettek fel: korábban hat hónapot jósoltak a kabuli vezetésnek, egy napokban megjelent jelentés viszont csupán három hónapot ad az afgán kormánynak. A tálibok előrenyomulása miatt az ország északi részén egyre több konzulátus zár be vagy korlátozza tevékenységét: sajtóértesülések szerint Mazari-Sarífban bezárt az orosz és a török konzulátus is, az ott szolgáló diplomatákat pedig hazarendelték.

– Ez egy rendkívül veszélyes helyzet, ami a szomszédos államokat is beszippanthatja. Ha ez bekövetkezik, az Afganisztán végét fogja jelenteni

– szögezte le Rashid, aki szerint a tálibok csak a kormány összeomlását akarják elérni, ezt követően ismét uralmuk alá vonnák az egész országot, hogy az 1996 és 2001 közötti rendszerüket visszaállítsák. A szakértő hangsúlyozta: a tálibok nem hisznek a demokráciában.

Afgán katonák nézik az amerikai hadsereg által hátrahagyott járműveket a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én.
Fotó: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Afganisztán stabilizálása Európa – és egyben Magyarország – számára a migrációs válság miatt kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis a tálib hatalomátvétel még inkább növelheti a térségben letelepedni szándékozó migránsok számát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) konferenciáján úgy fogalmazott, ha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, ott újra súlyossá válik a terrorfenyegetettség, és újra tömeges migrációs hullámok fognak megindulni. Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pedig a terroristák beáramlásának a migrációs hullámok következtében egyre inkább növekvő kockázatára hívta fel a figyelmet: „Minél többen vannak bent Európában, annál nagyobb a terrorcselekményre készülők támogatottsága.”

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.