Az Egyesült Államok tegnap önként visszaadta Iraknak a Gilgames-táblát, egy 3500 éves műkincset, amelyet valószínűleg az 1991-es öbölháború során lophattak el egy bagdadi múzeumból. A nagyjából tenyérnyi agyagtábla, amely sumér szövegrészleteket tartalmaz az egyik legrégebbi irodalmi alkotásként számon tartott Gilgames-eposzból, valószínűleg csak 2007-ben – Londonon keresztül – juthatott el a tengerentúlra.
Hét évvel később 1,7 millió dollárért (több mint félmilliárd forintért) a Hobby Lobby műkincskereskedő cég vásárolta meg, majd állította ki a washingtoni Biblia Múzeumában. Sokáig azonban nem csodálhatták a látogatók. A cég csakhamar a hatóságok célkeresztjébe került, amiért megfelelő dokumentáció nélküli, gyanús eredetű műtárgyakat vásárolt. 2017-ben kiegyeztek, hogy a kifogásolt darabokat visszaadják és hárommillió dolláros büntetést fizetnek, közleményükben pedig elismerték, hogy nem voltak elég körültekintőek a beszerzésben. Az összeg aligha vágta őket a földhöz:
a Hobby Lobbyt tulajdonló Green család vagyonát a Forbes 8,4 milliárd dollárra becsüli.
Két évvel ezelőtt az amerikai igazságügyi minisztérium a Gilgames-táblát is lefoglalta, amely hosszú procedúra után összesen 17 ezer másik, az öbölháború, a 2003-as invázió, majd az Iszlám Állam elleni harc során zsákmányolt iraki műemlék mellett most visszatérhet Bagdadba.
A kulturális műemlékek fosztogatása és eladása megélénkült a régióban dúló fegyveres konfliktusok miatt – figyelmeztetett az eset kapcsán az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). Emlékezetes, hogy 2014 és 2017 között az Irakot és Szíriát uraló Iszlám Állam az emberábrázolások miatt több ezer éves történelmi emlékeket semmisített meg, ugyanakkor dollárszázmilliókat keresett műkincsek csempészetével. Az üzlet ma is a szélsőséges szervezetek egyik jelentős bevételi forrásának számít.
Az UNESCO szerint az ősi műemlékek, különösen az írás eredetével kapcsolatosak iránt óriási a kereslet, amiből „a rossz fiúk” könnyedén profitálhatnak.
Azt pedig még megbecsülni is nehéz, valószínűleg dollármilliárdokban mérhető, hogy mennyi és milyen értékű emléktárgy keringhet a feketepiacon vagy gazdagíthatja magángyűjtők eldugott kiállításait. Állítólag a régészeti lelőhelyekről származó egyszerű tárgyaktól kezdve a teljes múmiákig minden beszerezhető. Ha a csempészett áruk végül elő is kerülnek, elmozdításuk eredeti környezetükből önmagában is jelentős kárt okoz a régészeknek.
A Gilgames-tábla visszaszolgáltatásától most éppen azt remélik, hogy azt az egyértelmű üzenetet küldik vele: vége azoknak az időknek, mikor könnyűszerrel lehetett illegálisan műtárgyakat beszerezni. Az Egyesült Államoknak ebben a háborúban is vezető szerepe van, mert az UNESCO szerint a műkincs-kereskedelem 44 százalékát ott bonyolítják. Idén már több másik állammal, Pakisztánnal, Kambodzsával, Thaifölddel, Nepállal és Srí Lankával is kötöttek hasonló megállapodásokat.
