A gyarmati múlt rányomta a bélyegét a francia–algériai kapcsolatokra

"Vízumháború" és a megromlott kapcsolat szimbolikus jellegű, diplomáciai jelzései jellemzik az utóbbi heteket.

Párizs, 2021. szeptember 20. Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a párizsi Elysée-palotában 2021. szeptember 20-án. A francia kormányfő Franciaország nevében elnézést kért azoktól az algériai muzulmán veteránoktól, akik az algériai függetlenségi háborúban (1954-1962) Franciaország oldalán harcoltak, de később a francia kormány magukra hagyta őket. Az államfő ígéretet tett egy úgynevezett helyreállítási törvény elfogadására is, amelynek alapján kártérítést kaphatnak a kisemmizett veteránok. MTI/AP/PReuters pool/Gonzalo Fuentes Fotó: Gonzalo Fuentes Forrás: MTI/AP/PReuters pool

– magyarázta Fejérdy Gergely, miért okozott botrányt a francia hadügyminisztérium vasárnapi közleménye, amelyben arról volt szó, Algéria ezentúl nem engedélyezi, hogy a francia katonai gépek átrepülhessenek légterükön.

Francia katona helyi férfit ellenőriz Maliban Fotó: Reuters/Benoit Tessier

A szakértő az elmúlt napokból egy másik eseményt is megemlített, amely még tovább szította a tüzet a két ország között. Macron nemrégiben bejelentette, törvénytervezetet nyújtana be annak érdekében, hogy az algériai függetlenségi háború idején a francia csapatok oldalán harcolt algériaiak kártérítést kapjanak. Az intézkedés több tízezer főt érintene, akiket a háború alatt a francia kormányzat nem engedett áttelepülni az európai államba, hazájukban azonban nagyon komoly szenvedés várt rájuk, tekintve, hogy szembefordultak a szabad Algériáért harcolókkal. Fejérdy Gergely Macron kedd reggeli, rádióban elhangzott szavaira hivatkozva elmondta, az elnök szeretné, ha a két ország kapcsolata minél hamarabb a megbékélés útjára lépne.

Máig kísért a gyarmati múlt

Algéria 1954 és 1962 között vívta függetlenségi háborúját, amelynek eredményeként elszakadt Franciaországtól, ugyanakkor a gyarmati múlt nyomai nem tűntek el, napjainkban is jelentős szerepet töltenek be a francia–algír kapcsolatokban. Fejérdy Gergely ismertette, mindkét ország máshogy dolgozta fel azt a kérdéskört, amely arról szól, hogyan is néz ki Algéria szabaddá válása. – Állandó szembenállásról van szó a két ország között, ami a történeti múltban, annak feldolgozatlanságában, valamint teljesen más megközelítésében gyökerezik – mutatott rá a szakértő. Az észak-afrikai ország egyfajta negatív hozzáállást tanúsít a franciák felé, akik az 1830-as években elfoglalták a területüket, míg francia részről inkább egyfajta lelkiismeret-furdalás a jellemző.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a párizsi Elysée-palotában az algériai függetlenségi háborúról 2021. szeptember 20-án Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Gonzalo Fuentes