időjárás -5°C Ágnes 2022. January 21.
logo

A gyarmati múlt rányomta a bélyegét a francia–algériai kapcsolatokra

Dócza Edith Krisztina
2021.10.06. 08:00
A gyarmati múlt rányomta a bélyegét a francia–algériai kapcsolatokra

A gyarmati múlt mindig is beárnyékolta Franciaország és Algéria viszonyát, azonban a két ország közti konfliktus egyre inkább mélyülni látszik: a kirobbant „vízumháború”, valamint a megromlott kapcsolat újabb és újabb szimbolikus jellegű, diplomáciai jelzései jellemezték az utóbbi heteket. Ráadásul fél év múlva elnökválasztásra kerül sor Franciaországban, és Emmanuel Macron államfő egyre inkább igyekszik az illegális migráció visszaszorítása céljából bevezetett intézkedésekkel bővíteni szavazótáborát, a rendeletek azonban nem kedveznek az algériaiaknak sem. Lapunk megkeresésére Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója ismertette a két ország közötti kapcsolat megromlásának okait.

– Algériából és Marokkóból jelentős számban érkeznek bevándorlók Franciaországba, akik között nagy számban vannak illegális bevándorlók

– ismertette a szakértő.

Migránsok sorakoznak a francia fővárosban, Párizsban 2019. január 29-én Fotó: Benoit Tessier/Reuters

Fejérdy Gergely elmondta, a fő problémát az okozza, hogy Algéria nem hajlandó visszafogadni saját, illegálisan Franciaországba eljutott állampolgárait, akiket az európai állam ki kíván toloncolni. Az év első hét hónapjában több mint 7700 kérelem érkezett francia részről Algéria felé, hogy vegyék vissza a jogtalanul Franciaországban tartózkodókat, az észak-afrikai állam azonban csak 31 esetben adott engedélyt a visszautazásra. Ezt követően a francia kormány bejelentette, ötven százalékkal csökkentik a kiadott vízumok számát. Az észak-afrikai ország azzal érvel, a kitoloncolandó személyeknek nincs személyazonosító okmányuk – a francia kormány állítása szerint ezeket eltüntetik az illegális migránsok –, így az algériai hatóságok nem állítanak ki konzuli engedélyeket az érintett személyek visszafogadására.

– Mindez azért nagy érvágás az algériaiak számára, mert jelentős létszámban vannak jelen Franciaországban, akiknek a családtagjai sem tudnak – vagy csak nagyon nehezen – bejutni az országba, kivéve, ha van kettős állampolgárságuk

– magyarázta a KKI munkatársa. A 2016-os statisztikai adatok szerint több mint 505 ezer algériai élt az akkor közel 67 millió lakost számláló Franciaországban.

Az ilyen jellegű intézkedések azonban nem csupán Macron elnökválasztási kampányának részei, ugyanis Fejérdy Gergely arra is rámutatott, Algériából jelentős számban érkeznek radikális muszlim vezetők Franciaországba, akik többek közt előadásokkal próbálják a helyi muszlim közösséget befolyásuk alá vonni. A kutató felidézte a nemrégiben Budapesten járt Éric Zemmour szavait is: a francia bevándorlásellenes publicista rendszeresen emlékezteti polgártársait arra, hogy a radikális iszlám közösségek egyre erőteljesebb terjedése jelentős problémákat vet fel. A KKI munkatársa szerint a francia–algériai kapcsolatok egy másik aspektusa a Maliban a szélsőséges iszlamista csoportok ellen zajló háború, amelyben Franciaországnak jelentős szerepe van.

– Algéria mindig is nagyon neheztelt Franciaországra, amiért Maliban beavatkoznak, ez a feszültségeket tovább generálja

– magyarázta Fejérdy Gergely, miért okozott botrányt a francia hadügyminisztérium vasárnapi közleménye, amelyben arról volt szó, Algéria ezentúl nem engedélyezi, hogy a francia katonai gépek átrepülhessenek légterükön.

Francia katona helyi férfit ellenőriz Maliban Fotó: Reuters/Benoit Tessier

A szakértő az elmúlt napokból egy másik eseményt is megemlített, amely még tovább szította a tüzet a két ország között. Macron nemrégiben bejelentette, törvénytervezetet nyújtana be annak érdekében, hogy az algériai függetlenségi háború idején a francia csapatok oldalán harcolt algériaiak kártérítést kapjanak. Az intézkedés több tízezer főt érintene, akiket a háború alatt a francia kormányzat nem engedett áttelepülni az európai államba, hazájukban azonban nagyon komoly szenvedés várt rájuk, tekintve, hogy szembefordultak a szabad Algériáért harcolókkal. Fejérdy Gergely Macron kedd reggeli, rádióban elhangzott szavaira hivatkozva elmondta, az elnök szeretné, ha a két ország kapcsolata minél hamarabb a megbékélés útjára lépne.

Máig kísért a gyarmati múlt

Algéria 1954 és 1962 között vívta függetlenségi háborúját, amelynek eredményeként elszakadt Franciaországtól, ugyanakkor a gyarmati múlt nyomai nem tűntek el, napjainkban is jelentős szerepet töltenek be a francia–algír kapcsolatokban. Fejérdy Gergely ismertette, mindkét ország máshogy dolgozta fel azt a kérdéskört, amely arról szól, hogyan is néz ki Algéria szabaddá válása. – Állandó szembenállásról van szó a két ország között, ami a történeti múltban, annak feldolgozatlanságában, valamint teljesen más megközelítésében gyökerezik – mutatott rá a szakértő. Az észak-afrikai ország egyfajta negatív hozzáállást tanúsít a franciák felé, akik az 1830-as években elfoglalták a területüket, míg francia részről inkább egyfajta lelkiismeret-furdalás a jellemző.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a párizsi Elysée-palotában az algériai függetlenségi háborúról 2021. szeptember 20-án Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Gonzalo Fuentes