Elkötelezett az EU a nyugat-balkáni bővítés mellett

David Sassoli közölte, erős lendületre és az integrációs késleltető akadályok felszámolására van szükség.

Kranj, 2021. október 6. Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján a szlovéniai Kranj melletti Brdo Kongresszusi Központban 2021. október 6-án. MTI/EPA/Igor Kupljenik Fotó: Igor Kupljenik Forrás: MTI/EPA

Az Európai Unió elkötelezett a nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítési folyamat mellett, de továbbra is fontosnak tartja, hogy a régiót alkotó országok folytassák a politikai és gazdasági reformokat - erősítették meg az unió vezető képviselői szerdán a szlovéniai Brdóban tartott csúcstalálkozót követően, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat szerint az EU „megkérdőjelezhetetlenül támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváit”, és megerősíti az uniós bővítési folyamat iránti elkötelezettségét, ez közös stratégiai érdek is. A folyamat további lépéseire vonatkozóan azonban a nyilatkozat nem nevezett meg időtávot. Szerepel benne viszont, hogy az érintett partnereknek folytatniuk kell a hiteles reformokat, és integrációjuk ennek ütemétől függ.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának új és erős lendületre van szüksége, ehhez az uniós tagállamok vezetőinek fel kell számolniuk az integrációt késleltető akadályokat

- jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt, szerdán közzétett levelében. Charles Michel, pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az uniónak is vannak még feladatai az új tagok felvételét és teljes beilleszkedésük előkészítését illetően.

David Sassoli hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdítására. „Itt az ideje, hogy a késedelmet szenvedett uniós integráció haladását gátló akadályokat az EU-tagállamok és az értinett országok vezetői leküzdjék” - fogalmazott. Egyúttal arra is figyelmeztetett, bármilyen további késedelem azzal a kockázattal jár, hogy más hatalmak, akik befolyást akarnak szerezni a régióban, lépéselőnyhöz jutnak. Közölte, az Európai Parlament készen áll arra, hogy segítsen új lendületet adni az EU Nyugat-Balkánon tervezett bővítésének, az érintett országok reformfolyamatainak előrehaladásától és ambíciójától függően.

Az integráció új lendülete csak pozitív hatással lehet a régióra, és hozzájárulhat a demokratikus átalakulásához és a jószomszédi kapcsolatok erősödéséhez. Egy békés, stabil és virágzó kontinens minden európai számára óriási előnyökkel jár

- magyarázta Sassoli

Az EP-elnök leszögezte: a bővítési folyamatnak továbbra is a csatlakozási kritériumok teljesítésén kell alapulnia. A nyugat-balkáni országoknak végre kell hajtaniuk a szükséges reformokat, és biztosítaniuk a sajtó és a véleménynyilvánítás demokráciában kulcsfontosságú szabadságát. El kell ismerniük a párbeszéd és a közös megoldásokra épülő jövő fontosságát, ahogy elengedhetetlen a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok folyamatos ápolása is. Az Európai Unió alapját jelentő értékeknek és elveknek továbbra is középpontban kell állniuk, csak ez biztosíthat előrehaladást az uniós csatlakozás felé vezető úton - mondta.

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában. Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez. Mint Ursula von der Leyen elmondta, az EU egyik legfontosabb célja ezen a téren az integrált nyugat-balkáni piac létrejöttének segítése. Michel pedig azt emelte ki, hogy mindeddig példátlan mértékű uniós támogatásról van szó.

A partnerek a nyilatkozat szerint megerősítették, hogy osztják az EU értékeit és alapelveit. Uniós részről pedig jelezték, hogy továbbra is azt várják, a térség országai csatlakoznak a közös uniós külpolitikai döntésekhez.

A brdói értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy jövőre is tartanak csúcstalálkozót ebben a körben, és rendszeressé teszik az EU-Nyugat-Balkán egyeztetéseket csúcsszinten. Utaltak a találkozó résztvevői az afganisztáni válságból eredő migrációs nyomás miatti kihívásokra is. A zárónyilatkozat szerint az EU kész szorosan együttműködni partnereivel e kihívások kezelésében. Charles Michel kiemelt kérdésnek nevezte a kisebbségek kezelését, és jelezte, hogy az EU ezen a területen is további előrelépéseket vár.

A térség országai jó irányban haladnak az uniós integráció útján, és szükség van rá, hogy az EU rövid távra vonatkozó döntésekkel is elismerje haladásukat, például gazdasági reformjaik támogatásával

- mondta Emmanuel Macron francia elnök a csúcsértekezlet után hozzátéve: a már jelenleg is lassú uniós döntéshozatali rendszert át kell alakítani ahhoz, hogy az EU új tagországokat fogadhasson be.

Angela Merkel német kancellár egyebek között arról beszélt Brdóban: egyetért azzal az állásponttal, hogy az EU ne tűzzön ki céldátumokat a bővítési folyamatban. Úgy ítélte meg, ez nyomás alá helyezné az EU-t attól függetlenül, hogy a térség országai teljesítették-e a csatlakozáshoz kiszabott feltételeket vagy nem. A záró sajtótájékoztatón szó esett a növekvő energiaárak problémájáról is. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten előterjesztést jelent be a témában. Charles Michel pedig azt mondta, hogy a bő két hét múlva Brüsszelben tartandó uniós csúcstalálkozón foglalkoznak a kérdéssel részletesebben.

Borítókép: Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján. Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik