Az Európai Unió elkötelezett a nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítési folyamat mellett, de továbbra is fontosnak tartja, hogy a régiót alkotó országok folytassák a politikai és gazdasági reformokat - erősítették meg az unió vezető képviselői szerdán a szlovéniai Brdóban tartott csúcstalálkozót követően, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat szerint az EU „megkérdőjelezhetetlenül támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváit”, és megerősíti az uniós bővítési folyamat iránti elkötelezettségét, ez közös stratégiai érdek is. A folyamat további lépéseire vonatkozóan azonban a nyilatkozat nem nevezett meg időtávot. Szerepel benne viszont, hogy az érintett partnereknek folytatniuk kell a hiteles reformokat, és integrációjuk ennek ütemétől függ.
A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának új és erős lendületre van szüksége, ehhez az uniós tagállamok vezetőinek fel kell számolniuk az integrációt késleltető akadályokat
- jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt, szerdán közzétett levelében. Charles Michel, pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az uniónak is vannak még feladatai az új tagok felvételét és teljes beilleszkedésük előkészítését illetően.
David Sassoli hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdítására. „Itt az ideje, hogy a késedelmet szenvedett uniós integráció haladását gátló akadályokat az EU-tagállamok és az értinett országok vezetői leküzdjék” - fogalmazott. Egyúttal arra is figyelmeztetett, bármilyen további késedelem azzal a kockázattal jár, hogy más hatalmak, akik befolyást akarnak szerezni a régióban, lépéselőnyhöz jutnak. Közölte, az Európai Parlament készen áll arra, hogy segítsen új lendületet adni az EU Nyugat-Balkánon tervezett bővítésének, az érintett országok reformfolyamatainak előrehaladásától és ambíciójától függően.
Az integráció új lendülete csak pozitív hatással lehet a régióra, és hozzájárulhat a demokratikus átalakulásához és a jószomszédi kapcsolatok erősödéséhez. Egy békés, stabil és virágzó kontinens minden európai számára óriási előnyökkel jár
- magyarázta Sassoli
Az EP-elnök leszögezte: a bővítési folyamatnak továbbra is a csatlakozási kritériumok teljesítésén kell alapulnia. A nyugat-balkáni országoknak végre kell hajtaniuk a szükséges reformokat, és biztosítaniuk a sajtó és a véleménynyilvánítás demokráciában kulcsfontosságú szabadságát. El kell ismerniük a párbeszéd és a közös megoldásokra épülő jövő fontosságát, ahogy elengedhetetlen a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok folyamatos ápolása is. Az Európai Unió alapját jelentő értékeknek és elveknek továbbra is középpontban kell állniuk, csak ez biztosíthat előrehaladást az uniós csatlakozás felé vezető úton - mondta.
Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában. Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez. Mint Ursula von der Leyen elmondta, az EU egyik legfontosabb célja ezen a téren az integrált nyugat-balkáni piac létrejöttének segítése. Michel pedig azt emelte ki, hogy mindeddig példátlan mértékű uniós támogatásról van szó.
A partnerek a nyilatkozat szerint megerősítették, hogy osztják az EU értékeit és alapelveit. Uniós részről pedig jelezték, hogy továbbra is azt várják, a térség országai csatlakoznak a közös uniós külpolitikai döntésekhez.
A brdói értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy jövőre is tartanak csúcstalálkozót ebben a körben, és rendszeressé teszik az EU-Nyugat-Balkán egyeztetéseket csúcsszinten. Utaltak a találkozó résztvevői az afganisztáni válságból eredő migrációs nyomás miatti kihívásokra is. A zárónyilatkozat szerint az EU kész szorosan együttműködni partnereivel e kihívások kezelésében. Charles Michel kiemelt kérdésnek nevezte a kisebbségek kezelését, és jelezte, hogy az EU ezen a területen is további előrelépéseket vár.
A térség országai jó irányban haladnak az uniós integráció útján, és szükség van rá, hogy az EU rövid távra vonatkozó döntésekkel is elismerje haladásukat, például gazdasági reformjaik támogatásával
- mondta Emmanuel Macron francia elnök a csúcsértekezlet után hozzátéve: a már jelenleg is lassú uniós döntéshozatali rendszert át kell alakítani ahhoz, hogy az EU új tagországokat fogadhasson be.
Angela Merkel német kancellár egyebek között arról beszélt Brdóban: egyetért azzal az állásponttal, hogy az EU ne tűzzön ki céldátumokat a bővítési folyamatban. Úgy ítélte meg, ez nyomás alá helyezné az EU-t attól függetlenül, hogy a térség országai teljesítették-e a csatlakozáshoz kiszabott feltételeket vagy nem. A záró sajtótájékoztatón szó esett a növekvő energiaárak problémájáról is. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten előterjesztést jelent be a témában. Charles Michel pedig azt mondta, hogy a bő két hét múlva Brüsszelben tartandó uniós csúcstalálkozón foglalkoznak a kérdéssel részletesebben.
Borítókép: Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján. Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik
