Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában. Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez. Mint Ursula von der Leyen elmondta, az EU egyik legfontosabb célja ezen a téren az integrált nyugat-balkáni piac létrejöttének segítése. Michel pedig azt emelte ki, hogy mindeddig példátlan mértékű uniós támogatásról van szó.
A partnerek a nyilatkozat szerint megerősítették, hogy osztják az EU értékeit és alapelveit. Uniós részről pedig jelezték, hogy továbbra is azt várják, a térség országai csatlakoznak a közös uniós külpolitikai döntésekhez.
A brdói értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy jövőre is tartanak csúcstalálkozót ebben a körben, és rendszeressé teszik az EU-Nyugat-Balkán egyeztetéseket csúcsszinten. Utaltak a találkozó résztvevői az afganisztáni válságból eredő migrációs nyomás miatti kihívásokra is. A zárónyilatkozat szerint az EU kész szorosan együttműködni partnereivel e kihívások kezelésében. Charles Michel kiemelt kérdésnek nevezte a kisebbségek kezelését, és jelezte, hogy az EU ezen a területen is további előrelépéseket vár.
A térség országai jó irányban haladnak az uniós integráció útján, és szükség van rá, hogy az EU rövid távra vonatkozó döntésekkel is elismerje haladásukat, például gazdasági reformjaik támogatásával
