Elkötelezett az EU a nyugat-balkáni bővítés mellett

David Sassoli közölte, erős lendületre és az integrációs késleltető akadályok felszámolására van szükség.

Kranj, 2021. október 6. Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján a szlovéniai Kranj melletti Brdo Kongresszusi Központban 2021. október 6-án. MTI/EPA/Igor Kupljenik Fotó: Igor Kupljenik Forrás: MTI/EPA

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában. Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez. Mint Ursula von der Leyen elmondta, az EU egyik legfontosabb célja ezen a téren az integrált nyugat-balkáni piac létrejöttének segítése. Michel pedig azt emelte ki, hogy mindeddig példátlan mértékű uniós támogatásról van szó.

A partnerek a nyilatkozat szerint megerősítették, hogy osztják az EU értékeit és alapelveit. Uniós részről pedig jelezték, hogy továbbra is azt várják, a térség országai csatlakoznak a közös uniós külpolitikai döntésekhez.

A brdói értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy jövőre is tartanak csúcstalálkozót ebben a körben, és rendszeressé teszik az EU-Nyugat-Balkán egyeztetéseket csúcsszinten. Utaltak a találkozó résztvevői az afganisztáni válságból eredő migrációs nyomás miatti kihívásokra is. A zárónyilatkozat szerint az EU kész szorosan együttműködni partnereivel e kihívások kezelésében. Charles Michel kiemelt kérdésnek nevezte a kisebbségek kezelését, és jelezte, hogy az EU ezen a területen is további előrelépéseket vár.

A térség országai jó irányban haladnak az uniós integráció útján, és szükség van rá, hogy az EU rövid távra vonatkozó döntésekkel is elismerje haladásukat, például gazdasági reformjaik támogatásával

- mondta Emmanuel Macron francia elnök a csúcsértekezlet után hozzátéve: a már jelenleg is lassú uniós döntéshozatali rendszert át kell alakítani ahhoz, hogy az EU új tagországokat fogadhasson be.

Angela Merkel német kancellár egyebek között arról beszélt Brdóban: egyetért azzal az állásponttal, hogy az EU ne tűzzön ki céldátumokat a bővítési folyamatban. Úgy ítélte meg, ez nyomás alá helyezné az EU-t attól függetlenül, hogy a térség országai teljesítették-e a csatlakozáshoz kiszabott feltételeket vagy nem. A záró sajtótájékoztatón szó esett a növekvő energiaárak problémájáról is. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten előterjesztést jelent be a témában. Charles Michel pedig azt mondta, hogy a bő két hét múlva Brüsszelben tartandó uniós csúcstalálkozón foglalkoznak a kérdéssel részletesebben.

Borítókép: Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján. Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik