A British Museumon múlik, hogy visszaadja-e Görögországnak az Athén által már régóta követelt úgynevezett parthenóni márványszobrokat, illetve domborműveket, amelyek több mint kétszáz éve kerültek Londonba. E nyilatkozatot kedden tette a Downing Street, éles ellentétben Boris Johnson brit miniszterelnök márciusi állásfoglalásával, amely szerint kormánya ellenzi mindenfajta műtárgy visszaszolgáltatását. Johnson kedden este találkozott Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel, aki cserébe a híres márványfrízért más görög kincseket ajánlott fel a British Museumnak vendégkiállításra. A vendéglátó kifejtette,
megérti a görög nép érzéseit a műalkotás iránt, de Nagy-Britannia már régóta ahhoz tartja magát, hogy a visszaszolgáltatás kérdésében a múzeum kuratóriumának kell döntenie.
Pedig Johnson még márciusban azt bizonygatta egy görög lapnak adott interjúban, hogy a márványszobrok a korabeli törvényeknek megfelelően kerültek Londonba 1802-ben, miután Lord Elgin, az akkori Ottomán Birodalomba akkreditált brit nagykövet és műgyűjtő megvásárolta a nyolcvan méter hosszú frízt. A domborműegyüttes a Krisztus előtti ötödik századból származik, s eredetileg a Pallasz Athénénak szentelt templomot, a Parthenónt díszítette az Akropoliszon. A Londonba került darab körülbelül a fele az eredetinek. A kollekciót még tizenhét szoboralak, illetve torzó egészíti ki. Az új álláspontot megerősítendő, Johnson szóvivője is a múzeumra mint olyan intézményre hárította a döntés jogát, amely politikamentesen működik, távol a brit kormány befolyásától.
Az ügy pikantériája, hogy a British Museum kuratóriumának elnöke egy volt kormánytag, George Osborne egykori konzervatív pénzügyminiszter.
„A mostani vita megfigyelők szerint valószínűleg ismét felszítja majd a kedélyeket a gyarmati korban összerabolt műkincsek szélesebb körű visszaadása körül – néhány regionális múzeum hajlik is bizonyos tárgyak repatriálására” – írja a The Guardian brit napilap. A Parthenón márványszobraiban az elmúlt évben nemigen lehetett gyönyörködni restaurálási munkálatok és a Covid-járvány miatt, de idén májusban nyílt meg ismét az athéni Akropolisz Múzeum is, amelyet kifejezetten antik szobroknak szentelnek. A Parthenón-fríz számára még a helyet is kihagyták, annyira bíznak benne a görögök, hogy visszakapják a műalkotást.
Az Elgin-gyűjteményt ugyanakkor egy 1816-ban hozott brit törvény is védi, amely brit tulajdonnak deklarálta a márványszobrokat.
Annak érdekében, hogy ezek visszakerüljenek eredeti helyükre, az 1816-os törvényt vissza kellene vonni, ám ezt csak a brit parlament teheti meg. Ugyanakkor egyre nő a gyarmatbirodalom bukása utáni szélesebb körű megbékélést követelő nyomás a törvényhozáson és a hatóságokon. Elemzők szerint Boris Johnson most ez elől akar kitérni. Közben Micotákisz sem hagyja magát, s mint már néhányszor jelezte, a márvány dombormű visszaszerzése fontos szempont a kétoldalú kapcsolatok alakulásában, s ebből nem engednek. A görög kormányfő még azt is kijelentette, hogy a felbecsülhetetlen értékű antik műkincsek visszaadása nagyban erősítené az Egyesült Királyság brexit utáni nemzetközi pozícióit. Micotákisz a Financial Times brit pénzügyi lapnak elmondta, hogy 1986-ban Melína Merkúri – híres színész- és énekesnőből lett – kulturális miniszter is lelkesen kampányolt a márványok visszaszolgáltatása mellett.
A szobrok repatriálása ellen hosszú ideig az volt a fő érv, hogy nincs megfelelő hely a kiállításukra – mígnem Athén 2009-ben fel nem épített egy korszerű múzeumot az Akropolisz lábánál.
A British Museum is köti az ebet a karóhoz, az intézmény szerint a szobrok már több mint két évszázada náluk vannak, így az ügy túlmutat politikai határokon, a 2500 éves szobroknak Londonban kell maradniuk. A múzeum szóvivője az Evening Standard című brit lapnak elmondta: „a Parthenón szobrai az összekapcsolt világgyűjtemény lényeges elemei, részei a megosztott világörökségnek, politikai határoktól függetlenül”.
Borítókép: Az Elgin-márványok a British Museumban. (Fotó: AFP/NurPhoto/Nicolas Economou)
