Múlt vásárnap az ország történetében először tartottak egyszerre parlamenti és államfői választásokat. A rendkívül alacsony, 36 százalékos választói aktivitás mellett a hivatalban lévő elnök, Rumen Radev nagy fölénnyel nyert, de mivel nem tudott döntő többséget szerezni az első fordulóban, szükséges egy második forduló. Kihívója a független, de a jobboldal által támogatott Anasztasz Gerdzsikov, a szófiai egyetem professzora, aki a második helyen került be az elnöki tisztért folytatott versengésbe.
Az államfői választás legfőbb tétje, marad-e a Radev hét hónapja tartó, az ország ügyeit kvázi laktanya parancsnokként kezelő, jobboldalellenes, parlamenti ellenőrzés nélküli rendszere, vagy egy új országegyesítő, minden párttal együttműködő államelnökség jön létre.
Csütörtök este nyilvános televíziós vitát is tartott a két jelölt. Abban mindketten egyetértettek, hogy a járvány okozta egészségügyi, inflációs, energia- és migránsválság leküzdésére mielőbbi működőképes kormány felállítása szükséges, de Radev ennél is fontosabbnak tartotta a korrupció felszámolását, egy új jogrend felállítását. Kérdésre feltett válaszában kifejezte sajnálatát, hogy nem sikerült korábban megbuktatnia Bojko Boriszov volt jobboldali kormányfőt.
Kisebb diplomáciai botrányt is okozott Radev Törökország és Bulgária között, miután az általa kinevezett ideiglenes kormány belügyminisztere, Borisz Raskov csütörtökön kijelentette, hogy Törökország beavatkozik Szófia belügyeibe. Ennek hatására maroknyi bolgár tüntető a szófiai török nagykövetség elé vonult, paradicsomot és almát dobáltak az épületre – rendőri kordont kellett az épület köré vonni. A bolgár külügyminisztérium ezt követően behívta a török nagykövetet, s felszólította a török felet, hogy tartózkodjon a választások idején a propagandatevékenységtől.
Tudvalevő, hogy a Törökországban élő bolgár állampolgárok is jogosultak a szavazásra török településeken kihelyezett urnákban.
Válaszul Ankara is bekérette a bolgár nagykövetet, visszautasítva a bolgár vádakat. Ugyanakkor Kijev is behívta a bolgár nagykövetet, mert az elnöki vitában Radev kijelentette, hogy Krím Oroszországé. A jobboldal által támogatott jelölt, Gerdzsikov ezzel ellentétes álláspontot képvisel, amit pénteken az Európai Bizottság is megerősített.
Közben a Trud című hírportál Amerika átveszi a hatalmat című írása szerint
a Radev által is aktívan támogatott, Folytatjuk a Változást! párt 67 képviselője közül 43-an a Soros György kötődésű Amerika Bulgáriáért civil szervezet támogatottjai.
Ha körülnézünk a többi parlamentbe jutott pártok háza táján, a 240 fős bolgár parlament közel egyharmada-egynegyede kötődik az amerikai civil szervezetekhez. Különösen érdekes, hogy a leendő bolgár külügyminiszter nevét, Daniel Lorerét előbb tudták Szkopjében, mint Szófiában.
Egy politológus megállapítása szerint Radev, amikor 2016-ban megnyerte az államfői választásokat, oroszbarátként aposztrofálta magát, majd a Három Tenger kezdeményezés kapcsán NATO-tábornokként, és amennyiben most megnyeri második mandátumát, banánköztársasági tábornokként végezheti.
Bár Rumen Radev továbbra is a legfőbb esélyese a holnapi államfőválasztásoknak, újraválasztása mégsem biztos. Egy olyan választási évben, ahol nyolc hónapon belül három általános választáson három különböző párt nyert, a nyári győztes párt, a Szlavi Trifonov vezette Van ilyen nép párt most csak a negyedik helyen végzett, minden előfordulhat.
Borítókép: Választási plakátok egy szófiai köztéren, nyolc hónapon belül három parlamenti választást is elszenvedtek a bolgárok (Forrás: MTI/EPA/Vaszil Donev)
