Negyedik gáncskísérletét is elbukta Románia abban a folyamatban, amelyben igyekezett megakadályozni, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sikerre vigye a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezését.
Románia 2019 júliusában nyújtott be keresetet az Európai Unió Törvényszékéhez az EB-határozat megsemmisítése ügyében, ezt utasította az első fokon eljáró törvényszék.
Az Európai Törvényszék abban a perben hozott ítéletet, amelyben a keleti szomszéd az Európai Bizottságnak a nemzeti régiók védelméről szóló polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló határozatának megsemmisítését kérte.
A pereskedés alatt időközben lezajlott az aláírásgyűjtés, amelynek keretében több mint 1,4 millió uniós polgár támogatta a kezdeményezést. Ennek lényege, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is.
A minimálisan előírt hét országhoz képest 11 államban gyűlt a küszöbértéket meghaladó számú aláírás. Közülük hét ország illetékes hatóságai már hivatalosan vissza is igazolták a küszöbérték túllépését, igazolva ezzel az aláírásgyűjtés érvényességét. Az Európai Törvényszék elutasító határozatának jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ellenkező esetben visszamenőleg is érvényteleníthették volna az SZNT által kezdeményezett, nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést, jelentette ki Izsák Balázs, a szervezet elnöke.
Ez volt a negyedik olyan, Romániából indított per a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyet az ország elveszített: két korábbi ügyben beavatkozó félként léptek be, kettőben pedig felperesként. Izsák Balázs szerint a sorozatos pervesztés mindenekelőtt Románia külpolitikai tekintélyét rombolja.
A fejleményekről a romániai közvélemény nem nagyon értesülhetett, a román média ugyanis csak a perindítás tényének közlését tartotta fontosnak, a végkifejlet ismertetését kevésbé.
A 2003 októberében alapított Székely Nemzeti Tanács – amely tevékenysége egyetlen, központi céljaként Székelyföld területi autonómiájának elérését fogalmazza meg – vezetője fontosnak tartotta kiemelni:
Csaknem másfél millió európai polgár támogatja ezt a kezdeményezést, kínálatunkat Románia, Spanyolország, Olaszország és más államok, de az Európai Unió felé is fenntartjuk: konfrontáció helyett válasszuk a fejlesztés, az építés útját. Ennek megértését nemcsak a többségi nacionalizmus gátolja, hanem a globalizmust támogató progresszív ideológia is, amely tehetetlenségre kárhoztatja, a válságok megoldására képtelenné teszi az Európai Bizottságot.
Az SZNT polgári kezdeményezésének további sorsa több lehetőséget is kínál. Még zajlik az aláírások ellenőrzése, mivel három tagállam – Ciprus, Horvátország és Dánia – egyelőre nem küldte el az EB-nek az erről szóló határozatát. Ezt követően a kezdeményezők döntik el, mikor nyújtják be a bizottságnak a kezdeményezést, illetve az elfogadásra javasolt jogszabálytervezetet. Az EB rendelkezhet úgy is, hogy nem indít jogalkotási folyamatot az ügyben, ebben a nem kívánt esetben viszont meg kell indokolnia döntését, a kezdeményezők ennek függvényében döntenek a jogorvoslati lehetőségek igénybe vételéről.
Addig is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen dolgoznak egy készülő jogszabálytervezeten, amely meghatározza és elismeri a nemzeti régiók fogalmát, a közösségi jog alanyává teszi azokat, függetlenül attól, hogy egyes térségek milyen státussal rendelkeznek saját országukon belül. Mert miközben Európában léteznek autonómiával rendelkező régiók, olyanok is vannak, amelyeknek puszta létezését sem ismeri el az állam. Ilyen Székelyföld esete.
Borítókép: Résztvevő székely zászlóval a Székelyföld autonómiájáért tartott eseményen a XXII. kerületi Tóth József utca és Kossuth Lajos utca sarkánál lévő dombnál 2021. október 31-én (Fotó: MTI/Mónus Márton)
