Sorsdöntő időszak elé néz Sebastian Kurz volt osztrák kancellár

Sebastian Kurz lemondása alaposan felforgatta az osztrák politikát: az előző kancellár pártja, az ÖVP egy új felmérés szerint már csak a második helyet érné el, ha most tartanák meg a választásokat. Ráadásul nemcsak a párt, hanem a politikus életében is sorsdöntő időszak következik: mentelmi jogának felfüggesztésével hamarosan folytatódhat az ellene indult eljárás.

2021. 11. 18. 7:45
KURZ, Sebastian; VAN DER BELLEN, Alexander
Bcs, 2021. oktber 7. Sebastian Kurz osztrk kancellr nyilatkozik ton Alexander Van der Bellen kztrsasgi elnk hivatalba 2021. oktber 7-n. Az llamf trgyalsokat kezd a parlamenti prtok kpviselivel, mert a gazdasgi s korrupcis gyekkel foglalkoz osztrk llamgyszsg hzkutatst rendelt el a kancellri hivatalban, a kormnyz Osztrk Npprt (VP) kzpontjban s a pnzgyminisztriumban. MTI/EPA/Christian Bruna Fotó: Christian Bruna
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sebastian Kurz mentelmi jogának a felfüggesztését az osztrák parlament mentelmi bizottsága kedden egyhangúlag szavazta meg. Az indítványt mind az öt parlamenti párt jóváhagyta, beleértve a volt osztrák kancellár saját pártját, az Osztrák Néppártot (ÖVP) is. A döntést mai ülésén minden bizonnyal a parlament is jóváhagyja. Sebastian Kurz október elején mondott le a kancellári tisztségről, miután a gazdasági és korrupciós bűncselekményeket vizsgáló ügyészség (WKStA) korrupciós ügyek miatt indított vizsgálatot ellene. A 35 éves politikus azonban az ÖVP frakcióvezetőjeként folytatta politikai karrierjét, és megtartotta pártvezetői tisztségét is.

– Örülnék annak, ha a WKStA nyomozása gyorsan haladna, hiszen akkor hamarosan tisztázódhat az ügy. Az ellenem felhozott hamis vádak ugyanis könnyen megcáfolhatók

– közölte a mentelmi bizottság keddi döntését követően Sebastian Kurz. A néppárti politikus ellen két eljárás is folyamatban van. Az egyikben az ügyészség azt vizsgálja, hogy miniszterelnökként hamis tanúvallomást tett-e egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A másik ügyben az a gyanú merült fel vele és közvetlen környezetével szemben, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszíroztak a népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és kozmetikázott közvélemény-kutatásokat.

Az osztrák közvéleményt jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy visszatérhet-e még Sebastian Kurz kancellárként a 2024-es parlamenti választás után.

„Árnyékkancellárként” továbbra is ő mozgatja majd a szálakat – hangoztatták az ellenzéki szociáldemokraták Kurz lemondását követően. Igen ám, de a néppárti politikusról saját pártján belül is megoszlanak a vélemények. Amikor 2017-ben átvette a konzervatív párt irányítását, a fiatalítás jegyében türkizre módosította az egykor fekete színnel azonosított ÖVP-t, az osztrák sajtóban megjelent elemzések szerint a „türkizek” és a „feketék” közti viták az utóbbi időben a felszínre törtek, és jelenleg akörül forognak, hogy Kurz újra átveheti-e az ország irányítását. Elemzők szerint minden azon múlik, hogy a volt kancellárnak sikerül-e tisztáznia magát az ellene indult eljárás során. 

A párton belüli feszültséget érzékelteti, hogy népszerűsége növelése céljából Kurz a következő hónapokban végiglátogatja a tartományokat – ilyesmire kancellárként nem sok ideje volt –, ám sem Vorarlbergben, sem Tirolban nem akar vele találkozni a helyi ÖVP-vezetőség. Támogatást csupán Alsó-Ausztriából és Salzburgból remélhet – írta a Der Standard napilap.

Úgy tűnik, az emberek is kiábrándultak belőle. A Heute című lap megbízásából készített november eleji felmérés szerint a választók 58 százaléka ellenzi a volt osztrák kormányfő visszatérését, míg az osztrákok mindössze nyolc százaléka támogatja azt. 

A válaszadók 28 százaléka úgy véli, Kurz csak akkor lehetne újra kancellár, ha az ellene felhozott vádak tisztázódnak. A Unique Research piac- és közvélemény-kutató cég felméréséből kiderült: ha most tartanák a parlamenti választásokat, az ÖVP már csak a dobogó második fokára állhatna 24 százalékkal, a szociáldemokraták viszont 25 százalékkal átvették a vezetést. Az ÖVP a szavazóbázisa több mint egyharmadát elveszítette, hiszen 2019-ben a voksok 37,46 százalékát szerezte meg. Az SPÖ ennek ellenére közel négy százalékpontos javulásnak örvend a 2019-es választás óta, amelyen 21,18 százalékot szerzett. Az ÖVP jelenlegi koalíciós partnere, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szintén profitált abból, hogy Kurz távozott a koalíció éléről, két évvel ezelőtt 16,17 százalékkal kerültek a harmadik helyre, míg a jelenlegi felmérés alapján 18 százalékot kapnának.

Borítókép: Sebastian Kurz volt osztrák kancellár (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.