Sebastian Kurz mentelmi jogának a felfüggesztését az osztrák parlament mentelmi bizottsága kedden egyhangúlag szavazta meg. Az indítványt mind az öt parlamenti párt jóváhagyta, beleértve a volt osztrák kancellár saját pártját, az Osztrák Néppártot (ÖVP) is. A döntést mai ülésén minden bizonnyal a parlament is jóváhagyja. Sebastian Kurz október elején mondott le a kancellári tisztségről, miután a gazdasági és korrupciós bűncselekményeket vizsgáló ügyészség (WKStA) korrupciós ügyek miatt indított vizsgálatot ellene. A 35 éves politikus azonban az ÖVP frakcióvezetőjeként folytatta politikai karrierjét, és megtartotta pártvezetői tisztségét is.
– Örülnék annak, ha a WKStA nyomozása gyorsan haladna, hiszen akkor hamarosan tisztázódhat az ügy. Az ellenem felhozott hamis vádak ugyanis könnyen megcáfolhatók
– közölte a mentelmi bizottság keddi döntését követően Sebastian Kurz. A néppárti politikus ellen két eljárás is folyamatban van. Az egyikben az ügyészség azt vizsgálja, hogy miniszterelnökként hamis tanúvallomást tett-e egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A másik ügyben az a gyanú merült fel vele és közvetlen környezetével szemben, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszíroztak a népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és kozmetikázott közvélemény-kutatásokat.
Az osztrák közvéleményt jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy visszatérhet-e még Sebastian Kurz kancellárként a 2024-es parlamenti választás után.
„Árnyékkancellárként” továbbra is ő mozgatja majd a szálakat – hangoztatták az ellenzéki szociáldemokraták Kurz lemondását követően. Igen ám, de a néppárti politikusról saját pártján belül is megoszlanak a vélemények. Amikor 2017-ben átvette a konzervatív párt irányítását, a fiatalítás jegyében türkizre módosította az egykor fekete színnel azonosított ÖVP-t, az osztrák sajtóban megjelent elemzések szerint a „türkizek” és a „feketék” közti viták az utóbbi időben a felszínre törtek, és jelenleg akörül forognak, hogy Kurz újra átveheti-e az ország irányítását. Elemzők szerint minden azon múlik, hogy a volt kancellárnak sikerül-e tisztáznia magát az ellene indult eljárás során.
A párton belüli feszültséget érzékelteti, hogy népszerűsége növelése céljából Kurz a következő hónapokban végiglátogatja a tartományokat – ilyesmire kancellárként nem sok ideje volt –, ám sem Vorarlbergben, sem Tirolban nem akar vele találkozni a helyi ÖVP-vezetőség. Támogatást csupán Alsó-Ausztriából és Salzburgból remélhet – írta a Der Standard napilap.
Úgy tűnik, az emberek is kiábrándultak belőle. A Heute című lap megbízásából készített november eleji felmérés szerint a választók 58 százaléka ellenzi a volt osztrák kormányfő visszatérését, míg az osztrákok mindössze nyolc százaléka támogatja azt.
A válaszadók 28 százaléka úgy véli, Kurz csak akkor lehetne újra kancellár, ha az ellene felhozott vádak tisztázódnak. A Unique Research piac- és közvélemény-kutató cég felméréséből kiderült: ha most tartanák a parlamenti választásokat, az ÖVP már csak a dobogó második fokára állhatna 24 százalékkal, a szociáldemokraták viszont 25 százalékkal átvették a vezetést. Az ÖVP a szavazóbázisa több mint egyharmadát elveszítette, hiszen 2019-ben a voksok 37,46 százalékát szerezte meg. Az SPÖ ennek ellenére közel négy százalékpontos javulásnak örvend a 2019-es választás óta, amelyen 21,18 százalékot szerzett. Az ÖVP jelenlegi koalíciós partnere, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szintén profitált abból, hogy Kurz távozott a koalíció éléről, két évvel ezelőtt 16,17 százalékkal kerültek a harmadik helyre, míg a jelenlegi felmérés alapján 18 százalékot kapnának.
