időjárás 35°C Ulrik 2022. július 4.
logo
Menczer Tamás: A kötelező kvóta még mindig a brüsszeli tervek között szerepel

„A határ védelme a kötelességünk”

Kottász Zoltán
2021.12.23. 05:52 2021.12.23. 09:32
„A határ védelme a kötelességünk”

A brüsszeli integrációs és befogadási akcióterv a legmegdöbbentőbb bevándorlási dokumentum, amit eddig olvastam, pedig az elmúlt években olvastam néhányat – mondta a lapunknak adott interjúban Menczer Tamás, akivel az Európát sújtó migrációs válságról beszélgettünk. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkárát a koronavírus-járvány elleni védekezésről és országgyűlési képviselő-jelöltségéről is kérdeztük.

– Államtitkár úr, az elmúlt hetekben több alkalommal is felhívta a közvélemény figyelmét arra a veszélyre, amelyet az Európai Bizottság úgynevezett integrációs és befogadási akcióterve jelent. Ebből az világlik ki, hogy Brüsszelben továbbra is erőltetik, pozitív folyamatnak állítják be a bevándorlást, többek között lakhatást és szavazati jogot biztosítanának a migránsoknak. Az akciótervet tavaly novemberben fogadták el. Miért aktuális mégis ez a kérdés?

– Az akciótervet tavaly novemberben fogadták el, de az idén megerősítették, érvényben van! A bevándorlási helyzet pedig ugyanolyan rossz vagy még rosszabb, mint 2015-ben volt, és a brüsszeli felfogás is változatlan: a bevándorlást megszervezni akarják és nem megállítani. A bevándorláspártiakat három ok motiválja. Egyrészt vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy egy posztkeresztény, posztnemzeti világ, amelyben összekeverednek a különböző kultúrájú, vallású társadalmak, az a végén egy jobb világ lesz. Másrészt a baloldali politikai erők szavazatszerzésre akarják használni a bevándorlást, hiszen ezek a tömegek nyilvánvalóan soha nem szavaznának egy kereszténydemokrata, jobboldali pártra. Harmadrészt vannak olyan üzleti körök, akik az anyagi haszonszerzés reményében szeretnének halászni a zavarosban.

A brüsszeli integrációs és befogadási akcióterv a legmegdöbbentőbb bevándorlási dokumentum, amit eddig olvastam, pedig az elmúlt években olvastam néhányat.

Egészen világos ívet rajzolnak fel, onnantól kezdve, hogy a tagállamok bevándorláspolitikáját irányítani kell, azon keresztül, hogy a migrációt meg kell szervezni és finanszírozni kell, lezárva azzal, hogy a bevándorlókat állampolgárként kell kezelni, szavazati jogot kell adni nekik. A legkonzervatívabb becslések már az afganisztáni válság kialakulása előtt is arról szóltak, hogy körülbelül hatvanmillió ember van olyan helyzetben Európa keleti és déli szomszédságában, hogy bármikor elindulhat Európa felé, mert vagy elhagyta már a hazáját, vagy még az országában van, de az otthonát elhagyva úgynevezett belső menekült, vagy még a lakóhelyén van, de már humanitárius segélyre szorul. Mindezt súlyosbítja a negyvenmilliós Afganisztán helyzete. A bevándorlási veszély tehát rendkívül súlyos, a politikai vita pedig ugyanott tart, ahol eddig.

– Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex múlt heti jelentése szerint 2021 első tizenegy hónapjában 184 180 illegális érkezőt tartóztattak fel az EU határain, hatvan százalékkal többet, mint tavaly. Beszélhetünk migrációs válságról?

– Igen, a magyar számok is a helyzet súlyosbodását mutatják: idén már több mint százezer illegális bevándorlót fogtak el a magyar határt védő katonák és rendőrök, ez háromszorosa a tavalyi adatnak. Az embercsempészek elfogását tekintve ugyancsak háromszorosa az idei szám a tavalyinak. Ráadásul nyílt egy újabb bevándorlási front a lengyel határon.

– Magyarország és a vele szövetséges országok mit tudnak tenni annak érdekében, hogy megállítsák ezeket a brüsszeli terveket?

– 2015 óta van egy vita, ez egy felfogásbeli és politikai vita. Az álláspontok világosak. Mi azt mondjuk – és ezt a magyar Alkotmánybíróság a napokban meg is erősítette –, hogy a határ védelme nemcsak lehetősége a magyar kormánynak, hanem joga és kötelessége is. Az emberi méltóság védelme ugyanis nemcsak a bevándorlókra vonatkozik, hanem az itt élőkre, a magyar emberekre is. Jogunk van megőrizni az identitásunkat, azt a kulturális, társadalmi közeget, amelyben élünk. Másképpen fogalmazva: csak mi dönthetünk arról, hogy kikkel akarunk együtt élni. A határokat tehát továbbra is megvédjük, a politikai vitákat pedig megvívjuk. Az is egy vita, hogy kinek kell fizetnie a határvédelmet. Erre a magyar kormány nagyságrendileg hatszázmilliárd forintot költött, és úgy gondoljuk, ennek legalább a felét illene kifizetnie Brüsszelnek, hiszen nemcsak magunkat védjük, hanem a nyugati országokat is.

– Egyre több uniós tagállam szembesül a gyakorlatban is az illegális bevándorlás problémájával, egyre többen építenek a határaikra kerítést vagy falat. A tagállami nyomás hatására az Európai Bizottság finanszírozni fogja valaha a magyar határvédelmet, vagy ábrándokat kergetünk?

– Nem szeretnék jósolni, de egyelőre a helyzet nem így néz ki. Amikor 2015-ben kerítést építettünk, sokan a legsötétebb diktatúrákhoz hasonlítottak bennünket. Ehhez képest 2021-ben azt látjuk, hogy rajtunk kívül nyolc európai ország épített vagy épít kerítést. Róluk már nem hangoznak el ugyanazok a minősítések, aminek természetesen örülünk, de ez is jól mutatja a kettős mércét. Brüsszelben továbbra is az az álláspont, hogy kerítést nem hajlandók finanszírozni.

Pedig az illegális bevándorlást csak kerítéssel, katonákkal, rendőrökkel, a szükséges jogi környezettel lehet megállítani. Szép szavakkal nem. Ha valaki ezt nem látja, az nem a valóságban él, hanem valamilyen brüsszeli elefántcsonttoronyban.

Az ilyen típusú álomvilágból keserű ébredések szoktak bekövetkezni, mint azt a számtalan terrortámadás bizonyította, amelyeknek több száz halálos áldozata és több mint ezer sebesültje volt. Azt meg pláne nem tudjuk elfogadni, hogy van olyan európai nagyváros, amelynek a liberális vezetője azt mondta: a terrorizmus a modern európai élet velejárója. Az ilyen típusú felfogást az ott élők elárulásának gondolom.

– Mint említette, van egy olyan csoport, amely kifejezetten hisz a bevándorlás pozitív hatásában, szükségesnek tartja a legális migrációt. Ilyen például az új balliberális német kormány. Abban legalább van már egyetértés Európában köztük és a jobboldali politikusok között, hogy az illegális határátlépőket, a határőröket megtámadókat nem lehet menekültnek nevezni, mint sokan tették 2015-16-ban?

– Ha valamit, amit illegális, megpróbálnak legalizálni, az nagyon veszélyes. A józan ész is azt diktálja, hogy ha valami rossz és törvénytelen, akkor azt nem legalizálni kell, hanem meg kell szüntetni. A magyar kormány az illegális bevándorlás legalizálást nem fogadja el, mert a végeredmény teljesen ugyanaz, tömegek fognak bejutni Európába, akiket ráadásul aztán majd kötelező kvótával szét akarnak osztani. 

– A migránsok uniós tagállamok közötti kötelező elosztásának korábban sikeresen ellenállt Magyarország és a visegrádi országok, de ismét napirenden van a téma, nemrég például az Európai Parlament LIBE bizottsága állt elő a javaslattal. Miért akarnak mindenáron beleszólni az uniós intézmények egy olyan ügybe, amiről a tagállamoknak kellene dönteniük?

– A kötelező kvóta valóban egy olyan javaslat, amely mindig az asztalon van. Olykor más a neve, legutóbb például szponzorált hazaszállításnak keresztelték: az új ötlet szerint, ha a bevándorlók odakerülnek a tagállamokba, azok kifizetik a visszaszállításukat, és akkor nem maradnak ott. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Akik egyszer bejutottak, azokat nem lehet kivinni Európából. Egyetlen megoldás van: nem szabad őket beengedni. A kérelmeket a schengeni határokon kívül kell elbírálni, mint ahogy ez Magyarország esetében is történik, déli irányból a belgrádi nagykövetségen.

– Ha már a határátlépésekről beszélgetünk, a koronavírus új, sokkal fertőzőbb variánsa sem ismer határokat: az omikron Magyarországon is megjelent. Felkészültünk a védekezésre?

– Az omikronnal kapcsolatban az orvosi és tudományos konszenzusra még várni kell. Úgy tűnik, hogy talán könnyebben terjed, de enyhébb tünetekkel jár. Amiben nemzetközi konszenzus látszik, az az oltás fontossága. A magyar kormány is azt mondja a kezdetektől, hogy az oltás az egyetlen, ami valódi megoldást jelent. A sikeres vakcinabeszerzési és oltási programunknak köszönhetően áprilisban a többi uniós országhoz képest másfél hónappal korábban tudtuk újraindítani az életet és a gazdaságot. A harmadik oltást tekintve jelenleg szintén az elsők között vagyunk, Magyarországon a lakosság 32 százaléka vette fel a harmadik oltást, az uniós átlag 21 százalék. Minden lehetőséget megragadok, ezért most is elmondom: mindenkinek javaslom az oltás felvételét, mert életet menthet.

– Van, illetve lesz elég oltóanyag Magyarországon?

– Amikor az uniós beszerzés még lassú volt, mi keleti vakcinákat is vásároltunk, az orvosok és a nemzetközi tanulmányok mellett már maga az élet is igazolta, hogy ez helyes döntés volt. Folyamatos készletgazdálkodást folytat az operatív törzs és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vakcina van elég. Azt pedig világosan elmondtuk, hogy két esetben lépünk be újabb európai vakcinabeszerzésbe: ha a gyerekek új korosztálya válik olthatóvá, vagy ha egy új mutánsra, ez esetben az omikronra külön vakcinát fejlesztenek ki.

– Az orosz Szputnyik vakcina használatát még mindig nem engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Ez színtiszta politika?

– A statisztikák szerint a Szputnyik az egyik leghatékonyabb vakcina. A magyar tapasztalatok egyértelműek, az összes vakcina működik. A politikai okokon kívül semmilyen más logikus magyarázatot nem találok arra, hogy a Szputnyikot és a Sinopharmot miért nem engedélyezte az EMA. Rendkívül veszélyesnek tartom, ha egy egészségügyi kérdés politikai kérdéssé válik.

– Végezetül: a jövő évi parlamenti választásokon ön lesz Pest megye 2. számú választókerületének fideszes jelöltje. Miért döntött úgy, hogy beülne az Országgyűlésbe?

– A politikai közösségem helyi szervezetei bizalmat szavaztak nekem, amit rendkívül megtisztelőnek gondolok. Már hónapok óta járom a választókörzetet, mert az én felfogásom szerint a politika a legjobb értelemben véve az utcán van, a mindennapokban, a közösségekben. A közösség elmondja, hogyan szeretné az életét berendezni, a politikus feladata az, hogy ezt segítse. A nemzetiségi, vallási, kulturális, sportközösségekkel, önkéntes tűzoltókkal vagy éppen polgárőrökkel való találkozás a legszebb politikai munka, amit valaha végeztem. Mielőtt politikusnak álltam, a televízióban a munkám az volt, hogy kérdezzek. Most ismét fontos része lett a munkámnak, hogy jó kérdést tegyek fel, és a válasz meghallgatása után segítsek a közös célok elérésében. Az elmúlt hónapokban több mint százharminc választókerületi eseményen vettem részt, amiből több mint hatvan beszélgetés volt. Ezeket a találkozásokat nagyon élvezem. A tapasztalatok alapján harmincöt olyan projektet tudtam elindítani vagy segíteni, amely kézzelfogható eredménnyel zárul majd, és jobbá, könnyebbé teszi az itt élők mindennapjait.

– Ki lesz az ellenfele?

– Az ellenfelem Szél Bernadett képviselő asszony lesz, akit tisztelek, mint embert, mint nőt, mint családanyát, de a politikát, amelyet képvisel, azt elutasítom. Ennek sok oka van, most kettőt hadd emeljek ki. Egyrészt Szél Bernadett képviselő asszony a Lehet Más a Politika nevű formációból indult, de ma már a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali csapatban van, vagyis azt bizonyította be ő is, hogy a baloldalon nem lehet más a politika. Másrészt a jelenlegi baloldali miniszterelnök-jelölthöz hasonlóan Szél képviselő asszony is a rezsicsökkentés ellen beszél, szemfényvesztésnek, bűvészkedésnek nevezi, és piaci árakat akar. Vagyis a helyzet világos: a baloldal el akarja törölni a rezsicsökkentést, mi azonban meg fogjuk védeni.

Borítókép: Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (Fotó Bach Máté/Magyar Nemzet)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.