A Németország EU-s szerepével és a jogállamiság lengyelországi és magyarországi helyzetével kapcsolatos kérdésekre Olaf Scholz kifejtette, hogy Németország a kontinens közepén fekvő országként „nem arra hivatott, hogy a pálya szélén álldogálva megjegyzéseket tegyen”, hanem felelősséget visel, méghozzá Európa összetartásáért, haladásáért és sikeréért.
A legfontosabb feladat annak biztosítása, hogy ne legyen észak–déli vagy kelet–nyugati irányú megosztottság a közösségben. Ugyanakkor a jogállamiság kérdéseit nagyon pontosan kell vizsgálni, mert az Európai Unió legfontosabb ismertetőjegye éppen a jogállamiság és a szabadságon alapuló demokrácia tisztelete, és ezeknek az elveknek a közösségben mindenütt egyformán kell érvényesülniük.
Robert Habeck kiemelte, hogy Németországnak viselnie kell a fekvéséből és méretéből adódó felelősséget, de nem az ellentmondást nem tűrő, felfuvalkodott, hanem a szolgálva vezető tag szerepét kell betöltenie, és tudomásul kell vennie, hogy az EU nem a Nyugat Európája, hanem mindenkié, az alapja pedig a megbékélés. Ugyanakkor Németországnak támogatnia kell az Európai Bizottságot a jogállami elvek érvényesülését szolgáló munkában − mondta a leendő német alkancellár.
A kormányalakítás szerdán ér véget, amikor a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak Olaf Scholzot, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig kinevezi a Scholz-kormány minisztereit. Az új német kormány így a szeptemberi Bundestag-választást követő 73. napon alakul meg. A kormányban a kancellár és a hivatalát vezető kancelláriaminiszter mellett 15 szakminiszter dolgozik majd. Az így összesen 17 tagból álló kormányban nyolc nő lesz. Az ország keleti részéről, az egykori NDK területéről csupán két miniszter származik, mindkettő nő.
A Merkel-korszak vége
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!