Diplomáciai botrányt okozott egy 2019-ben, Berlin közepén, fényes nappal elkövetett gyilkosság, amelyben szerdán hoztak ítéletet. A berlini ítélőtábla életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az orosz nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztjét, Vagyim Kraszikovot, aki a német álláspont szerint a Kreml megbízásából gyilkolt meg egy Németországba emigrált grúz állampolgárságú csecsen férfit, akit az orosz sajtóban Zelimhan Hangosvili néven emlegetnek. Annalena Baerbock német külügyminiszter már aznap reagálva az esetre bekérette az orosz nagykövetet és közölte, nemkívánatos személynek nyilvánítottak két diplomatát. A Kreml azonban nem örült a hírnek, Oroszország úgy véli, az ügy hatással lesz az orosz–német relációkra is, továbbá a külügyminisztérium azt is hangsúlyozta, a kiutasított diplomatáknak nincs közük az ügyhöz.
– Megnehezítik majd Moszkva és Berlin kapcsolatát
– jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke.
A képviselő szerint sem a bírósági ítélet, sem a diplomaták kiutasítása nem nevezhető igazságosnak. Szerinte az eljárás politikai indíttatású volt, a bizonyítékokban pedig nagy hiányosságok voltak, ami kétségessé teszi az ítélet objektivitását. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán Telegram-csatornáján szintén hasonló álláspontról tanúskodott és közölte, következményei lesznek a német döntésnek: „Berlin barátságtalan fellépése nem marad megfelelő válasz nélkül. A közeljövőben nyilatkozatot teszünk az ügyben” – fogalmazott Zaharova, aki szerint az ügyet helytelenül politikai szintre emelte a német kormány. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor már arról beszélt csütörtökön, az ügy semmiképpen sem befolyásolhatja a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német szövetségi kancellár közötti párbeszéd kialakítását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén azt hangoztatta, mindkét ország érdeke a nyílt és őszinte kommunikáció.
– Az ítélet egyértelmű bizonyíték arra, hogy rossz dolgok történtek, Annalena Baerbock német külügyminiszter egyértelmű választ adott erre
– védte meg Olaf Scholz német szövetségi kancellár a diplomaták kiutasításáról szóló döntést csütörtökön, miután megérkezett Brüsszelbe az uniós tagállamok csúcstalálkozójára.
A külügyminiszter az ítélethirdetés után közölte, hogy Németország „a jog és a szuverenitás megsértésének” tekinti a gyilkosságot. A TASZSZ orosz hírügynökség a Der Spiegel német napilap értesüléseire hivatkozva arról írt, Scholz várhatóan kezdeményezni fogja a brüsszeli csúcstalálkozón egy közös nyilatkozat elfogadását Oroszország elítéléséről, valamint a keleti hatalom elleni szankciók bevezetéséről. A napilap ugyanakkor hangsúlyozta, erre kevés az esély.
Zelimhan Hangosvili feltehetőleg azért került az orosz nemzetbiztonsági szolgálat célpontjai közé, mert az 1999 augusztusában kezdődött második csecsen háború alatt egy szeparatista milícia élén harcolt az oroszok ellen.
A meggyilkolt férfit továbbá terrorizmussal is megvádolták, ugyanis kapcsolatban állhatott a Kaukázusi Emírség 2007 és 2016 között működő iszlamista szervezettel. A német hatóságok szintén közveszélyes szélsőségesként tekintettek rá. A Süddeutsche Zeitung német napilap korábban arról számolt be, az orosz titkosszolgálatok éveken át megfigyelés alatt tartották a férfit, ez alól a 2016-ban kezdődő Németországban töltött időszak sem volt kivétel. Az európai országba menedékjogi kérelmet is adott be, ezt viszont elutasították. Zelimhan Hangosvili ellen már korábban is megkíséreltek támadást végrehajtani: 2015 májusában ismeretlen támadó nyolc lövést adott le rá, a támadást azonban túlélte. A két évvel ezelőtti merénylet azonban más sikeresnek bizonyult: Kraszikov kerékpárral közelítette meg a csecsen férfit, akit közvetlen közelről lőtt fejbe kétszer egy Glock 26 típusú pisztollyal. Az orosz férfi a gyilkosság után fegyverét, parókáját és kerékpárját is a Spree folyóba dobta.
Borítókép: Zelimhan Hangosvili a berlini orosz nagykövetség előtti plakáton 2020. szeptember 24-én. (Fotó: AFP/Odd Andersen)
