Az év utolsó uniós csúcstalálkozójára gyűlnek össze csütörtökön Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Borítékolhatóan maratoni egyeztetésre kerül sor, ugyanis – mint az Charles Michel, az Európai Tanács vezetőjének meghívóleveléből kiderült – a járványhelyzet, az energiaárak emelkedése, a külső határokon tapasztalható migrációs nyomás, valamint a külkapcsolatok, így Ukrajna és Belarusz kérdése is terítéken lesz. Utóbbival kapcsolatosan újra megvitatásra kerül, hogy miképp lehet válaszolni a Minszk gerjesztette, szervezett migrációs kihívásra.
Mindent meg kell tennünk az oltástól távolmaradók félelmeinek leküzdésére és a hamis hírek terjedésének megállítására
− fogalmazott meghívólevelében Charles Michel a pandémiáról. A vezetők minden bizonnyal az új vírusvariáns, az omikron gyors terjedéséről is megosztják a tapasztalataikat, de a mutációk fényében az uniós Covid-igazolványok érvényességének ügyét is tárgyalják. Emlékezetes, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak a tanácskozáson szintén részt vevő elnöke pár hete arról beszélt, hogy személyes véleménye szerint a kötelező oltások ügyéről is európai szintű diskurzus kellene. Ez nem került a találkozó agendájába. A meghívólevél a csúcsértekezlet másik égető kérdéséről, a migrációról is csak szűkszavúan fogalmaz. Mint a tanács elnöke írja, a vezetőknek Brüsszelben alkalmuk nyílik rá, hogy a bevándorlás külső dimenzióját vizsgálják, így például azt, hogy mennyire hatékonyak a harmadik államokkal létrehozott migrációs megállapodások. Az országvezetők októberi csúcstalálkozójukon az egyre növekvő rezsiárakról is heves vitát folytattak, aminek folytatása borítékolható. A tanácskozáson asztalra kerülnek a gáz- és villamosenergia-piacok működéséről, valamint az Európai Unió sokat vitatott kibocsátás-kereskedelmi rendszeréről (ETS) szóló előzetes jelentések is.
Az országvezetők egyébként már tegnap a belga fővárosba érkeztek, hogy az unió keleti partnerországai közül Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna vezetőivel egyeztessenek.
A keleti partnerségi csúcstalálkozón nem vesz részt Fehéroroszország. Ugyancsak Charles Michel meghívólevelében áll, hogy a keleti partnerekkel „várhatóan megerősítik a stabilitás és az együttműködés elősegítése, a szükséges reformok bevezetése, a közös jövőbeli prioritások kijelölése, valamint az erőforrások mobilizálása melletti közös elkötelezettségüket a legfontosabb kihívások leküzdésére”.
Az Európai Tanács által szerdán késő délután megosztott videón egyébként jól látható az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Olaf Scholz, Németország új kancellárja bemutatkozásképp kezet fogtak egymással.
Scholz bemutatkozik. A csütörtöki EU-csúcson Németország nemrég hivatalba lépett kancellárja, a szociáldemokrata Olaf Scholz bemutatkozik európai kollégáinak. A politikus szerdán a berlini szövetségi parlamentben kormányának programját ismertette, ahol az uniós politikáról szólva elmondta: a lisszaboni szerződés adta mozgásteret kihasználva ki kell terjeszteni a többségi döntéshozatalt az EU-ban, tehát „szabállyá kell válnia, hogy mi az Európai Unió Tanácsában minősített többséggel dönthetünk, beleértve azokat a területeket is, ahol ma nem ez a helyzet”. Szerinte az EU-val kapcsolatos ügyek már régen nem a külpolitikához, hanem a belpolitikához tartoznak. Scholz több mint nyolcvanperces beszédében azt is kijelentette, hogy Németország bevándorlóország, ezért legfőbb ideje, hogy „bevándorlási és integrációs társadalomként” tekintsen magára. „Az észszerűség által vezérelt migrációs politikát fogunk folytatni, amely támogatja a legális migrációt és csökkenti az irreguláris migrációt” − hangoztatta.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Andrej Plenković horvát kormányfő és Mario Draghi olasz miniszterelnök a keleti partnerség csúcson Brüsszelben (Forrás: Európai Tanács)
