Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatot tervez 2022 februárjában vagy márciusában – közölte szerdán Szentpéterváron Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki belarusz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával tárgyalt. A belarusz területen tervezett hadgyakorlatra a Nyugat és Moszkva között korábban nem látott feszültségek közepette kerül sor, miközben Oroszország azt követeli, hogy a NATO ígérje meg: nem veszi fel tagjai közé a mindkét országgal szomszédos Ukrajnát. Kijev egy esetleges invázió tervével vádolja Oroszországot, amit Moszkva tagad.
Lukasenka kérte Putyint, hogy ne állítsák le a kétoldalú katonai és hadiipari együttműködést. Sürgette, hogy tartsák meg a hadgyakorlatot, egyebek mellett amiatt, hogy folytathassák a belarusz katonák kiképzését a Moszkvától vásárolt új haditechnika kezelésére.
A fehérorosz védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy orosz és belarusz vadászgépek közösen járőröztek a határ mentén. A közlemény nem tért ki arra, pontosan milyen területeket érintett a járőrözés. Az orosz-belarusz államszövetségnek közös határa van az Európai Unió több tagállamával – közöttük Lengyelországgal –, valamint Ukrajnával. Putyin meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország között elfogadott huszonnyolc szövetségi program megvalósítása jobb feltételeket teremt mindkét ország gazdaságának fejlődése számára. Emlékeztetett, hogy a koronavírus-világjárvány első évében, 2020-ban csaknem 17 százalékkal csökkent a két ország közötti áruforgalom, 2021-ben viszont már 36 százalékkal nőtt. Lukasenka megjegyezte,
az országa ellen bevezetett szankciók és a járvány ellenére idén nőtt a belarusz hazai össztermék, és ebben nagy érdeme van Oroszországnak.
A belarusz vezető köszönetet mondott az orosz elnöknek a támogatásért.
Oroszország Lukasenka szoros szövetségese. A fehérorosz vezetőt 2020 augusztusában választották meg a hatodik elnök mandátumára erősen vitatott választáson: a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok több mint nyolcvan százalékát nyerte el, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. A választást tömeges tiltakozó hullám követte, ezt a rezsim brutálisan nyomta el, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek. Több nyugati ország és az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe a megtorlások miatt.
Borítókép: Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz államfő megbeszélést folytat a Szentpétervár közelében fekvõ Sztrelna Konsztantyin-palotájában 2021. december 28-án. (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij)
