Nem csak a korlátozásokról szólnak a tömegtüntetések

Mark Rutte szociálpolitikája éppen annyira felbőszíti a hollandokat, mint az oltatlanok megbélyegzése.

2021. 12. 16. 18:43
Rotterdam, 2021. november 20. A videófelvételrõl készült képen tüzet gyújtottak a tiltakozók a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló korlátozások elleni tüntetésen Rotterdam belvárosában 2021. november 20-án. A tiltakozók autókat gyújtottak fel, tûzijátékokat gyújtottak meg, kövekkel dobálták a rendõröket, tûzoltókat. Az összecsapások során hét ember megsebesült rendõrségi lövésektõl, és húsz embert õrizetbe vettek. MTI/AP/Media TV Rotterdam Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Twitter-bejegyzésének törlésére kényszerül egy jobboldali holland politikus, aki a holokauszthoz hasonlította a koronavírus-járvány miatt bevezetett, az oltatlanok szabadságjogait egyre szigorúbban korlátozó intézkedéseket. A magyar nemzeti kormány szuverenista politikáját nyíltan támogató Thierry Baudet, a Fórum a Demokráciáért (FvD) nevű konzervatív párt vezetője az oltatlanokat „az új zsidókként”, a „kirekesztéstől a fejüket elfordítókat” pedig „az új nácikként” emlegette még novemberben a mikroblogon, bejegyzései következtében azonban számos holokauszttúlélő és zsidó csoport bírósághoz fordult. A testület ezt követően felszólította a holland parlamenti képviselőt, hogy 48 órán belül töröljön minden olyan bejegyzést, amelyben az oltásellenes csoportok és a zsidók között vont párhuzamot, máskülönben napi 25 ezer eurós (körülbelül kilencmillió forintos) bírsággal kell számolnia – számolt be a BBC brit közszolgálati csatorna portálja. Baudet egyébként egyik bejegyzéséhez egy koncentrácós táborról készült fotót is csatolt, amely azóta szintén eltávolításra került a mikroblogról. A magyarul is megjelent, A határok jelentősége című könyv szerzője a bírósági döntésre úgy reagált:

érthetetlen, őrült döntés. Dühösek és harcra készek vagyunk. És természetesen fellebbezni fogunk.

A holland politikus indulatos bejegyzéseinek előzménye, hogy a Benelux-államban hétről hétre egyre szigorúbb szabályok korlátozzák az oltatlanok hozzáférését bizonyos nyilvános szolgáltatásokhoz. Mark Rutte holland kormányfő minapi bejelentése értelmében egyébként az országban újabb négy héttel meghosszabbítják a járvány miatt novemberben elrendelt szigorításokat, így az éttermek, kulturális terek, sportlétesítmények és üzletek – az áruházak kivételével – csak délután ötig lehetnek nyitva, és egy héttel előrehozzák az általános iskolákban szokásos karácsonyi szünetet is. A miniszterelnök a döntést elengedhetetlennek nevezte, és a kórházakra nehezedő terhekkel és a vírus új, omikron nevű variánsával indokolta. Csakhogy számos más uniós tagállamhoz hasonlóan Hollandiában is rendkívül heves tiltakozásokat váltottak ki a járvány elleni intézkedések; az elmúlt hetekben több nagyszabású, erőszakba torkolló tüntetést is tartottak, amelyekre reagálva a kormányfő „idiótának” nevezte az oltáselleneseket. 

„Soha nem fogom elfogadni, hogy idióták erőszakhoz folyamodjanak csak azért, mert elégedetlenek” 

– fogalmazott még november végén Rutte a korlátozások ellen tüntetőkre utalva.

Egy a német Deutsche Welle közszolgálati csatorna portálja által az Európa-szerte tomboló tüntetéshullámról megkérdezett szakértő szerint azonban a korlátozások elleni demonstrációk aligha választhatók el az adott ország kormányának politikájával szembeni társadalmi elégedetlenségtől. Marc Hooghe, a Leuveni Katolikus Egyetem politológus professzora szerint míg például Ausztriában a szélsőjobboldali csoportok, illetve az ultrakonzervatív katolikus közösségek támogatják leginkább a korlátozások elleni tüntetéseket, addig például Hollandiában az evangélikus keresztények hajlamosak leginkább részt venni a demonstrációkon, a Benelux-államban azonban emellett utcára vonul rengeteg huligán is az oltásellenesekkel, akiknek elsődleges célja inkább a rombolás, mintsem az elégedetlenség kifejezése. A Bázeli Egyetem egy friss tanulmánya szerint a délnyugat-németországi tiltakozások gyökerei a baloldali alternatív mozgalmakban keresendők, míg Kelet-Németországban a tüntetőket gyakran a jobboldali Alternatíva Németország (AfD) nevű párt hívja az utcára. Marc Hooghe szerint mindenesetre általánosságban elmondható, hogy a lezárások elleni tüntetések jóval többről szólnak, Franciaországban például csak felületesen kapcsolódnak a kormány járványkezeléséhez, a tüntetők pedig sokkal inkább az Emmanuel Macron francia államfő politikája elleni tiltakozásukat fejezik ki. 

Ehhez hasonló a helyzet Hollandiában is, ahol a demonstrációkat egyértelműen összekapcsolták a Rutte-kormány szociálpolitikájának bírálatával

 – véli a politológus. 

Borítókép: A videófelvételről készült képen tüzet gyújtottak a tiltakozók a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló korlátozások elleni tüntetésen Rotterdam belvárosában 2021. november 20-án. A tiltakozók autókat gyújtottak fel, tűzijátékokat gyújtottak meg, kövekkel dobálták a rendőröket, tűzoltókat. Az összecsapások során hét ember megsebesült rendőrségi lövésektől, és húsz embert őrizetbe vettek. (Forrás: MTI/AP/Media TV Rotterdam)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.