Franciaország csendes-óceáni tengerentúli területe vasárnap népszavazáson döntheti el, hogy továbbra is Párizshoz kötődik, vagy önálló útra lép. Függetlensége esetén Új-Kaledónia több hatalom versengésének középpontjába kerülhet, ugyanis Kína, Ausztrália és Japán is szeretné kiterjeszteni a befolyását a természeti erőforrások szempontjából kiemelt jelentőségű szigetcsoportra.
Új-Kaledónia lakosai már 2018-ban és 2020-ban is szavazhattak a függetlenségükről, mindkét esetben szoros versenyben ugyan, de a lojalisták győztek. Ez valószínűleg most sem alakul másképp, ráadásul a függetlenségpártiak bojkottálhatják a szavazást azzal, hogy annak elhalasztását követelik a koronavírus-járvány miatt.
Ennek ellenére Franciaországban többen aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány nem tesz eleget azért, hogy fenntartsa a befolyását a stratégiailag fontos csendes-óceáni régióban. Többek között Éric Zemmour, jobboldali elnökjelölt is felszólalt a vezetők könnyelműsége ellen.
Új-Kaledónián található a világ nikkelkészleteinek több mint 25 százaléka, ezért nem meglepő, hogy ennyien jelentkeznének a Párizs által hagyott űr betöltésére. A nikkel az elektromos autók akkumulátorának egyik legfontosabb alapanyaga, emellett például pénzérmék készítésére is használják. Ezenfelül a szigetcsoport hatalmas kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, ami nemcsak a halászat miatt lényeges, de más természeti erőforrások kiaknázásának szempontjából is.
Habár Franciaországban Peking térnyerésétől tartanak, mivel az ország már Új-Kaledónia első számú exportpiacává nőtte ki magát az utóbbi tíz évben.
A szigetcsoport összes kivitelének több mint 57 százalékát teszi ki Kína, amely jelenleg is több partnerségi megállapodást folytat új-kaledóniai bányákkal.
Ez egyébként nem szokatlan, a Tesla is kötött ilyen jellegű egyességet a szigetcsoport egyik vállalatával. Roch Wamytan, függetlenségpárti vezető nyilatkozatában kiemelte, Új-Kaledónia nem fél Pekingtől, hiszen Franciaország volt az, aki gyarmatosította a szigeteket, nem pedig Kína.
Több szakértő kiemelte azt is, hogy nem feltétlenül csak Kínától kell tartania Franciaországnak a befolyásvesztés kapcsán. Antoine Bondaz párizsi kutató azt nyilatkozta a Politico amerikai lapnak, hogy ha a sziget elnyeri függetlenségét, akkor több ország is, köztük Japán és Ausztrália versenghet az erőforrásokért.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Emmanuel Macron francia elnök kezet fog közös sajtóértekezlet után a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2019. november 6-án (Fotó: MTI/EPA/Pool/Jason Lee)
