Ha továbbra is ebbe az irányba haladunk, akkor ez egy nyilvánvaló út egy olyan forgatókönyv felé, amelyet mindannyiunknak el kell kerülnünk
– jelentette ki a helyettes tárcavezető.
Szerinte Oroszország abból indul ki, hogy „most olyan kockázatos és sorsfordító pillanathoz érkeztünk a nemzetközi kapcsolatokban”, amikor a célozgatások és az sejtetés már nem működik, hanem „egyszerűen le kell ülni és beszélni”. Egyébiránt Oroszország szombaton lépett ki hivatalosan a Nyitott Égbolt szerződésből. Moszkva döntéséről a szerződés összes részes államát hat hónappal ezelőtt, június 18-án értesítette. Az Egyesült Államok tavaly november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt szerződésnek. Orosz részről Vlagyimir Putyin orosz elnök idén június 7-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva is felmondja a megállapodást, miután Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes május 27-én arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Rjabkovot, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.
Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották. Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá ki is lépett. Washington és Moszkva kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta egymást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!