Oroszország kénytelen lesz viszontfenyegetéseket alkalmazni, ha az Egyesült Államok és a NATO elutasítja biztonsági javaslatait – figyelmeztetett hét végi nyilatkozataiban Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes.
Világossá tettük a NATO számára: készek vagyunk megvitatni, hogy hogyan lehet egy katonai vagy egy katonai-technikai forgatókönyvet egy olyan politikai folyamattá átalakítani, amely ténylegesen megerősítené az EBESZ, az euroatlanti és az eurázsiai térség valamennyi államának katonai biztonságát. És azt is, hogy ha ez nem sikerülne, akkor a viszontfenyegetések eszközéhez nyúlunk. De akkor már késő lesz megkérdezni, hogy miért döntöttünk így, miért telepítettünk fenyegető (fegyver)rendszereket
– mondta a diplomata szombaton az orosz médiának nyilatkozva.
Grusko hangsúlyozta: az orosz javaslatok arra irányulnak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok lépjen vissza kapcsolatainak jelenlegi veszélyes állapotából, és a párbeszéd irányába mozduljon el. Vasárnap ugyancsak újságírók kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy noha a NATO a közmegegyezés alapján dönt, az Egyesült Államoknak lesz kulcsszerepe a tárgyalásokon, az amerikai álláspont lesz meghatározó a szövetségben, amikor az euroatlanti térség biztonsági garanciáinak jogi formuláit megvitatják. Ezért Moszkva szempontjából a tárgyalási folyamat kulcseleme a Washingtonnal folytatott stratégiai párbeszéd. Az Európai Unió részéről tett azon kijelentéseket, amelyek szerint az unió az Oroszország–NATO Tanács keretében lenne kész Moszkvával tárgyalni az európai biztonságról, annak a jeleként értelmezte, hogy „a katonai biztonság szférájában az Európai Unió teljesen az észak-atlanti szövetség ellenőrzése alatt áll”.
Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban Oroszország és az EU biztonsági tanácsának létrehozására tett javaslatot, amelynek keretében lehetőség nyílt volna a közvetlen párbeszédre, de ezt Brüsszel elutasította.
Grusko meglátása szerint a szövetség keleti bővítése már elérte a határát, és a „nyitott ajtók” elve éppenhogy növeli a NATO sebezhetőségét. A német újraegyesítés idején a szövetség még nem azt hirdette, hogy bármely ország a tagjává válhat, és hogy ez szabad választás kérdése volna, valamint azt ígérte, hogy egyhüvelyknyire sem mozdul el kelet felé. Továbbá Németország engedélyt kért a Szovjetuniótól arra, hogy a szövetség tagja maradhasson – idézte fel. Azt nem akarta minősíteni, hogy helyes volt-e Moszkva akkori döntése. Kifogásolta, hogy a NATO annak idején nem vette figyelembe, hogy a balti államok a Suwalki-folyosón keresztül kapcsolódnak a szövetség központi területéhez. Mint mondta, a NATO most ezt a sebezhetőséget próbálja semlegesíteni azzal, hogy további erőket vezényel oda, „és ez a telepítés valójában már Szentpétervár külvárosaiban történik”.
