A fehér bőrszínű társadalom háttérbe szorításáért küzd a Black Lives Matter

A rasszista, erőszakos és gyűlöletvezérelt csoport nem meglepő módon hatalmas összegeket kap többek között Soros Györgytől is.

Bázel, 2020. június 6. A Black Lives Matter (a Fekete életek számítanak) nevû mozgalom támogatói az afroamerikai George Floyd halála miatt tiltakoznak a svájci Bázelben 2020. június 6-án. Európa több nagyvárosában tartanak szolidaritási tüntetéseket naponta a Floyd halálát okozó rendõri túlkapás miatt és a rasszizmus ellen. A bázeli tüntetésen legalább ötezer ember vett részt. MTI/EPA/Jeórjiosz Kefalasz Fotó: Jeórjiosz Kefalasz

a jelenlegi események egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy felgyorsítsuk a helyi végrehajtó szervek által generált és fenntartott strukturális egyenlőtlenséget, egyúttal bevonjuk a reform alakításába és monitorozásába azokat a lakosokat, akiket Baltimore-ban a történelem során jogaiktól megfosztattak.

Egy ezt követő jelentésben pedig arról is beszámoltak, hogy a fekete aktivisták befolyásolni tudják a 2016-os amerikai elnökválasztást. Ezért is utalt legalább 650 000 dollárt Soros a Black Lives Matternek, miközben más, rendőrellenes szervezeteket is támogatott. Természetesen a támogatás tényét akkor is tagadták. Ezeknek a tetteknek köszönhetően a Dallasban a Black Lives Matter tüntetésén meggyilkolt rendőrök miatt egy szintén dallasi, ráadásul afroamerikai rendőr beperelte többek között Sorost is, amiért buzdított a „rendőrök elleni harcra”. Sőt azzal is megvádolta a spekulánst, hogy legalább nyolcvan embernek és szervezetnek is fizetett azért, hogy tüntessenek – emlékeztet a Tűzfalcsoport.

A BLM körüli számos botrányból szemezgetve, az egyik legismertebb: az USA-ban a már közismert Black Lives Matter tagjai „társadalmi igazságot” és „fekete felszabadítást” követelve támadtak rá egy vendéglőtulajdonosra Louisville-ben. Az egészen hajmeresztő követelések között olyan is fellelhető, mely szerint

pénzzel kell támogatni a nem fehér vezetésű szervezeteket.

A BLM egyik társszervezete, az Occupy Nulu poszterekkel és követelésekkel árasztotta el a Louisville belvárosi és kereskedelmi kerületében (Nulu) található cégeket. Olyan neomarxista vádakkal támadják az ott gazdálkodókat, mint hogy a dzsentrifikáció miatt ellehetetlenítették az alacsony keresetű, többnyire fekete közösségek megélhetését.

Ilyen állításokkal jó pár évtizede találkoztunk utoljára, és azt hihettük, hogy vége. Ezzel szemben egyesek vérszemet kapva provokálják a közvéleményt, óriási káoszba lökve a társadalmat. De kinek éri ez meg? Jól sejtjük, egyedül a sorosista balliberális oldalnak, amiről az elmúlt időszakban már számtalan helyen olvashattunk. Ennek nyilvánvaló példája, hogy Soros György alapítványa nemrég jelentette be, hogy 220 millió dollárral, közel 65 milliárd forinttal támogatja a „rasszizmus elleni küzdelmet”. Úgy látszik, Soros bérencei a küzdelmet szó szerint értik és képesek felforgatni városrészeket is a „nemes cél” érdekében.

Nézzük, pontosan mit is követelnek Soros „katonái” a kerületben található vállalkozásoktól:

• A személyzet (vezetőséget beleértve) 23%-a legyen fekete, sőt a vállalkozóknak meg kell fogadniuk, hogy ez a szám nőni fog.
• A beszerzett áruk 23%-ának fekete kereskedőktől kell származnia vagy
• A bevétel 1,5%-át havonta egy feketéket támogató szervezetnek kell utalni.
• A cég vállalja, hogy minden alkalmazottját kötelező képzésre küldi (saját költségén), ahol a sokszínűségről és befogadásról lehet majd tanulni.
• Az egyenruha viseletének betiltása (dress code), amely eddig is különbséget sugallt a beosztott és tulajdonos között.
• Ki kell függeszteni a BLM által előre megírt, a fekete közösséget és a mozgalmat támogató nyilatkozatot.

Ezzel párhuzamosan a BLM-közösség rendszeresen fogja ellenőrizni a vállalkozásokat, és amennyiben nem felelnek meg a feltételeknek, jön az „önbíráskodás”:

• Csökkentik és jelentik a „faji index” számot (egy bizonyos sokszínűségű mutató) a megfelelő helyen.
• A közösségi média minden csatornáján szétkürtölik a „nem megfelelés” tényét.
• Bojkottálják a vállalkozást, sőt erre hívják fel a közvéleményt is.
• Tüntetés szervezése (média bevonásával) a vállalkozás székhelyénél.
• Kitelepülés: a fekete közösség tagjai asztalokat helyeznek el a vállalkozás előtt, és hasonló termékeket árulnak, mint a szabályokat be nem tartó vállalkozás.

A fenti maffiamódszerekről egy helyi vállalkozó is beszámolt, aki jogosan tette fel a kérdést: „Hogyan lehet az igazságtalanságot igazságtalansággal igazolni”? A dolgok odáig fajultak, hogy Martineznek több napra be kellett zárja a vendéglőjét, mivel BLM-tüntetők lepték el az utcákat és a fenti követeléseket lobogtatva fenyegették a tulajdonost. Az ügy pikantériája, hogy Martinez maga is kubai bevándorlók és feketék leszármazottja, de úgy látszik, ez nem számított Soros elvbarátainak. Mindezek ellenére a vandálok megkövetelik, hogy Martinez is részt vegyen a sokszínűséget pártoló képzéseken. Nem meglepő módon ilyen képzéseket baloldali és a Demokrata Párthoz közeli szervezetek rendeznek – hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.

A BLM vállalati adományozói rendszeresen hallgatnak a csoport „fehér cégek” bojkottálására irányuló felhívása kapcsán.

A Black Lives Matter Global Network Foundation legnagyobb vállalati adományozói közül sokan hallgatnak, miután a csoport felszólította szövetségeseit, hogy az ünnepi szezonban csak a feketék tulajdonában lévő vállalkozásoknál vásároljanak.

Az alapítvány, amely a Black Lives Matter mozgalom élén álló nonprofit szervezet, tavaly november 24-én közleményt adott ki, amelyben azt követelték a fekete közösség tagjaitól és szövetségeseitől, hogy ne vásároljanak a fehérek tulajdonában lévő vállalkozásoknál. A „Black Xmas” névre keresztelt kampány célja, hogy „lerázza magáról a fogyasztás láncait, és teljes mértékben új hagyományokat építsen fel. Használjuk ki gazdasági erőnket a jelenleg fennálló rend szétverésére.”

#BUILDBLACK #BUYBLACK #BANKBLACK #Blackxmasról álmodozunk. Ez azt jelenti, hogy 2021. 11. 26. és 2022. 01. 01. között nem kell fehér cégekkel üzletelni”

– írták a csoport a honlapján.

Amint a BLMLA szervezője, Jan Williams emlékeztet, „a kapitalizmus nem szereti a feketéket” – áll a bejegyzésben. A Black Lives Matter Global Network Foundation jelentős adományokat kapott a világ minden tájáról.

A Fox News Digital megkérdezte az Airbnb, az Amazon, a Square Enix, az Ubisoft, az Intel, a Microsoft, a Bungie és a Mondelez International véleményét a bojkott kapcsán, amelyek mindegyike korábban a Black Lives Matter Global Network Foundationnek adományozott. Azonban e vállalatok egyike sem válaszolt a feltett kérdésre.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Black Lives Matter-tüntetés Bázelben. (Fotó: MTI/EPA/Jeórjiosz Kefalasz)