Nemrégiben látott napvilágot a hír, hogy Patrisse Cullors, a Black Lives Matter (BLM) globális hálózat társalapítója hűtlen kezelés gyanújába keveredett gyanús ingatlanvásárlásai miatt – írja a Tűzfalcsoport.
A legfrissebb hírek szerint:
- A Black Lives Matter megerősítette, hogy 2020 végén 60 millió dollár volt a bankszámlájukon
- Pénztáruk tele volt adományokkal George Floyd 2020. májusi meggyilkolása és az azt követő tiltakozások után.
- 2020 decemberében a BLM-et hivatalosan jótékonysági szervezetként jegyezték be, de nem nyújtotta be a legfrissebb adóbevallását, és a 2019-es bejelentésnek nem létező címe van.
- A BLM társalapítója és ügyvezető igazgatója, Patrisse Cullors 2021 májusában lemondott 3,2 millió dolláros ingatlanbirodalmának vizsgálata közepette.
- Cullors azt mondta, hogy két ember, Makani Themba és Monifa Bandele veszi át az irányítást, de szeptemberben azt mondták, hogy soha nem fogadták el a megbízást.
- Csütörtökön a The Washington Examiner arról számolt be, hogy senki sem tudta, ki irányítja jelenleg a BLM-et vagy kezeli a csoport pénzét.
A Black Lives Matter feketék jogaiért küzdő civil mozgalomként jött létre 2013-ban. Azóta számtalan alkalommal érte kritika a szervezetet, hogy szélsőbaloldali ideológiát képvisel, alájátszik a feketék és fehérek közti feszültségkeltésnek, és hagyja, hogy a nevében tüntetők erőszakoskodjanak. A helyzeten nem javít az alapítók hozzáállása sem, hiszen már korábban is kérte egy áldozat családja, állítsák le a tüntetéseket, mert már nem csak az igazságtalanság elleni fellépésről van szó, hanem a társadalomnak ártanak vele, megosztóak és rasszisták – olvasható az oldalon.
Alicia Garza, az egyik alapító szerint azonban a feketék nem lehetnek rasszisták, mert a rasszizmus egy társadalmi rendszer, nem csupán a másik emberrel szemben a bőrszíne alapján gyakorolt diszkrimináció.
Honnan van pénze a szervezetnek?
Nos, hiába tagadja Soros, hogy ő támogatná a tüntetőket, ugyanis az internet nem felejt, és feketén-fehéren le van írva, hogy nekik is utalt bőven. A Washington Times írta meg még 2016-ban, hogy legalább 33 millió dollárt kaptak Soros Györgytől. Már önmagában az is a gyanú árnyékát veti Sorosra, hogy a 2015-ben Baltimore-ban Freddie Gray rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála miatti tüntetéseket követő napokban a Nyílt Társadalom Alapítvány memóban örvendezett amiatt, hogy
a jelenlegi események egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy felgyorsítsuk a helyi végrehajtó szervek által generált és fenntartott strukturális egyenlőtlenséget, egyúttal bevonjuk a reform alakításába és monitorozásába azokat a lakosokat, akiket Baltimore-ban a történelem során jogaiktól megfosztattak.
Egy ezt követő jelentésben pedig arról is beszámoltak, hogy a fekete aktivisták befolyásolni tudják a 2016-os amerikai elnökválasztást. Ezért is utalt legalább 650 000 dollárt Soros a Black Lives Matternek, miközben más, rendőrellenes szervezeteket is támogatott. Természetesen a támogatás tényét akkor is tagadták. Ezeknek a tetteknek köszönhetően a Dallasban a Black Lives Matter tüntetésén meggyilkolt rendőrök miatt egy szintén dallasi, ráadásul afroamerikai rendőr beperelte többek között Sorost is, amiért buzdított a „rendőrök elleni harcra”. Sőt azzal is megvádolta a spekulánst, hogy legalább nyolcvan embernek és szervezetnek is fizetett azért, hogy tüntessenek – emlékeztet a Tűzfalcsoport.
A BLM körüli számos botrányból szemezgetve, az egyik legismertebb: az USA-ban a már közismert Black Lives Matter tagjai „társadalmi igazságot” és „fekete felszabadítást” követelve támadtak rá egy vendéglőtulajdonosra Louisville-ben. Az egészen hajmeresztő követelések között olyan is fellelhető, mely szerint
pénzzel kell támogatni a nem fehér vezetésű szervezeteket.
A BLM egyik társszervezete, az Occupy Nulu poszterekkel és követelésekkel árasztotta el a Louisville belvárosi és kereskedelmi kerületében (Nulu) található cégeket. Olyan neomarxista vádakkal támadják az ott gazdálkodókat, mint hogy a dzsentrifikáció miatt ellehetetlenítették az alacsony keresetű, többnyire fekete közösségek megélhetését.
Ilyen állításokkal jó pár évtizede találkoztunk utoljára, és azt hihettük, hogy vége. Ezzel szemben egyesek vérszemet kapva provokálják a közvéleményt, óriási káoszba lökve a társadalmat. De kinek éri ez meg? Jól sejtjük, egyedül a sorosista balliberális oldalnak, amiről az elmúlt időszakban már számtalan helyen olvashattunk. Ennek nyilvánvaló példája, hogy Soros György alapítványa nemrég jelentette be, hogy 220 millió dollárral, közel 65 milliárd forinttal támogatja a „rasszizmus elleni küzdelmet”. Úgy látszik, Soros bérencei a küzdelmet szó szerint értik és képesek felforgatni városrészeket is a „nemes cél” érdekében.
Nézzük, pontosan mit is követelnek Soros „katonái” a kerületben található vállalkozásoktól:
- A személyzet (vezetőséget beleértve) 23%-a legyen fekete, sőt a vállalkozóknak meg kell fogadniuk, hogy ez a szám nőni fog.
- A beszerzett áruk 23%-ának fekete kereskedőktől kell származnia vagy
- A bevétel 1,5%-át havonta egy feketéket támogató szervezetnek kell utalni.
- A cég vállalja, hogy minden alkalmazottját kötelező képzésre küldi (saját költségén), ahol a sokszínűségről és befogadásról lehet majd tanulni.
- Az egyenruha viseletének betiltása (dress code), amely eddig is különbséget sugallt a beosztott és tulajdonos között.
- Ki kell függeszteni a BLM által előre megírt, a fekete közösséget és a mozgalmat támogató nyilatkozatot.
Ezzel párhuzamosan a BLM-közösség rendszeresen fogja ellenőrizni a vállalkozásokat, és amennyiben nem felelnek meg a feltételeknek, jön az „önbíráskodás”:
- Csökkentik és jelentik a „faji index” számot (egy bizonyos sokszínűségű mutató) a megfelelő helyen.
- A közösségi média minden csatornáján szétkürtölik a „nem megfelelés” tényét.
- Bojkottálják a vállalkozást, sőt erre hívják fel a közvéleményt is.
- Tüntetés szervezése (média bevonásával) a vállalkozás székhelyénél.
- Kitelepülés: a fekete közösség tagjai asztalokat helyeznek el a vállalkozás előtt, és hasonló termékeket árulnak, mint a szabályokat be nem tartó vállalkozás.
A fenti maffiamódszerekről egy helyi vállalkozó is beszámolt, aki jogosan tette fel a kérdést: „Hogyan lehet az igazságtalanságot igazságtalansággal igazolni”? A dolgok odáig fajultak, hogy Martineznek több napra be kellett zárja a vendéglőjét, mivel BLM-tüntetők lepték el az utcákat és a fenti követeléseket lobogtatva fenyegették a tulajdonost. Az ügy pikantériája, hogy Martinez maga is kubai bevándorlók és feketék leszármazottja, de úgy látszik, ez nem számított Soros elvbarátainak. Mindezek ellenére a vandálok megkövetelik, hogy Martinez is részt vegyen a sokszínűséget pártoló képzéseken. Nem meglepő módon ilyen képzéseket baloldali és a Demokrata Párthoz közeli szervezetek rendeznek – hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.
A BLM vállalati adományozói rendszeresen hallgatnak a csoport „fehér cégek” bojkottálására irányuló felhívása kapcsán.
A Black Lives Matter Global Network Foundation legnagyobb vállalati adományozói közül sokan hallgatnak, miután a csoport felszólította szövetségeseit, hogy az ünnepi szezonban csak a feketék tulajdonában lévő vállalkozásoknál vásároljanak.
Az alapítvány, amely a Black Lives Matter mozgalom élén álló nonprofit szervezet, tavaly november 24-én közleményt adott ki, amelyben azt követelték a fekete közösség tagjaitól és szövetségeseitől, hogy ne vásároljanak a fehérek tulajdonában lévő vállalkozásoknál. A „Black Xmas” névre keresztelt kampány célja, hogy „lerázza magáról a fogyasztás láncait, és teljes mértékben új hagyományokat építsen fel. Használjuk ki gazdasági erőnket a jelenleg fennálló rend szétverésére.”
#BUILDBLACK #BUYBLACK #BANKBLACK #Blackxmasról álmodozunk. Ez azt jelenti, hogy 2021. 11. 26. és 2022. 01. 01. között nem kell fehér cégekkel üzletelni”
– írták a csoport a honlapján.
Amint a BLMLA szervezője, Jan Williams emlékeztet, „a kapitalizmus nem szereti a feketéket” – áll a bejegyzésben. A Black Lives Matter Global Network Foundation jelentős adományokat kapott a világ minden tájáról.
A Fox News Digital megkérdezte az Airbnb, az Amazon, a Square Enix, az Ubisoft, az Intel, a Microsoft, a Bungie és a Mondelez International véleményét a bojkott kapcsán, amelyek mindegyike korábban a Black Lives Matter Global Network Foundationnek adományozott. Azonban e vállalatok egyike sem válaszolt a feltett kérdésre.
Az eredeti cikk ITT olvasható.
