NATO közeljövőbeni széthullását jövendölte az orosz parlament alsóházának plenáris ülésén csütörtökön elmondott beszédében Ebrahim Raiszi iráni elnök.
A NATO különböző ürügyekkel és álcákkal takarózva szivárog be országok földrajzi terébe, független államokat fenyeget. A független demokráciákkal való szembenállás, a nemzetek önazonosságával, a nemzetek kultúrájával, hagyományaival való szembeszállás – mindez szerepel a NATO napirendjén, ez egy megtévesztés. Az efféle magatartás végül a felbomláshoz vezet
– érvelt Raiszi.
Az iráni elnök, akit szerdán fogadott Vlagyimir Putyin orosz elnök, hangot adott álláspontjának, miszerint a hegemonizmus stratégiája vereséget szenvedett, és az Egyesült Államok helyzete nagyon meggyengült. „Mindazonáltal azt látjuk, hogy a terjeszkedés politikája iránti igénye nem tűnt el, sőt ellenkezőleg, [az Egyesült Államok] ezt tűzi programjára, és legfontosabb célja éppen a független államok belülről történő meggyengítése. Ez gazdasági szankciók bevezetésével és az adott ország belső helyzetének destabilizálásával történik” – hangoztatta. Síkra szállt az iráni–orosz kapcsolatok sokoldalú, kölcsönösen előnyös fejlesztése mellett, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Iránnak, nemzeti érdekeik biztosítása érdekében, meg kell akadályozniuk a belügyeikbe való beavatkozást harmadik országok részéről. Modellértékűnek nevezte a kooperáció többi területe számára Teherán és Moszkva szíriai együttműködését. Raiszi azt állította,
Irán nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, mert ez nem része az iszlám köztársaság védelmi stratégiájának. Mint mondta, Teherán megállapodást kíván az atomprogramjáról abban az esetben, ha a Nyugat „hatékonyan és komolyan” visszavonja az ellene bevezetett szankciókat.
Csütörtökre Moszkvában az előzetes bejelentés szerint beterveztek egy találkozót a két ország külügyminisztere között. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kitért azoknak az amerikai médiában megjelent híreknek a kommentálása elől, amelyek szerint a Raiszi-látogatást követően Moszkva kölcsönt nyújthat Teheránnak orosz fegyverzetek vásárlására. Szakértői nyilatkozatok szerint Irán Szu–35-ös vadászgépeket, két Sz–400-as légvédelmi komplexumot és egy katonai műholdat kíván beszerezni. Az Interfax hírügynökség háttér-összeállítása szerint tavaly októberben Mohammad Bagheri iráni vezérkari főnök kijelentette, hogy Irán és Oroszország katonai együttműködésről, fegyverbeszerzésről és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló megállapodást készül kötni. Ezt követően Bagheri Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.
Az Oroszország és Irán közötti katonai együttműködés keretében a két ország hajói a Kaszpi-tengeren és az Indiai-óceánon tartottak gyakorlatokat.
Moszkva 2016-tal bezárólag nagy hatótávolságú Sz–300-as Favorit légvédelmi rendszereket – ezekre nem vonatkoztak az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkor hatályos korlátozásai –, 2006-tal bezárólag pedig Tor–M1 rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket szállított le Teheránnak. 2016-ban Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának akkori vezetője azt mondta, hogy Irán érdeklődik orosz katonai felszerelések szállítása iránt, és közel tízmilliárd dollárt lenne hajlandó elkölteni rájuk.
Borítókép: Ebrahim Raiszi iráni elnök felszólal a parlamenti alsóház, az Állami Duma 2022. január 20-i ülésén Moszkvában (Fotó: MTI/AP/a Szövetségi Gyűlés sajtószolgálata)
Orosz–ukrán háború
