António Guterres ENSZ-főtitkár: Rosszabb hely lett a világ

Az ukrán válságról úgy vélekedett: nem valószínű, hogy Oroszország lerohanná Ukrajnát.

Davos, 2020. január 23. António Guterres ENSZ-fõtitkár a Világgazdasági Fórum 50. davosi találkozójának plenáris ülésén 2020. január 23-án, az esemény harmadik napján. A négynapos tanácskozáson a világ vezetõ politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói megvitatják a globális kérdéseket, és meghatározzák a jövõre vonatkozó legfontosabb feladatokat. MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller Fotó: Gian Ehrenzeller

A koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás és a világszerte fellángoló válságok miatt a világ ma rosszabb hely, mint öt évvel ezelőtt – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön. A főtitkár az AP hírügynökségnek adott interjújában önmagát közvetítőként és hídépítőként jellemezte, kiemelve, hogy főtitkárként nincs tényleges hatalma, de minden erejével azon van, hogy közvetítsen a konfliktusokban, és egyezségeket hozzon tető alá. Példaként említette a héten zajlott telefonos egyeztetéseit több afrikai diplomatával és politikussal, köztük Uhuru Kenyatta kenyai elnökkel és Abij Ahmed etiópiai miniszterelnökkel a tigréi konfliktus ügyében.

Elmondta, hogy igyekszik kapcsolatba lépni Mali katonai vezetőivel is, hogy segítse az átmenetet a civil kormányzás felé, amelyet a választások mihamarabbi megtartásával lehet elérni.

Kiemelte, hogy bár a világszervezet Biztonsági Tanácsának több jogköre van a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, beleértve a szankciók kivetésének jogát is, a testület öt, vétójoggal bíró tagja között nem mindig van egyetértés. Oroszország és Kína rendszerint nem osztja Nagy-Britannia és az Egyesült Államok véleményét alapvető kérdésekben, például az Észak-Koreára kivetendő büntetőintézkedések ügyében sem.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Guterres úgy vélekedett, nem valószínű, hogy Oroszország lerohanná Ukrajnát.

„Nem hiszem, hogy a fennálló válságnak katonai megoldása lehetne; a rendezés legészszerűbb formája a diplomácia és az elkötelezett párbeszéd” – szögezte le, hozzátéve, hogy egy esetleges invázió „katasztrofális következményekkel járna”. Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázióra készülve vonultatott fel mintegy százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

Afganisztánra kitérve óva intett a kollektív bűnösség elvétől, hangsúlyozva, hogy nem szabad az afgán népet büntetni a tálib vezetés hibáiért, és a nélkülöző ázsiai országba szánt humanitárius segélyek mielőbbi újraindítását sürgette.

A tálibok hatalomátvétele óta a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit. Az interjúban a főtitkár kifejezte aggodalmát a koronavírus elleni oltások egyenlőtlen elosztásáért is, kiemelve az afrikai térséget, figyelmeztetett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve rámutatott „a rendkívül igazságtalan” vagyoni egyenlőtlenségekre a világ országai között.

Elmondta azt is, hogy ott lesz a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpiai játékokon, hangsúlyozva, hogy részvétele „nem politikai jellegű”.

Az Egyesült Államok decemberben bejelentette, hogy – a kínai Hszincsiang-Ujgur tartományban folyó „népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények” miatt – egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a játékokra. A diplomáciai bojkotthoz azóta csatlakozott Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Kanada is. António Guterres pénteken, a világszervezet New York-i székházában mond beszédet, amelyben ismerteti az ENSZ 2022-re kitűzött céljait.

Borítókép: António Guterres ENSZ-főtitkár (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)