Duplájára nőtt a tíz leggazdagabb ember vagyona a járvány alatt

Ezzel szemben 163 millióval többen szorultak a szegénységi küszöb alá a pandémia kezdete óta.

Grünheide, 2021. augusztus 13. Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármû-gyártó és a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat vezérigazgatója látogatást tesz a Tesla Gigafactory nevû gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvõ Grünheidében 2021. augusztus 13-án. A Tesla elsõ európai gyára várhatóan 2021 végén kezdi meg a mûködését. MTI/EPA/DPA-Zentralbild/Patrick Pleul Fotó: Patrick Pleul

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ tíz leggazdagabb embere összesen a pandémia kezdete óta az Oxfam jótékonysági szervezet Az egyenlőtlenség öl című jelentése alapján. Eszerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a tíz legtehetősebb üzletember együttes vagyona 1500 milliárd dollárra (476 ezer milliárd forint) nőtt, ami tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. 

A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, amelyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni. Az Oxfam az idei davosi Világgazdasági Fórumra időzített jelentésében azt írta, hogy

2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak.

A listavezető Musk vagyona a járvány kezdete óta megtízszereződött, jelenleg  294,2 milliárd dollár a Forbes magazin milliárdoslistája szerint. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg. A szuperligába tartozik még a Google-alapító Larry Page és Sergey Brin, Steve Ballmer, aki szintén volt már a Microsoft vezérigazgatója, a volt Oracle-vezér Larry Ellison, Warren Buffet amerikai befektető és Bernerd Arnault, a francia LVMH luxuscikkeket forgalmazó vállalat feje. Ugyanakkor a jótékonysági szervezet becslése szerint 2030-ra 3,3 milliárd ember lesz kénytelen kevesebb mint napi öt és fél dollárból megélni.

Az Oxfam arra szólította fel a kormányokat, hogy vessenek ki a tíz szupergazdagra egyszeri, 99 százalékos jövedelemadót, s a befolyó több mint nyolcszázmilliárd dolláros összegből annyi oltóanyagot lehetne vásárolni, amennyiből a világ teljes lakosságát be lehetne oltani, sőt még jutna belőle olyan célok fedezésére is, mint a klímaváltozás kezelése, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a szexuális erőszak visszaszorítása nyolcvan országban. 

Szakértők a gazdagok gazdagodását arra vezetik vissza, hogy a koronavírus-járvány kitörése utáni első hetekben meredeken esett a részvények árfolyama, ám később ismét emelkedett a kormányok és a bankok pénzügyi ösztönzőcsomagjainak a megjelenése után. 

A részvénypiac szárnyalását a kamatok masszív csökkentése és a pénzforgalom kötvényvásárlási programokkal való növelése is elősegítette, különösen az olyan technológiai cégek esetében, mint az Amazon, a Google, az Apple vagy a Facebook. A járvány miatt otthon maradásra, illetve távmunkára kényszerült emberek pedig online vásárlásaikkal mozdították elő a gazdagok jólétét. Igaz ugyan, hogy a fentieknél szerényebb jövedelemmel bíró emberek vagyonának is nőtt az értéke a járvány ideje alatt, a tíz leggazdagabb üzletembernek összesen még így is hatszor akkora a vagyona, mint a társadalom alsó negyven százalékának, azaz 3,1 milliárd embernek. Ilyenformán a tíz szupergazdagnak 414 éven át napi egymillió dollárt kellene költeniük összvagyonukból, hogy az egésztől megszabaduljanak. 

– A világjárvány valóságos aranybányának bizonyult a milliárdosok számára 

– mondta Gabriela Bucher, az Oxfam ügyvezetője. 

– Amikor a kormányok a mentőcsomagjaikkal ezermilliárdokat pumpáltak a gazdaságba és a pénzpiacokba az általános gazdasági helyzet javítsa érdekében, a pénz jó része a gazdagok zsebébe vándorolt – tette hozzá. 

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy világszerte naponta legalább 21 300 életet követel az egyenlőtlenség, azaz ez okból négy másodpercenként meghal egy ember. A szegény országokban évente 5,6 millióan vesztik életüket az egészségügyi ellátás hiánya miatt, s legalább 2,1 millió ember hal éhen.

Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója (Fotó: MTI/EPA/DPA-Zentralbild/Patrick Pleul)