Az index módszertana igencsak megkérdőjelezhető. Egyrészt maga a szervezet is belátja, hogy a jogállamiságnak „nincsen nemzetközileg elfogadott fogalommeghatározása”, másrészt a kutatást az egyes országokban helyi közvélemény-kutató cégekkel végeztetik el ezerfős mintán, az ország három legnagyobb városában.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon megkérdeznek ezer-ezer embert Budapesten, Debrecenben és Szegeden. Ezek közül legalább kettőről elmondható, hogy a döntően baloldali beállítottságú lakosságból könnyű a minta merítésében a kormánnyal kritikus alanyokat kiválasztani. Tudvalevő, hogy a nagyvárosok lakossága inkább liberális, Debrecen csak egy üdítő kivétel – emeli ki a Tűzfalcsoport.
A 2021-es éves jelentés szerint Magyarország a 69. helyen szerepel, két helyet rontva a korábbi, 2020-as listához képest. Csak néhány példa, hogy a WJP szerint mely országokban jobb a jogállamiság helyzete, mint nálunk: Ghána, Kazahsztán, Szenegál, Dél-Afrikai Köztársaság, Koszovó és Románia...
Az index azonban nemcsak a nagyvárosokban lefolytatott közvélemény-kutatások eredményeit veszi figyelembe, hanem „szakértőket” is megkérdeznek. A meginterjúvolt „hozzáértők” névsorát országonként közzéteszik az éves jelentésben, így megtudhatjuk, hazánkból kik járultak hozzá ehhez a cseppet sem tudományos, ám a Soros-hálózat tagjai által véres kardként körbehordozott kutatás létrejöttéhez.
A jogállamisági index létrejöttét támogatják olyan alapítványok is, amelyeknél összefonódásokat fedezhetünk fel a Soros-hálózattal. Ezek a jelentés végén található „elismerések” fejezetben szerepelnek, mint akik nélkül nem jöhetett volna létre. Nézzük, melyekről van szó!
Ford Alapítvány
Az alapítvány a Ford család nézeteivel megegyezően eleinte konzervatív beállítottságú volt, azonban az évtizedek elteltével egyre baloldalibb célokat kezdtek el támogatni. 1966-tól kezdve napjainkig jelentős összegű támogatásokat nyújtanak olyan célokra, mint a környezetvédelem, a civiljogi küzdelem, vagy a multikulturalizmus. Napjainkban támogatják többek között a migrációt és a nyitott határokat, a szexuális és nemi kisebbségek jogkiterjesztését, az abortuszt és az NGO-k munkáját – sorolja az oldal.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!