Ezek a Soros-szervezetek használják fegyverként a jogállamiságot világszerte

Az alábbi szervezetekre érdemes odafigyelni, ha meg akarjuk érteni a jogállamiság fegyverként történő alkalmazásának a lényegét – hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.

Brüsszel, 2017. április 27. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke érkezik a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartandó megbeszélésükre Brüsszelben 2017. április 27-én. (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet) Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA pool

World Justice Project (WJP)

A WJP egy magát „függetlennek és multidiszciplinárisnak” valló szervezet, amely a „jogállamiság előmozdításán dolgozik világszerte”. A bemutatkozásukban azt állítják, hogy a „hatékony jogállamiság csökkenti a korrupciót, küzd a szegénység és a betegségek ellen, és megvédi az embereket a kisebb és nagyobb igazságtalanságoktól”.

A WJP egymást kölcsönösen erősítő tevékenységi területei multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak eredeti kutatások és adatok, egy aktív és globális hálózat, valamint gyakorlati, helyben irányított programok révén, hogy világszerte előmozdítsák a jogállamiságot.

A William H. Neukom által 2006-ban az Amerikai Ügyvédi Kamara (American Bar Association, ABA) elnöki kezdeményezésére és 21 másik stratégiai partner kezdeti támogatásával alapított World Justice Project 2009-ben vált „független” nonprofit szervezetté. Irodái Washingtonban és Seattle-ben (Washington, Washington DC, WA, USA) találhatók. A WJP tiszteletbeli elnöke Ashraf Ghani volt afgán elnök, aki fejvesztve menekült a nyáron a talibán elől.

A WJP stratégiai partnerei a Human Rights First, a Human Rights Watch és az Avocats Sans Frontières (Ügyvédek Határok Nélkül) nevű szervezetek is, melyek mind erős finanszírozási szálakkal kötődnek a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványhoz.

Magát a WJP-t sem kell „félteni”, hiszen ez a szervezet is részesül pénzadományban a baloldali progresszív milliárdosoktól: Soros és Gates alapítványai is szerződtek vele, valamint a működéshez is hozzájárulnak – derül ki a Tűzfalcsoport cikkéből.

A WJP jogállamisági indexe

A World Justice Project 2009 óta dokumentálja a jogállamisági trendeket indexében, amelynek vizsgálatát 139 országra terjesztették ki, és „kutatási eredményeit” évente közzé is teszi.

Az index több mint 138 ezer háztartásból származó beszámolókra és 4200 „szakértői” felmérésre támaszkodik, hogy felmérje, hogyan tapasztalják és érzékelik a jogállamiságot az emberek a mindennapokban. Az index olyan jogállamisági tényezőkre terjed ki, mint a kormányzati hatalom korlátai, az alapvető jogok, a korrupció, a megkülönböztetés, a biztonság, valamint a szabályozási, büntetőjogi és polgári igazságszolgáltatási rendszerek működése.

Az index módszertana igencsak megkérdőjelezhető. Egyrészt maga a szervezet is belátja, hogy a jogállamiságnak „nincsen nemzetközileg elfogadott fogalommeghatározása”, másrészt a kutatást az egyes országokban helyi közvélemény-kutató cégekkel végeztetik el ezerfős mintán, az ország három legnagyobb városában.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon megkérdeznek ezer-ezer embert Budapesten, Debrecenben és Szegeden. Ezek közül legalább kettőről elmondható, hogy a döntően baloldali beállítottságú lakosságból könnyű a minta merítésében a kormánnyal kritikus alanyokat kiválasztani. Tudvalevő, hogy a nagyvárosok lakossága inkább liberális, Debrecen csak egy üdítő kivétel – emeli ki a Tűzfalcsoport.

A 2021-es éves jelentés szerint Magyarország a 69. helyen szerepel, két helyet rontva a korábbi, 2020-as listához képest. Csak néhány példa, hogy a WJP szerint mely országokban jobb a jogállamiság helyzete, mint nálunk: Ghána, Kazahsztán, Szenegál, Dél-Afrikai Köztársaság, Koszovó és Románia...

Az index azonban nemcsak a nagyvárosokban lefolytatott közvélemény-kutatások eredményeit veszi figyelembe, hanem „szakértőket” is megkérdeznek. A meginterjúvolt „hozzáértők” névsorát országonként közzéteszik az éves jelentésben, így megtudhatjuk, hazánkból kik járultak hozzá ehhez a cseppet sem tudományos, ám a Soros-hálózat tagjai által véres kardként körbehordozott kutatás létrejöttéhez.

A jogállamisági index létrejöttét támogatják olyan alapítványok is, amelyeknél összefonódásokat fedezhetünk fel a Soros-hálózattal. Ezek a jelentés végén található „elismerések” fejezetben szerepelnek, mint akik nélkül nem jöhetett volna létre. Nézzük, melyekről van szó!

Ford Alapítvány

Az alapítvány a Ford család nézeteivel megegyezően eleinte konzervatív beállítottságú volt, azonban az évtizedek elteltével egyre baloldalibb célokat kezdtek el támogatni. 1966-tól kezdve napjainkig jelentős összegű támogatásokat nyújtanak olyan célokra, mint a környezetvédelem, a civiljogi küzdelem, vagy a multikulturalizmus. Napjainkban támogatják többek között a migrációt és a nyitott határokat, a szexuális és nemi kisebbségek jogkiterjesztését, az abortuszt és az NGO-k munkáját – sorolja az oldal.

Az alapítvány igazgatóságának elnöke elnöke Darren Walker, aki korábban a Rockefeller Alapítvány elnökhelyettese volt, és bizalmi kapcsolatot ápol Andrew Cuomo New York-i demokrata kormányzóval. Az igazgatóság tagja továbbá Cecile Richards, aki korábban az abortuszklinikákat működtető Planned Parenthood Federation of America és a Planned Parenthood Action Fund igazgatója volt. Richards azelőtt Nancy Pelosi demokrata politikus, az Egyesült Államok Képviselőháza elnökének kabinetvezető-helyettese volt.

A Ford Alapítvány támogatja az Open Society Institute-ot (2006), a Transparency Internationalt, az Amnesty Internationalt, az Aspen Institute-ot, a Human Rights Watchot és a Planned Parenthoodot is. Ezektől köztudott, hogy mind a Soros-hálózat tagjai. Magyar szervezetek közül a 2002-es éves beszámolójuk szerint támogatták a TASZ-t – írja a Tűzfalcsoport.

William és Flora Hewlett Alapítvány (WFHF)

Az alapítványt 1966-ban hozta létre William Hewlett és felesége, Flora Hewlett.

Azóta az USA egyik legnagyobb és leggazdagabb magánadományozó szervezetévé vált. A WFHF a cikkben bemutatott alapítványokhoz hasonlóan liberális, progresszív ügyeket támogat.

Kifizetési listájukon szerepel az Open Society Foundations, az Aspen Institute, a Transparency International és a Planned Parenthood is – ismerteti a blogoldal.

Az igazgatósági tagok közül James Manyika egyben az Aspen Institute igazgatóságának is tagja. 2012 és 2016 között, az Obama-adminisztráció alatt a Fehér Ház Globális Fejlődési Tanácsának alelnöki posztját töltötte be.

Bill és Melinda Gates Alapítvány

Az alapítvány jogelődjét 1994-ben hozták létre William H. Gates Foundation néven, Bill Gates apja után (aki nem mellesleg korábban a Planned Parenthood igazgatósági tagja is volt). 2006-ban Warren Buffett 31 milliárd dollárt adományozott az alapítványnak. A milliárdos jó kapcsolatot a Gates házaspárral, talán ennek is köszönhető, hogy az alapítvány irányításában is helyet kapott – áll a Tűzfalcsoport írásában.

A szervezet támogatási területei az egészségügy, túlnépesedés, környezetvédelem, születésszabályozás, oktatás, demokratikus folyamatok fejlesztése és újabban a koronavírus elleni küzdelem. Az alapítvány által támogatott Soros-szervezetek az Aspen Institute, a Center for American Progress és a Center for Investigative Reporting.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)