A szerb elnök testvérként tekint az ukrán és az orosz népre is

Alekszandar Vucsics kijelentette: Szerbia Ukrajna területi integritását teljes mértékben tiszteletben tartja.

Belgrád, 2022. január 16. Aleksandar Vucic szerb elnök (k) újságírók kérdéseire válaszol, miután leadta voksát az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének módosításáról szóló népszavazáson Belgrádban 2022. január 16-án. Az alkotmány megváltoztatásának célja a bírói függetlenség biztosítása. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz. MTI/EPA/Marko Djokovic Fotó: Marko Djokovic

Azt követően, hogy az ellenzékinek nevezhető szerb sajtóorgánumokban álhírek és téves információk jelentek meg a témával kapcsolatban, Alekszandar Vucsics szerb elnök pénteken este jelentette be hivatalosan, hogy 

Szerbia Ukrajna területi integritását teljes mértékben tiszteletben tartja. 

Hozzátette azonban, hogy az országnak mindenekelőtt saját érdekeit kell figyelembe venni, ezek pedig azt diktálják, hogy ne vezessen be szankciókat egyetlen ország ellen sem. Az államfő ezt megelőzően részt vett a Nemzetbiztonsági Tanács és a kormány ülésén, valamint a sajtóhírek szerint egyeztetett a Kvinta-országok nagyköveteivel és az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetőjével.

Függetlenek maradnának

Szerbia sajátos helyzetben találta magát. Az államfő maga is beismerte, hogy kimondottan nehéz helyzetbe kerültek a körülmények ellentmondásossága miatt. Az állásfoglalás második pontja szerint Szerbia elkötelezett híve bármely ország területi integritásának és politikai függetlenségének, ami az országhatárok sérthetetlenségét garantáló ENSZ-alapokmány és Helsinki záródokumentum értelmében a nemzetközi jog egyik alapelve. Erre szokott Szerbia hivatkozni, amikor a szakadár déli tartomány, Koszovó kérdéséről van szó. Ugyanakkor 

Szerbiát saját létfontosságú és állami érdekeinek védelme vezérli, ezért az ország jelenleg nem tekinti saját elemi érdekének, hogy szankciókat vezessen be bárkivel szemben, ami vonatkozik Oroszországra is

– olvasható még a dokumentumban. – Szerbia katonailag független, és megőrzi semlegességét, állásfoglalását pedig a nemzetközi joggal összhangban fogalmazta meg – mondta Vucsics. Megerősítette ugyanakkor, hogy országának nem áll érdekében szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben. A katonai függetlenség témájával kapcsolatban azt is kijelentette, hogy a szerbiai katonaság megszakítja a más államok katonaságával folytatott hadgyakorlatokat, illetve lemond minden jövőben tervezett gyakorlatot. Kiemelte, hogy az állami szervek meg fogják akadályozni azt is, hogy önkéntesek vegyenek részt a kelet-európai konfliktusban. 

Szerbia kész humanitárius akciókkal segíteni az ukrán lakosságot

– tette még hozzá. Sajnálatát fejezte ki az Ukrajnában történtek miatt, kiemelve, hogy Belgrád a békés megoldás híve. A szerb elnök kifejtette még, hogy a nemzetközi jogot fogják alapul venni, és ez alapján fognak cselekedni, dönteni a továbbiakban is. A szerbiai polgárokat pedig arra kérte, hogy ők is az ország érdekeit tartsák szem előtt. „Olyan állam vagyunk, amely a közelmúltban megtapasztalta a nyugati szankciókat. Nemzettársainkat a Boszniai Szerb Köztársaságban ma is szankciókkal sújtják. Éppen ezért, úgy véljük, nem létfontosságú politikai érdek, hogy szankciókat vezessünk be bármely ország képviselői vagy gazdasági szereplői ellen – fogalmazott.

Szerbia az ukrán és az orosz népre is testvérként tekint 

– tette hozzá.

Nincs nyomás?

Oroszország belgrádi nagykövete, Alekszandar Bocan-Harcsenko a szerb elnök megnyilvánulására reagálva azt mondta, hogy Oroszország tiszteletben tartja Szerbia nemzeti érdekeit, megérti, hogy nyomás alá helyezték annak érdekében, hogy vezessen be szankciókat Moszkva ellen, de Moszkva nem követel semmit sem Szerbiától. Bocan Harcsenko annak kapcsán, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazta, hogy Szerbia is csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz az Ukrajna elleni támadás miatt, kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandar Vucsics szerb elnök között „bizalmas és átfogó párbeszéd áll fenn”, amelynek a legmélyebb egymás iránti tisztelet és bizalom az alapja.

Vladimír Bilcík, az Európai parlament szerbiai jelentéstevője is megnyilvánult. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy Szerbia állásfoglalása, miszerint nem csatlakozik az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz, döntő hatással lesz az Európai Unió és Szerbia széles körű kapcsolataira is – mondta. 

Az Ukrajna elleni katonai támadása döntő jelentőségű a Nyugat-Balkán számára is. Az állásfoglalás, miszerint Szerbia nem csatlakozik az uniós szankciókhoz, olyan horderejű külpolitikai döntés, amely hatással lesz az Európai Unió és Szerbia viszonyaira

 – írta a jelentéstevő Twitter-bejegyzésében. Nem hivatalos értesülések szerint viszont nincs az EU részéről nyomásgyakorlás, a tagországok számára csak az lenne elfogadhatatlan, ha Belgrád nyíltan Moszkva oldalára állna.

Ivica Dacsics leköszönő házelnök és Ana Brnabics leköszönő kormányfő is ott volt az államfő mellett, amikor a döntést ismertette. Dacsics szerint Szerbiának a saját érdekeit kell szem előtt tartania, ezért nem szabad csatlakoznia az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Kitért rá, hogy azok az országok, melyek ezt követelik most Belgrádtól, 1999-ben, amikor a NATO Jugoszláviát bombázta, nem segítettek, nem álltak ki az ország területi egysége mellett, nem hivatkoztak a nemzetközi jogra.

Magyar vélemény

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az ukrán konfliktussal kapcsolatban a magyar–szerb kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. „Sok energiát fektettünk a magyar–szerb viszonyok ápolásába, és büszke vagyok arra a teljesítményre, amit eddig elértünk. Ez nemcsak a politikusok teljesítménye, hanem az érdekeltek összességének a teljesítménye. Semmi nem bizonyítja jobban, hogy ez mennyire fontos, mint az, ami tőlünk csupán pár száz kilométerre Ukrajnában történik. Ott is elsősorban az ukránok és az oroszok közötti viszonyok következtében robbant ki a konfliktus. Ezért kell, hogy világos legyen mindenki számára, hogy a 21. század harmadik évtizedében is a kölcsönös megbecsülés a fontos. Nem igaz, hogy a modern világ nem egyeztethető össze ezekkel az értékekkel. Sőt! Az igaz, hogy a modern világ csak akkor tudja megvédeni saját magát, ha ezekhez az értékekhez visszatér. Mi ott tartunk, hogy nekünk nem kell ezeket az értékeket keresni. Számunkra a magyar–szerb viszony javítása prioritás marad. Ez nemcsak a két országra vonatkozik, hanem Szerbián belül is a magyarok és a szerbek kapcsolataira” – nyilatkozta a VMSZ elnöke.

Borítókép: Aleksandar Vucsics szerb elnök (középen) újságírók kérdéseire válaszol Belgrádban 2022. január 16-án

(Fotó: MTI/EPA/Marko Djokovic)