Négy évvel ezelőtt, 2018. február 21-én gyilkolták meg a Galánta melletti, zömében magyarok lakta Nagymácsédon Ján Kuciak oknyomozó újságírót és jegyesét, Martina Kusnírovát. Az elkövető, Miroslav Marcek később a bíróságon azt vallotta, nem akart végezni a nővel, fatális véletlen volt, hogy az meglátta az arcát, ezért kellett meghalnia. Marceket jogerősen 25 évre ítélte a bíróság, ahogy bűntársát, a gyilkosságban sofőrként „közreműködő“ unokatestvérét, a magyar származású Szabó Tamást is. Szabó, Marcekkel ellentétben végig tagadta bűnösségét. A bő másfél évig húzódó perben rajtuk kívül még egy embert, a megrendelők és a bérgyilkosok között kapcsolatot tartó Andruskó Zoltánt ítélték el. Ő 15 évet kapott.
A megrendelők kilétét, jogerős ítélet híján, továbbra is homály fedi.
Az akkor 27 éves újságíró és jegyese meggyilkolása alapjaiban rázta meg a szlovák társadalmat. Tízezrek vonultak utcára az ország nagyobb városaiban, az 1989-es bársonyos forradalom óta nem volt ekkora tüntetéshullám Szlovákiában. A felháborodásba előbb a belügyminiszterként a rendőrség munkájáért felelős Robert Kalinák, majd kisvártatva maga a kormányfő, Robert Fico is belebukott. Előre hozott választásokra végül nem került sor, ugyanis Fico csak azt követően vonult félre, hogy Robert Kiska államfővel megegyeztek, lemondása esetén nem kerül sor előre hozott választásra és az új kormányfőt is pártja, a Smer-SD jelölheti. A kormánykoalíció soraiban a Most–Híd vegyes párttal, végül változatlan összetételben vészelte át a válságot, Fico és néhány miniszterének távozása elég volt az előre hozott választások elkerüléséhez. Más kérdés, hogy a Kuciak-gyilkosságot követő elemi felháborodás végül a Smer-SD bukásához vezetett a 2020-as parlamenti választáson.
A szociáldemokraták ellenzékbe kerültek, a koalíció másik két pártja „ki is zuhant” a parlamentből.
A gyilkosság után számos, egymásnak gyakran teljesen ellentmondó forgatókönyv született arról, Kuciakot melyik oknyomozó munkája miatt lőtték agyon. Felmerült, hogy a calabriai maffiával, a ’Ndranghetával kapcsolatban álló, Kelet-Szlovákiában tevékenykedő olasz üzletemberek megrendelésére végezhettek vele és jegyesével. Bár a fiatal újságíró halála előtt írt, de be nem fejezett utolsó cikke éppen az olaszok kelet-szlovákiai korrupciós ügyeit vizsgálta, a nyomozás végül nem talált kapcsolatot. Az olasz szálnak tudható be egyébként, hogy Robert Fico és a Smer-SD közvetlenül is belekeveredett a gyilkossági ügybe. Kiderült, az azóta Olaszországban jogerős börtönbüntetésre ítélt Antonino Vadala olasz üzletember a párt legfelső köreivel tartotta a kapcsolatot.
Rövid időre az is felmerült, Kuciak vétlen áldozatként egy drogügybe keveredett, ahogy az is, hogy a szlovák bírósági rendszert átszövő korrupciós ügyek feltárása miatt kellett meghalnia.
A lehetséges megrendelők között szinte elsőként bukkant fel Marian Kocner neve. Bár az addigra más korrupciós ügyei miatt közismert nagyvállalkozó végig tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, a rendőrség kiderítette, halála előtt nem sokkal megfenyegette Kuciakot, aki több cikkében foglalkozott Kocner gyanús dolgaival. Néhány hónappal a gyilkosságokat követően a sajtó és a közvélemény is biztosra vette, hogy Kocner és üzlettársa, Alena Zsuzsová lehetnek a megrendelők, bár ezt az első fokon eljáró bíróság végül nem látta igazolhatónak. Az elkövetőket tehát elítélték, a feltételezett megrendelőket azonban nem.
A döntésnek komoly társadalmi visszhangja volt, az egyébként is korrupciós ügyekben fuldokló szlovák igazságszolgáltatásba vetett bizalom mélypontra jutott. A szlovák legfelsőbb bíróság végül tavaly júniusban megsemmisítette a Kuciak-per elsőfokú, felmentő ítéletét, az újratárgyalás február végén kezdődik. Sokak számára elégtételt jelent, hogy Kocner és Zsuzsová, más ügyek miatt, azóta sem kerültek szabadlábra.
Borítókép: Az akkor 27 éves újságíró és jegyese meggyilkolása alapjaiban rázta meg a szlovák társadalmat (Forrás: MTI/EPA/Christian Bruna)
