Tovább enyhítették a szlovák állampolgárság elvesztésének feltételeit egy szerdán megszavazott törvénymódosítás értelmében, ám ez a magyar egyszerűsített honosítással élők számára továbbra sem jelent megoldást. A jelenlévő 129 képviselőből 81 szavaztak a javaslat mellett, negyvenen ellene, heten tartózkodtak, egy képviselő nem szavazott. A többször elhalasztott voksoláson olyan javaslatot fogadtak el, amely bizonyos kivételeket vezet be, amelyeknek teljesülése esetén azok is megtarthatják szlovák állampolgárságukat, akik más állam állampolgárságát felvették. Ilyen például, ha házasság fennállása idején szerzik meg a házastárs állampolgárságát, ha kiskorú gyermek szerez meg más állampolgárságot vagy ha valaki legalább öt évig tartósan külföldön tartózkodik. Egyúttal megkönnyítették a szlovák állampolgárság megszerzésének követelményeit is, például eltekintenek a szlovák nyelvvizsgától a cseh állampolgárok és a külföldi szlovákok esetében, és egyszerűsítették a folyamatot azok számára akiknek a szülei, nagyszülei vagy a dédszülei szlovákok voltak.
A kivételek között viszont nem szerepelnek az egyszerűsített honosítás lehetőségével élő magyarok.
A 2010 óta hatályos magyar törvény értelmében a határon túli magyarok anélkül szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, hogy állandó lakhelyük lenne az anyaországban. Erre válaszul még a Fico-kormány úgy döntött, hogy aki megszerzi egy másik ország állampolgárságát – és erről a szlovák hatóságok tudomást szereznek –, az a szlovákot elveszti. A szlovák jogszabálymódosítás elsősorban a magyarokat vette célba, mégsem őket érintette a leghátrányosabban: tavaly év végi adatok szerint 2010 óta összesen 3788 szlovákiai polgár veszítette el szlovák útlevelét, közülük a legtöbben, 910-en a cseh állampolgárság felvétele miatt bűnhődtek, 870-en a német, 578-an az osztrák s mindössze 137-en a magyar állampolgárság felvétele miatt. Óvatos becslések szerint is több ezerre tehető azon felvidéki magyarok száma, akik retorzióktól tartva nem vállalták ezt a lépést.
Az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség vezetői diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítették a módosítást, mivel az állampolgárságért folyamodó szlovákok számára újabb könnyítéseket vezet be, a magyarok számára viszont fenntartja az állampolgárság elvesztésének szankcióját – írta az MTI. A törvénymódosítás elfogadása miatt fekete napnak minősítette február 16-át Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, akinek szavait a ma7.sk hírportál idézte.
A parlament ma foltot ejtett a szlovák igazságszolgáltatáson
– mondta a pártelnök, rámutatva: a felvidéki magyarok most még távolabb kerültek attól, hogy visszatérhessenek a 2010 előtti jogállapothoz. A Szövetség kéréssel fordult Zuzana Caputová államfőhöz, hogy ne írja alá a módosítást, hanem kérje ki arról az alkotmánybíróság véleményét.
Borítókép: Egy érdeklõdõ a felvidéki Helemba és a magyarországi Ipolydamásd közötti Ipoly-híd megépítésérõl tartott sajtótájékoztató közelében Ipolydamásdon 2018. március 28-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
