Csak a magyarok járnak pórul Szlovákiában

Ezen a héten dönthet a pozsonyi parlament a szlovákiai kisebbségeket sújtó állampolgársági törvény módosításáról. A kettős állampolgárságot büntető jogszabályt úgy módosítanák, hogy a többi kisebbség számára jogorvoslatot jelentene, a felvidéki magyaroknak nem.

2021. 10. 26. 6:05
A Palócok élőlánca a határon elnevezésű rendezvény résztvevői Kalondánál, a Felvidék zászlajával. A másik oldal lépéseire várnak Fotó: MTI/Komka Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A szlovák parlament a soron következő, e heti ülésén elfogadhatja az állampolgársági törvény módosítását, amelyet még márciusban utaltak második olvasatba – jelentette be a hétvégén Milan Vetrák, a legnagyobb kormánypárt, az OľaNO képviselője.

A parlament még 2010-ben, a Fico-kormány idején döntött úgy, hogy aki megszerzi egy másik ország állampolgárságát – és erről a szlovák hatóságok tudomást szereznek –, az a szlovákot elveszti. A jogszabály a magyar Országgyűlés által elfogadott egyszerűsített honosítási eljárásra volt válasz, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok anélkül szerezzék meg a magyar állampolgárságot, hogy állandó lakhelyük lenne az anyaországban. A szlovák jogszabálymódosítás elsősorban a magyarokat vette célba, mégsem őket érintette a leghátrányosabban: 2010 óta összesen 3788 szlovákiai polgár veszítette el szlovák útlevelét, közülük a legtöbben, 910-en a cseh állampolgárság felvétele miatt bűnhődtek, 870-en a német, 578-an az osztrák s mindössze 137-en a magyar állampolgárság felvétele miatt. 

Óvatos becslések szerint is több ezerre tehető azon felvidéki magyarok száma, akik retorzióktól tartva nem vállalták ezt a lépést.

A pozsonyi parlament egy újabb módosítással 2015-ben lehetővé tette, hogy egy külföldi lakhelyet igazoló becsületbeli nyilatkozat leadása után visszaigényelhető legyen az állampolgárság. A törvényalkotók ügyeltek arra, nehogy a felvidéki magyaroknak ebből bármilyen kedvezményük származzon – jegyzi meg a Ma7 felvidéki hírportál. A szlovák állampolgársásukat azóta sikeresen visszaigénylő 1146 emberből mindössze 17-en voltak magyarok. Az új terv értelmében az illetőnek hivatalos dokumentumokkal kellene igazolnia, hogy legalább öt éve állandó lakhelye van egy másik országban, ha meg akarja tartani kettős állampolgárságát. 

A módosítás csak az életvitelszerűen külföldön élőknek kedvez. Azoknak a felvidéki magyaroknak, akiknek szimbolikus jóvátételt jelentene a magyar állampolgárság, de eszük ágában sincs elhagyni szülőföldjüket, egyáltalán nem

– mondta korábban lapunknak Nagy Dávid felvidéki jogász.

A módosításról szóló szavazást többször elhalasztották, hiszen a négypárti kormány sem egységes a kérdésben. – Vannak hangok, amelyek azt mondják, nem akarnak már a javaslaton módosítani, de vannak, akik még változtatnának – mondta az Új Szó című lapnak Gyimesi György, az OľaNO parlamenti képviselője. Az OľaNO-n belül többen egyetértenek azzal, hogy vissza kellene állítani a 2010 előtti állapotot. A konzervatív Család vagyunk elutasítja a kettős állampolgárság tiltásának feloldását, a liberális Szabadság és Szolidaritás egy része sem szeretne további engedményeket tenni.

 

Borítókép: A Palócok élőlánca a határon című rendezvény résztvevői a szlovák–magyar határon átvezető út mentén, a felvidéki Kalondánál 2019. július 19-én. Fotó: MTI/Komka Péter

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.