– Amíg az Egyesült Államok könnyedén meglesz az orosz olaj nélkül, addig az Európai Unió szenvedne hasonló szankciók meghozásával – elemezte a két szövetséges térség oroszországi olajtól való függését Robert Yawger, a Mizuho Americas befektetési bank energiaügyi szakembere. Az elemző szerint mivel az amerikai nyersolaj- és üzemanyagimport mintegy nyolc százaléka érkezett Oroszországból 2021-ben, így ennek hiánya Washingtonnak csupán „csepp a tengerben”.
Joe Biden amerikai elnök kedden jelentette be, hogy minden Oroszországból érkező energiahordozót, így az olajat és földgázt is azonnal szankció alá helyeznek, 45 napos felszámolási időszakkal a meglévő szerződésekre. Washington véleménye szerint „ezzel az orosz gazdaság szívét támadják meg, és az amerikaiak egy újabb csapást mérnek Putyin háborús gépezetére”. Utalva ezzel arra, hogy Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője és legnagyobb olajtermék-exportőre.
A Reuters/Ipsos e heti közvélemény-kutatása szerint
az amerikaiak mintegy 80 százaléka támogatja az orosz olaj- és földgázimportra kivetett szankciókat mindaddig, amíg tart a konfliktus.
A kérdésben kétpárti egyetértés mutatkozott, és a válaszadók annak ellenére is kiálltak a megtorló intézkedések mellett, hogy ez az üzemanyagok áremelkedését hozhatja. Kedden már rekordösszeget, 4,2 dollárt kellett fizetni az üzemanyag átlagos gallonkénti áráért (kb. 385 forint/liter) a tengerentúlon – amely a jelentős infláció miatt a duplájára nőtt a korábbi évekhez képest. A felmérésben résztvevők többsége – párthovatartozás nélkül – egyetértett abban, hogy nem támogatják, hogy az Egyesült Államok légi csapásokat hajtson végre, vagy csapatokat küldjön Ukrajnába, azonban 73 százalékuk támogatta a repülésmentes zóna kialakítását.
Az amerikai elnök beszédében azt is elmondta, hogy a szövetségeseivel egyeztetve hozták meg döntésüket, és tisztában vannak azzal, hogy mivel az Egyesült Államok „nettó energiaexportőr, megteheti ezt a lépést, de sok másik ország nem”. Ugyanakkor hozzátette, hogy „szorosan együttműködünk Európával és partnereinkkel, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzunk ki az orosz energiától való függésük csökkentésére”.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint tavaly év végén a legnagyobb arányban Litvánia (83 százalék), Finnország (80 százalék) és Szlovákia (74 százalék) importált orosz kőolajat, a legkisebb arányban Ausztria (3 százalék) és Svédország (9 százalék). Az Európai Unió egyelőre nem hozott szankciókat az orosz olajat illetően.
Az esetleges európai diverzifikációt javítandó kanadai olaj- és gázipari lobbicsoportok Kanadát Európával összekötő csővezetékprojektre tettek indítványt az „orosz gáz kiszorítása” érdekében. A kezdeményezést azonban környezetvédő csoportok hamar elvetették a klímaválságra hivatkozva. Szakértők szerint alapvető piaci és gazdasági okok miatt elképzelhetetlen, hogy a kanadai olaj és földgáz oldja meg az európai energiaválságot.
Elemzők szerint a mostani 130 dolláros hordónkénti olajár húsz, de akár ötven százalékkal is nőhet, ha egyre több ország zárja ki az orosz olajat a piacáról.
– A piacokat a kapzsiság és a félelem mozgatja. Jelenleg nagy a félelem – mondta Adam Pankratz, a Brit Kolumbiai Egyetem professzora az al-Dzsazíra hírcsatornának. Éppen ezért az Egyesült Államok korábban arra kérte Szaúd-Arábiát, hogy növelje olajkitermelését, de Rijád ezt visszautasította. A Fehér Ház korábban megerősítette, hogy tárgyalnak a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuelával és Iránnal az energiabiztonság megteremtéséről a Moszkvát ért szankciók szélesedésével.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot az ukrajnai invázió megtorlásaként a washingtoni Fehér Házban 2022. március 8-án (Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik)
