A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint tavaly év végén a legnagyobb arányban Litvánia (83 százalék), Finnország (80 százalék) és Szlovákia (74 százalék) importált orosz kőolajat, a legkisebb arányban Ausztria (3 százalék) és Svédország (9 százalék). Az Európai Unió egyelőre nem hozott szankciókat az orosz olajat illetően.
Az esetleges európai diverzifikációt javítandó kanadai olaj- és gázipari lobbicsoportok Kanadát Európával összekötő csővezetékprojektre tettek indítványt az „orosz gáz kiszorítása” érdekében. A kezdeményezést azonban környezetvédő csoportok hamar elvetették a klímaválságra hivatkozva. Szakértők szerint alapvető piaci és gazdasági okok miatt elképzelhetetlen, hogy a kanadai olaj és földgáz oldja meg az európai energiaválságot.
Elemzők szerint a mostani 130 dolláros hordónkénti olajár húsz, de akár ötven százalékkal is nőhet, ha egyre több ország zárja ki az orosz olajat a piacáról.
– A piacokat a kapzsiság és a félelem mozgatja. Jelenleg nagy a félelem – mondta Adam Pankratz, a Brit Kolumbiai Egyetem professzora az al-Dzsazíra hírcsatornának. Éppen ezért az Egyesült Államok korábban arra kérte Szaúd-Arábiát, hogy növelje olajkitermelését, de Rijád ezt visszautasította. A Fehér Ház korábban megerősítette, hogy tárgyalnak a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuelával és Iránnal az energiabiztonság megteremtéséről a Moszkvát ért szankciók szélesedésével.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot az ukrajnai invázió megtorlásaként a washingtoni Fehér Házban 2022. március 8-án (Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!