– A demilitarizált Ukrajna egy elfogadható kompromisszum lenne Moszkva számára, erről jelenleg is folynak a tárgyalások. Készek vagyunk megfontolni azt az elképzelést, hogy Kijev egy saját hadsereggel rendelkező semleges állammá váljon Svédország vagy Ausztria mintájára – idézte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt az orosz RIA Novsztyi hírügynökség szerdán.
Kijev számára azonban egy olyan „ukrán modell” lenne elfogadható, amely „biztonsági garanciákat” is adna esetleges jövőbeli támadások ellen. – Hogy mit jelentene ez a megállapodás? Egyértelmű jogi kötelezettségvállalást olyan államok részéről, amelyek kezeskednek a jövőbeli támadások aktív megelőzése érdekében – írta Twitter-bejegyzésében Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja.
– Jelenleg éppen egy semleges Ukrajna létrehozásáról szólnak a tárgyalások. Konkrét javaslatok vannak, amelyek szerintem közel állnak az egyetértéshez – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RBK tévécsatornának.
A nemzetközi jogban a semleges (neutrális) állam egy egyoldalú kinyilatkoztatásból vagy kényszerből eredő kötelezettségét jelent, arra nézve, hogy az nem avatkozik bele harmadik felek katonai konfliktusaiba.
Jelenlegi semleges európai ország például Svájc, Írország, Svédország, Finnország vagy Ausztria – utóbbi négy európai uniós tagsága miatt záradékok segítik a semlegesség fenntartását. Amíg azonban például Írország semlegessége politikai okokra vezethető vissza, addig Ausztria és Finnország semlegességét a Szovjetunió kényszerítette ki.
Finnország esetében a szerződés például nemcsak a katonai szövetségbe való belépést tiltja meg, hanem arra is kötelezi Helsinkit, hogy országának területét ne használhassák fel katonai támadások megindítására. Ausztria esetében pedig a nagyhatalmak területi integritásban és sérthetetlenségben is megállapodtak.
A semlegesség azonban nem jár a szuverenitás csökkenésével és nem jelenti az adott ország katonai erejének felszámolását sem.
Svájcnak, Svédországnak vagy Finnországnak is erős hadserege és jelentős légvédelmi rendszere van, sőt attól vásárolnak fegyvereket, akiktől akarnak. A semlegesség domináns formája inkább a jól fegyverzett el nem kötelezettség, tehát az adott ország vállalja, hogy nem csatlakozik katonai szövetséghez (kereskedelmihez csatlakozhat).
Azonban Ukrajna helyzete így is eltérne a többi neutrális országétól.
Moszkva már 2008-ban világossá tette a Nyugatnak, hogy Ukrajna nem kerülheti el az orosz befolyást
– nyilatkozta Fotiosz Musztakisz, a Plymouthi Egyetem docense az al-Dzsazíra hírportálnak. Azonban szerinte az ukrán invázió nem a Szovjetunió visszaállításáról szól, sokkal inkább az orosz stratégiai érdekek figyelembevételéről.
Oroszországnak se vágya, se kapacitása Ukrajna teljes megszállására. A semlegesség lehet a válság megoldásának csodaszere, és Finnországé az a modell, amely észszerű utat biztosíthat a jövőre nézve
– elemezte a helyzetet Musztakisz.
Katharine Wright, a Newcastle-i Egyetem nemzetközi kapcsolatok oktatója szerint egy semleges Ukrajnának sokkal messzebb kellene kerülni a NATO-tól, mint azt Svédország vagy Finnország teszi, hiszen „Putyinnak Ukrajna jelenti a vörös vonalat”.
Putyin számára Ukrajna az orosz világ része, amely a közös nyelvre, kultúrára és dicső múltra épült, míg Svédország és Finnország nem ilyen
– folytatta Wright. Szerinte Ukrajnának a NATO-n kívüli biztonsági kapcsolatokra kellene törekednie, így Oroszország mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának más tagjaival (Kína, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország) is egyezségre kellene jutnia. Wright szerint is egy semleges Ukrajna lehetne a béke kulcsa és a jelenlegi konfliktus megoldása, amely véget vethetne az orosz inváziónak. Musztakisz hozzáteszi: „A semlegesség nemcsak reális, hanem észszerű és pragmatikus cél is Ukrajna számára.”
Borítókép: Tárgyalóterem a Rumjancev–Paskevics-palotában az ukrán és az orosz tárgyalások megkezdése előtt a belarusz Gomelben 2022. február 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Belta)
