Európa a vesztébe rohan

Az Európai Unió továbbra is hatalmas összegeket fordít Ukrajna támogatására, miközben egyre több tagállamban növekszik az elégedetlenség. A fegyverszállítások és pénzügyi segélyek újabb eurómilliárdokkal terhelik az európai költségvetéseket, miközben a tagállamok gazdasági nehézségei fokozódnak. Brüsszel az ukrán EU-csatlakozást is napirenden tartja, annak ellenére, hogy több tagállam – köztük Magyarország is – ellenzi a folyamatot. Orbán Viktor szerint az orosz–ukrán béke csak tárgyalások útján érhető el, Európának pedig közvetlenül Moszkvával kellene egyeztetnie.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Forrás: AFP

Ukrajna százmilliárd dollár értékű amerikai fegyver vásárlását ígéri Európa finanszírozásával, azért hogy amerikai garanciákat szerezzen a biztonságára az Oroszországgal kötött békemegállapodás után – derült ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a Financial Times szerzett meg. A javaslat értelmében Kijev és Washington egy ötvenmilliárd dolláros megállapodást is kötne drónok gyártására olyan ukrajnai vállalatokkal, amelyek úttörő szerepet játszottak a technológia fejlesztésében Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta.

Szeptember 30-án pedig jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a béke esélyei távolodnak, hiszen a katonai támogatás folyamatosan ösztönzi Kijevet a harcok folytatására.

Eközben Brüsszel napirenden tartja Ukrajna EU-csatlakozásának kérdését is. Az uniós vezetők sürgetik a tárgyalások felgyorsítását, noha a tagállamok körében komoly vitákat vált ki, mennyire képes az ország megfelelni az uniós kritériumoknak. Magyarország többször jelezte, hogy nem támogatja az ukrán csatlakozási folyamatot, Brüsszel ezért megpróbálja kikerülni a magyar vétót:

Az Európai Bizottság jelenleg fontolgatja, hogy megváltoztatja az Európai Unióhoz való csatlakozás szabályait, miközben Magyarország blokkolja Ukrajna csatlakozásának folyamatát

– jelentette be Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője.

Oroszország uniós pénzből háborúzik?

Bár a háború kezdete óta az Európai Unió országai jelentős katonai és humanitárius segítséget nyújtottak Ukrajnának, egy új elemzés szerint több tagállam több energiahordozót vásárolt Oroszországtól, mint amennyit összesen segélyként küldtek Kijevnek. Ez egyszerre mutat rá Európa és Brüsszel kétarcú politikájára és a kontinens energiafüggetlenségének valódi állapotára. A legnagyobb orosz gázimportőrök között szerepelt több nyugat-európai ország is,

Spanyolország (3,3 millió tonna), Belgium (3,8 millió tonna) és Franciaország (6,7 millió tonna). Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Ausztria mind jelentős mennyiségben vásárolt Oroszországtól az elmúlt években.

Ez a gyakorlat különösen ellentmondásos, mert a vizsgált országok mind katonai és pénzügyi segítséget nyújtottak Ukrajnának.

Meddig tudja folytatni a háborút Oroszország?

A szakértők a fronton uralkodó helyzet egy érdekességre hívták fel a figyelmet: a friss jelentések szerint ugyanis Oroszország elkezdett stratégiai tartalékokat felhalmozni. Az elmúlt időszakban egyre több mozgósításról érkezett hír, ezen friss egységeknek egy részét pedig egyelőre nem is küldik a frontra. 

Amennyiben ez igaz, úgy könnyen lehet, hogy Oroszország a diplomáciai erőfeszítések ellenére is hosszú, elhúzódó háborúra készül. 

Eközben India továbbra is kitart az orosz kőolaj vásárlása mellett, annak ellenére, hogy Donald Trumpnak ez nem tetszik. Moszkva ezzel is jelezni kívánja, hogy Európán kívül is vannak piacai. Kína hivatalosan semleges álláspontot hirdet az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, azonban Pekinget azzal vádolják, hogy kulcsszerepet játszik az orosz háborús erőfeszítések támogatásában, mivel 2022 óta Kína vált az orosz energiaexport legfőbb felhasználójává, így segítve a Kremlnek az európai piacok elvesztésének kompenzálásában. 

Emellett a kínai vállalatok állítólag a háború folytatásához szükséges szankcionált áruk csaknem nyolcvan százalékát biztosítják Oroszországnak.

Orbán Viktor: csak így lesz orosz–ukrán béke

Az orosz–európai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak. Gyakorlatilag megszűnt a közvetlen politikai kommunikáció, miközben a háború rendezése elképzelhetetlen Moszkva bevonása nélkül. Putyin legutóbbi nyilatkozataiban is hangsúlyozta: Oroszország nem akar háborút Európával, mégis minden uniós döntés ellenségként kezeli Moszkvát. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember elején kijelentette, hogy Moszkva soha nem ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását, és szerinte lehetséges olyan békemegállapodás, amely mind Oroszország, mind Ukrajna biztonságát garantálja. Ebben a helyzetben 

Orbán Viktor ismét hangsúlyozta: szükség van egy európai–orosz csúcsra, ahol közvetlen tárgyalások indulhatnak az orosz–ukrán béke érdekében. 

A magyar miniszterelnök szerint Európa veszíthet a legtöbbet a konfliktus elhúzódásán, és Európának beleszólása kell hogy legyen a megállapodásba. Csak akkor lehet esély a rendezésre, ha Brüsszel végre tárgyalóasztalhoz ül Moszkvával. Magyarország továbbra is a diplomáciai megoldások mellett áll, és kiemelten fontosnak tartja, hogy a béke keresése közös európai érdek legyen.

Borítókép: Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)