Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Kitiltják az orosz légitársaságok gépeit az Egyesült Államok légteréből · Kína minden konstruktív nemzetközi kezdeményezést támogat · Orosz rakétatalálat ért lakóházakat Zsitomirban és a tévétornyot Kijevben · Betiltják a RT-t és a Szputnyikot az EU-ban, és egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT-ből.

Harkiv, 2022. március 1. Kiégett jármûvek egy találatot kapott épület romjai között Harkiv belvárosában 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Hadd tegyem világossá: erőink nem vesznek részt és nem is fognak részt venni az orosz erőkkel folytatott ukrajnai konfliktusban.

–  mondta Biden, hozzátéve, hogy azért telepítettek amerikai csapatokat Európába, hogy megvédjék a NATO-szövetségeseiket, „ha Putyin úgy döntene, hogy továbbmegy nyugat felé.”

Peking: Kína minden konstruktív nemzetközi kezdeményezést támogat a politikai megoldás érdekében

Kína minden konstruktív nemzetközi kezdeményezést támogat az ukrajnai helyzet politikai megoldása érdekében – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter ukrán hivatali kollégájának Dmitro Kulebának kedd esti telefonbeszélgetésükben.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Kína rendkívül sajnálatosnak tartja az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség elmérgesedését, és különös figyelmet fordít a válság civil áldozataira. A tárca vezetője hangsúlyozta: Peking álláspontja az ukrajnai válságot illetően méltányos, átlátható és koherens. 

Mindig kiálltunk minden ország szuverenitása és területi egysége mellett

– szögezte le.

Vang aláhúzta: Kína mindig úgy vélekedett, hogy egy ország biztonságát nem lehet mások biztonságának kárára szavatolni, a regionális biztonság pedig nem biztosítható katonai blokkok kibővítésével. 

A legsürgetőbb feladatként a helyszínen kialakult feszültségek mielőbbi enyhítését, valamint a konfliktus további fokozódásának és a helyzet feletti ellenőrzés esetleges elveszítésének elkerülését jelölte meg. 

Különösen fontosnak nevezte a civileket érintő károk és egy fenyegető humanitárius válság megelőzését, továbbá a humanitárius segély biztonságos és megfelelő időben történő eljuttatását.

A külügyminiszter köszönetet mondott az ukrán félnek az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok evakuálásában nyújtott támogatásért, és az ott tartózkodó kínaiak biztonságának szavatolását kérte hivatali kollégájától.

A minisztérium közleménye szerint Kuleba azt mondta: az ukrán kormány kész intenzívebbé tenni a párbeszédet Pekinggel. Hozzátette: az ukrán fél arra számít, hogy Kína közvetítői erőfeszítései lehetővé teszik majd a tűzszünetet. 

Hangsúlyozta: Ukrajna számára elsődleges fontosságú a háború lezárása, az ukrán kormány pedig nyitott arra, hogy tárgyalások útján jussanak megegyezésre. Bár a jelenleg zajló tárgyalások nem zökkenőmentesek – tette hozzá –, Ukrajna megőrzi hidegvérét.

Az ukrán külügyminisztérium a telefonos egyeztetésről kiadott közleménye szerint Kuleba arra kérte a kínai felet, hogy az Oroszországgal ápolt szoros kapcsolataira támaszkodva vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.

A kínai vezetés mindeddig elutasította az „invázió” megjelölést az orosz katonai akció leírására, és a nyugati világgal ellentétben nem ítélte el az orosz hadműveletet. Peking továbbá ellenezte a szankciók alkalmazását, és arról biztosította Oroszországot, hogy megérti jogos biztonsági aggályait.

Orosz rakétatalálat ért lakóházakat Zsitomirban és a tévétornyot Kijevben

Orosz rakétatalálat ért kedden lakóházakat az északnyugat-ukrajnai Zsitomirban – valószínűleg tévedésből, a közeli légi támaszpont lehetett a cél –, négy civil, köztük egy gyerek életét vesztette – közölte Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Moszkva kedden felszólította az ukrán főváros lakóit, hogy meneküljenek el otthonukból, majd légicsapás érte a kijevi tévétornyot, ami öt ember halálát okozta, és egyórányi kimaradást okozott az állami tévé műsorában – közölte a belügyminisztérium.

A második legnagyobb várost, Harkivot szintén rakétákkal támadták az orosz erők. Legkevesebb tíz ember meghalt és több mint húsz megsebesült – jelentették hírügynökségek.

Szerda hajnalban ismét légitámadás érte a Fekete-tenger partján fekvő Mariupolt, és Vadim Bojcsenko polgármester szerint – aki az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozott – az orosz támadás kezdete óta immár 128 ember sebesült meg, 11-en életüket vesztették.

Az ukrán hatóságok szerint a háborúnak eddig 350 civil halálos áldozata van.

Egy ukrán hekkercsoport szabotázsakciókat akar végrehajtani a kulcsfontosságú orosz infrastruktúra – mint például a vasút- és az elektromos hálózat – ellen az Ukrajna elleni háború megtorlásaként – közölte a hekkercsoport egyik koordinátora a Reuters hírügynökséggel.

Ukrán védelmi minisztériumi tisztségviselők a múlt héten megkeresték Jegor Ausev üzletembert és kiberbiztonsági szakértőt, és arra kérték, hogy segítsen megszervezni egy ilyen csoportot, amely fennakadásokat tudna okozni az orosz erőket Ukrajnába szállító infrastruktúrában. Ausev állítása szerint csoportja – amely mintegy ezer hazai és külföldi önkéntesből áll – már feltörte többtucatnyi orosz kormányhivatal és bank honlapját, de konkrétumokat nem mondott, mert magyarázata szerint azzal megkönnyítené leleplezésüket.  

Noha Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy keddi nyilatkozatában azt mondta, országa egyetlen katonai egysége sem hagyta el a támaszpontját, később csapatösszevonást szorgalmazott az ukrán határ mentén. Biztonsági kabinetjének ülésén azt mondta az elnök: jelenleg helikopterek és repülőgépek gondoskodnak a határbiztonságról, de máshonnan lövészekből és tüzérekbőll álló öt taktikai zászlóaljat kell vezényelni a térségbe, és meg kell erősíteni a lengyel határ mentén felsorakozó fehérorosz erőket is. 

Megerősítette azonban, hogy Fehéroroszország nem vesz részt az ukrajnai háborúban – jelentette a BelTa állami hírügynökség. Egyes független médiajelentések szerint viszont fehérorosz katonákat láttak a Fehéroroszországgal szomszédos Csernyihiv megyében.

Betiltják a RT-t és a Szputnyikot az EU-ban, egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT-ből

Az Európai Tanácsban a 27 tagország megállapodott kedden este abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt betiltják az RT és a Szputnyik orosz állami médiumok sugárzását az Európai Unió területén, és hogy kizárnak bizonyos orosz bankokat a nemzetközi pénzátutalásokhoz használt kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből – jelentette be a francia EU-elnökség.

A tagállamok nagykövetei abban is megállapodtak Brüsszelben, hogy európai entitások nem vehetnek részt az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap által finanszírozott projektekben – olvasható a francia EU-elnökség Twitter-üzenetében.

Ezek a büntetőintézkedések már szerdán életbe lépnek, közvetlenül azután, hogy megjelennek az unió közlönyében. A hivatalos közlöny részletezni fogja a büntetendő bankokat.

A SWIFT rendszert „atomfegyvernek” tekintik a pénzvilágban, és mintegy háromszáz orosz bank a tagja – emlékeztettek hírügynökségek. 

Meg nem nevezett diplomáciai források szerint hét orosz bankról van szó, de a legnagyobb, a Sberbank nincs köztük Az RT-t és a Szputnyikot mind az éterből, mind az internetről kitiltják.

Az EU, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada és Nagy-Britannia szombaton állapodott meg abban, hogy bizonyos orosz bankokat kizárnak a SWIFT rendszerből, akadályozandó globális tevékenységüket. Az AFP hírügynökség szerint néhány európai ország – köztük Németország és Olaszország – kezdetben habozott támogatni a kezdeményezést, mert attól tartottak, hogy Oroszország a gázszállítás leállításával bosszulja meg.

Az Európai Parlament képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben Ukrajna megtámadása miatt szigorúbb európai uniós szankciókat sürgettek Oroszország ellen, és Ukrajna EU-tagjelölti státusának megadásáról is haladéktalanul tárgyalnának. Az állásfoglalásban egyebek között kijelentették, hogy az összes orosz bankot ki kellene zárni a SWIFT-ből.

Borítókép: Kiégett járművek egy találatot kapott épület romjai között Harkiv belvárosában 2022. március 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)