– Mi a kormány álláspontja az ukrán–orosz konfliktusról?
– Úgy véljük, bárkinek lehetnek legitim vitái Ukrajnával. Oroszországnak is. Magyarországnak is vannak a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása, a nyelvtörvénynek és az oktatási törvények kapcsán. Mi úgy gondoljuk, lehet bármilyen vita két ország között, de a katonai agresszió egyszerűen elfogadhatatlan. Ne kerteljünk, a konfliktus felelőse Oroszország, amely katonai agressziót követett el Ukrajna ellen. Magyarország ezt egyértelműen elítéli. Ukrajna számíthat Magyarország együttérzésére, szolidaritására és támogatására ebben a súlyos geopolitikai konfliktusban, amelyben katonai agresszió áldozata lett. Ukrajna függetlensége és szuverenitása a magyar külpolitika számára 1991-től folyamatosan prioritás volt. Magyarország akkor az elsők között ismerte el a független Ukrajnát, és az elsők között nyitott Kijevben nagykövetséget. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az országértékelő beszédében most is hangsúlyosan kijelentette: Magyarország elkötelezett egy szuverén és független Ukrajna mellett. Alapvető érdekünk a béke, és azt szeretnénk, hogy mielőbb béke legyen, tárgyalásos megoldás szülessen.
– Magyarország támogatja a szankciókat Oroszország ellen?
– Szeretném hangsúlyozni, hogy az álhírekkel ellentétben a nemzetközi közösséget, a nemzetközi közösség döntéshozatalait jelenleg egység jellemzi. Ezt örvendetesnek tartom. Egységesnek kell maradnunk ebben a helyzetben, hiszen csakis egységben tudjuk eredményessé tenni úgy az elrettentés politikáját, mint a párbeszéd csatornáinak fenntartása révén a hatékony tárgyalás lehetőségét. Magyarország minden nemzetközi szankciós intézkedést támogat és abban részt vesz. Hangsúlyosan támogatjuk az Európai Unió elnökségét adó Franciaország erőfeszítéseit. Részesei vagyunk a NATO ez irányú döntéshozatalának. Különösen fontosnak tartom megemlíteni – mint a magyar delegáció vezetője – az Európa Tanácsot, amely meghozta a kategorikus döntését az oroszok tagságának felfüggesztéséről. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ebben a döntési folyamatban nemcsak a miniszteri bizottság, hanem a parlamenti közgyűlés is részt vett. Fontos megjegyezni, hogy a miniszteri bizottság nem szólította fel Oroszországot arra, hogy lépjen ki a tanácsból (amely szintén a jogában állt volna), mert fontosnak tartja, hogy Oroszország az ellenőrzési mechanizmusok tárgya maradjon továbbra is az elkövetkezendő időszakban, illetve hogy az ország polgárainak jogi védelmét továbbra is el tudja látni az Európai Tanács. Hazánk tehát a szankciók meghozatalában a jövőben is partner kíván lenni, ahogyan eddig is volt.