Az orosz–ukrán háború után új világrend következik

– Biztos vagyok benne, ha túl leszünk ezen a háborús helyzeten, akkor már nem abban a világban fogunk élni, amelyben az elmúlt évtizedekben – fejtette ki a lapunknak adott interjúban Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a dél-budai 18-as választási körzet fideszes képviselőjelöltje azt is elmondta, Magyarország közös európai hadseregre vonatkozó törekvését már a német álláspont is osztja.

Fotó: Teknos

– Miben látja a Nyugat felelősségét a kialakult helyzetben?

– A háború kitörését nem lehet felróni sem a NATO-nak, sem az USA-nak, a NATO vezető erejének. Nem tehető felelőssé a nyugati közösség a kialakult helyzetért, hiszen Oroszország részéről lehetetlen elvárás volt, hogy Ukrajnára vagy más európai országra vonatkozóan a NATO mondjon le a nyitott ajtók politikájának az elvéről vagy számolja fel a már telepített katonai potenciálját olyan tagállamokban, mint Lengyelország vagy éppen Magyarország. Viszont egy új európai biztonsági architektúra kialakítása fontos feladat lenne, ám csak akkor lehetséges erről tárgyalni, ha befejeződik a jelenlegi nyílt fegyveres konfliktus. Örvendetes az ukrán európai uniós tagság kérdésének a felvetése. A lengyel–szlovén kezdeményezés élvezi Magyarország támogatását, hiszen minden szomszédunkat az Európai Unió tagjaként szeretnénk tudni, minél előbb. Nemzetpolitikai megfontolásaink is erre késztetnek minket. Ez lenne a Nyugathoz méltó, csattanós válasz az Ukrajnát ért agresszióra.

– Orbán Viktor régóta szorgalmazza a közös európai hadsereget, de a döntéshozók ezt rendre elutasították. A konfliktus változást hozhat ebben a kérdésben? 

– Biztos vagyok benne, ha túl leszünk ezen a háborús helyzeten, akkor már nem abban a világban fogunk élni, amelyben az elmúlt évtizedekben. Egy olyan történelmi választóvonal rajzolódik ki a szemünk előtt, amelyben az ilyen kérdések egyértelműen napirendre fognak kerülni. Az, hogy Európának rendelkeznie kell egy ütőképes hadsereggel – összhangban az új német állásponttal, amely az elmúlt napokban megfogalmazódott –, régóta hangoztatott magyar álláspont. Európának – ha úgy gondolja, hogy van közös jövője, ha azt akarja, hogy legyen a világban hangja – mindenképpen rendelkeznie kell egy olyan védelmi képességgel és védelmi iparral, amely garantálja a hosszú távú biztonságát és befolyását. És olyan kérdések is valószínűleg nyitottá válnak hamarosan, amelyek az elmúlt időszakban nem voltak reálisak. Például Finnország és Svédország NATO-csatlakozása. Ez önmagában azt jelzi, hogy egy új biztonságpolitikai időszámítás kezdetén vagyunk.

– Oroszország ezzel kapcsolatban nem fogalmaz meg aggályokat? 

– A konfliktus kezdetén napvilágot látott orosz elvárások erre is kiterjedtek, ám a katonai agresszió ebben is (mint sok minden másban) új helyzetet teremthet. Nagyon nehéz lenne megjósolni, hogy milyen következményekkel fog járni ez a háború, de azt gondolom, hogy minél előbb zárul le ez a konfliktus, annál hamarabb kaphatunk választ ezekre a kérdésekre. Örvendetesnek tartom, hogy megtörtént az első béketárgyalás, még akkor is, ha az első fordulóban nem hozott eredményt. Bízom benne, hogy van kiút. Bízunk benne, hogy van lehetőség az emberi életek ezreit követelő nyers erőszak, a brutális háború megfékezésére.

Fotó: Teknős Miklós

– Milyen hatása lehet a háborúnak a gazdaságpolitikára?

– A jelenlegi helyzetben a nemzetközi porondon mindenekelőtt megkerülhetetlen az energetika kérdése. Noha olyan döntések is születtek, mint Oroszországnak a SWIFT-rendszerből való célzott kizárása, egyelőre eljut hozzánk az energiaforrás a gáz- és olajvezetéken keresztül. Fontos, hogy ne veszítsük szem elől azt a hosszú távú egymásrautaltságot, amely Európa és Oroszország között van. Oroszország egy gazdag természeti erőforrásokkal megáldott nagyhatalom, Európa pedig gazdasági nagyhatalom, magas szintű gazdasági és technológiai fejlettséggel. A világ ezen két része között egyelőre rég nem látott ellentét feszül, én mégis úgy látom, hogy hosszú távon ennek az egymásrautaltságnak a jegyében kell megtalálni a kiutat a jelenlegi válságos helyzetből. De ma egyik pillanatról a másikra az egész nemzetközi gazdasági rendszer recseg-ropog. Pillanatnyilag  az oroszokkal való kereskedelmi kapcsolatunk zömét kitevő kőolaj- és gázszállítmányok területén nem tapasztalható visszaesés, ugyanakkor most látszik igazán annak a jelentősége, hogy Magyarország megteremtette a szükséges mennyiségű diverzifikációt, vagyis azt, hogy több irányból is tudunk szénhidrogént szállítani. Ráadásul a gazdasági szankciók hazánknak jelentős mennyiségű kárt okoztak, hiszen az exportpiacaink beszűkültek Oroszország felé. Mégis, hadd hangsúlyozzam újra és újra, hogy Magyarország mindig betartotta a saját maga által meghozott döntéseket! Nem zárható ki, hogy szándékainktól függetlenül Paks II kérdése is élesen fel fog vetődni az elkövetkezendő időszakban. 

– A kormány elutasítja azt a baloldali álláspontot, amely szerint fegyvereket és katonákat kellene küldeni Ukrajnába?

– Rendkívül felelőtlen ez a magatartás! Jobban tenné az ellenzék, ha a jelenlegi helyzetben nem a választási kampány, hanem a háború lezárása lebegne a szeme előtt, összhangban az alapvető nemzeti érdekekkel. Fontos tisztázni, hogy ezek az álláspontok a NATO álláspontjával is ellentétesek. Hangsúlyozom, hogy nemcsak a magyar kormánnyal vitatkozik Márki-Zay, hanem a NATO-val is, hiszen a szövetség nem kíván csapatokat küldeni Ukrajna számára. Magyarország semmilyen halálos fegyver szállításának közvetítésében és harcoló alakulat kiküldésében nem vállal szerepet. Ahogy a miniszterelnök is fogalmazott: a jelenlegi helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség. Örvendetesnek tartom, hogy nyugati szövetségeseink is tisztában vannak a háború kiszélesítésének jelentős kockázatával, amit minden eszközzel el kell kerülni. 

– Ukrajnába nem küldünk katonákat, de Magyarország keleti részébe igen. Miért van erre szükség?

– A legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülnünk. Emlékeztetnék arra, hogy az 1956-os szabadságharcot követően 200 ezer ember hagyta el Magyarországot. A nagyarányú menekülthullám most megérkezett Ukrajna nyugati határaihoz, és már mintegy félmillió ember átlépte a határt. Rendkívül nagy a nyomás tehát a fogadó oldalon. Bízunk benne, hogy ezzel a humanitárius helyzettel sikeresen meg tudunk küzdeni. Az elkövetkező időszakban a Magyar Honvédségnek, a rendészeti szerveknek, a katasztrófavédelemnek és a közigazgatás egyéb szerveinek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy most, a tél végén minél hasznosabb segítséget tudjunk nyújtani humanitárius vonalon. A magyar oldalon készen állunk  fogadni, ellátni és biztosítani a menekültek számára mindazt, ami a jelenlegi válságos helyzetben elvárható Magyarországtól. 

– Hogyan segítjük keleti szomszédainkat, illetve a háború elől menekülőket?

– Összehangolt és koordinált módon segítjük a Magyarországra érkező menekülteket. Néhány nap alatt komoly humanitárius csomag állt össze Ukrajna számára, és ez folyamatosan bővül. Magyarország élelmiszert, vizet, egészségügyi és higiénés eszközöket, üzemanyagot szállít Ukrajnának, ugyanakkor halálos fegyverzetet és katonát nem biztosít, mert abban vagyunk érdekeltek, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon, különösen a határ mellett és Kárpátalján. Arról nem is beszélve, hogy amikor Ukrajnáról van szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kárpátaljai magyarságot, akik nagyon nehéz pillanatokat élnek most át. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ország együtt mozdult meg a nemzettársaink és a bajbajutottak segítésére. Önkormányzati, helyi, megyei, városi szintekről is érkezik segítség. Önkéntesek jelentkeznek különböző feladatok ellátására. A legkülönfélébb civil szervezetek, egyházak, oktatási intézmények álltak a kárpátaljai magyarok, illetve ukránok, ruszinok mögé. Magyarországon a MÁV lehetővé tette az ingyenes közlekedését a menekülteknek. Szeretném hangsúlyozni, hogy Kárpátalja egésze számíthat a szolidaritásra és a humanitárius támogatásra. Utóbbi körbe tartozik a menekültjogi szabályozás megváltoztatása is. Magyarországon, szemben az eddigi szabályokkal, ma már az ország területén is be lehet nyújtani kérelmet a menekültstátusra vonatkozóan. 

Borítókép: Németh Zsolt (Fotó: Teknős Miklós)