Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

London az ENSZ BT rendkívüli összehívását kezdeményezi · Tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőműnél · Jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák ellen hozott szankciókat a brit kormány · Csehország újabb fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának · Lengyelország javasolja állampolgárainak Oroszország és Fehéroroszország elhagyását.

Kijev, 2022. március 3. Egy orosz légicsapásban kigyulladt épület lángol Kijevben 2022. március 3-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

A hír megjelenése után elsőként Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált, aki a Twitteren azt írta, hogy az oroszok minden irányból tűz alá vették az atomerőművet, amelyben tűz ütött ki. A miniszter szerint, ha robbanás következik be, az tízszer nagyobb katasztrófát okozhat, mint a csernobili baleset, a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége.

Az oroszoknak azonnal abba kell hagyniuk a tüzelést, oda kell engedniük a tűzoltókat, és biztonságos övezetet kell létrehozni 

– írta a miniszter a közösségi oldalon.

A zaporizzsjai terület katonai igazgatóságának vezetője, Olekszandr Sztaruh a Facebookon azt írta, hogy a tűzoltóknak sikerült bejutniuk a létesítménybe, és nincs sugárveszély.

Az erőmű igazgatója jelezte, hogy a nukleáris biztonság garantált. Az illetékesek szerint egy oktatóépületet és egy laboratóriumot érintett a tűz

– tudatta Sztaruh.  

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség péntek hajnalban arról adott hírt, hogy az ukrán hatóságoktól azt a tájékoztatást kapta, hogy nem mértek változást a radioaktív sugárzásban az atomerőműnél.

A város polgármestere nem sokkal ezt megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az orosz és az ukrán erők a település határában harcolnak.

A zaporizzsjai atomerőmű a legnagyobb ilyen létesítmény Európában; hat, egyenként 950 megawatt teljesítményű reaktora van. Az ukrán nukleáris energiatermelés csaknem felét, a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét adja.

Jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák ellen hozott teljes vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal járó szankciókat csütörtökön a brit kormány

A londoni külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések Aliser Uszmanov üzbég születésű nagyvállalkozót és Igor Suvalov ingatlanpiaci befektetőt, egykori orosz első miniszterelnök-helyettest érintik.

A tárca felidézi, hogy Uszmanovnak jelentős érdekeltségei vannak két élvonalbeli angol futballklubban, az Arsenalban és az Evertonban. Emellett ő a tulajdonosa az egyik legértékesebb nagy-britanniai lakóingatlannak, az északnyugat-londoni Highgate városrészben lévő Beechwood House-nak, amelynek becsült piaci értéke jelenleg 48 millió font (22 milliárd forint).

Igor Suvalov a brit külügyminisztérium szerint két, összesen 11 millió font értékű luxuslakosztályt birtokol London belvárosában. A tárca adatai szerint Uszmanov és Suvalov együttes vagyona 19 milliárd dollár.

A pusztítás nyomai egy orosz légi csapást követően Harkivban 2022. március 3-án. Fotó: MTI/EPA/Szerhij Kozlov

Csehország újabb fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának

Könnyű fegyvereket és lőszert küld 17 millió korona (250 millió forint) értékben Csehország Ukrajnának – jelentette be csütörtök este a cseh védelmi minisztérium.

Jakub Fajnor, a tárca sajtósa arról adott tájékoztatást, hogy ez a cseh fegyveripar ajándéka Ukrajnának, amelyet a kormány Jana Cernochová védelmi miniszter javaslatára jóvá is hagyott.

A CTK cseh hírügynökség adatai szerint Prága eddig már 650 millió korona (9,6 milliárd forint) értékben küldött katonai felszerelést Ukrajnába.

A jelenlegi eszközöket a Ceska Zbrojovka, a Holik Internatioanl, a DSS és a Sellier & Bellot fegyvergyár adta össze. A küldeményben géppuskák, gépkarabélyok, géppisztolyok, lőszerek és taktikai kesztyűk vannak.

Lengyelország javasolja állampolgárainak Oroszország és Fehéroroszország elhagyását

Lengyelország csütörtökön azt javasolta állampolgárainak, hogy az Ukrajnában kialakult háborús helyzetre tekintettel hagyják el Oroszországot és Fehéroroszországot.

Javasoljuk az Oroszországi Föderáció területén lévő állampolgárainknak, hogy kereskedelmi járatokat és magánjárműveket igénybe véve hagyják el az országot

– közölte a lengyel külügyi tárca, hozzátéve, hogy az utazási lehetőségek korlátozottak, tekintettel a két ország közötti légi közlekedés felfüggesztésére.

A lengyel külügyminisztérium hasonló ajánlást fogalmazott meg Fehéroroszország viszonylatában. 

A biztonsági helyzet drasztikus romlása esetén a határzárak és más, előre nem látható körülmények miatt a kimenekítés jelentősen nehézzé vagy akár lehetetlenné is válhat

– áll a figyelmeztetésben.

Tovább akadozik a Facebook és több portál elérhetősége Oroszországban

Az AFP francia hírügynökség péntek hajnali jelentése szerint, a GlobalCheck nevű internetes szolgáltatás és a hírügynökség Moszkvában dolgozó munkatársai egyaránt azt tapasztalták, hogy nem lehet elérni a világ legnagyobb közösségi oldalát, a Meduza, a Deutsche Welle, a Szabad Európa oldalát és a BBC orosz szolgáltatását sem. 

A Meduza a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson azt tudatta, hogy úgy tudják, egyes oroszországi felhasználók nem tudják megnyitni az oldalt, de nem kaptak értesítést a hatóságoktól arról, hogy elérhetetlenné tették volna a hírportált. A német, amerikai és brit forrásokból finanszírozott Deutsche Welle, Szabad Európa és a BBC rendszeresen közöl olyan oknyomozó anyagokat, amelyek nem vetnek jó fényt a Kremlre. 

A Deutsche Welle munkatársait az orosz hatóságok a múlt hónapban ki is utasították az országból, a csatornát pedig betiltották Oroszországban válaszul arra, hogy a német hatóságok megtiltották, hogy az RT orosz állami csatorna helyi engedély nélkül sugározza német adását. 

Ezzel párhuzamosan a világ legtöbb internetes hirdetését értékesítő Google azt közölte, hogy leállította az online hirdetések eladását Oroszországban. Sem a keresőoldalon, sem a YouTube-on, sem a cég külső partnereinek oldalán nem lehet hirdetési felületet vásárolni Oroszországból. 

Ukrajna előző heti megtámadása óta Oroszország a korábbiaknál is keményebben lép fel egyes sajtótermékekkel szemben. Csütörtökön az Eho Moszkvi független rádióadó és a Dozsgy című tévé és internetes hírportál is beszüntette működését.  

Az orosz parlament alsóháza pénteken pedig olyan törvényjavaslatról tart vitát, amely 15 év börtönnel rendelné büntetni, ha valaki „hamis információkat” tesz közzé az orosz hadseregről.

Borítókép: Egy orosz légi csapásban kigyulladt épület lángol Kijevben 2022. március 3-án (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)