Újra terítéken a közös adósságkibocsátás Brüsszelben

Olaszország felvetette, hogy az orosz–ukrán háború súlyos gazdasági következményei miatt újabb uniós mentőalapra lehet szükség. Az EU-ban óvatosak, egyelőre a vírusválság miatti gigacsomag forrásait költenék, nem megismételve a 2020-as vitát a közös eladósodás mikéntjéről. A védelmi kiadások növelése, s az energiafüggetlenség hosszú távú árát elemzők már most ezermilliárdokra becsülik.

BELGIUM-EU-POLITICS-SUMMIT Fotó: JOHANNA GERON Forrás: EU Council

– Nincs semmiféle megállapodás arról, hogy ennél messzebbre mennénk – szögezte le. 

Az eurócsoport elnöke Forrás: Európai Unió Tanácsa

 

Újra a régi lemez pörög: szolidaritás vagy felelőtlenség?

Mario Draghi olasz miniszterelnök a múlt héten nem kertelt, kijelentette, hogy az orosz válság és nem mellesleg az energiaválság margóján újabb uniós mentőcsomagra lehet szükség. Az olaszoknál látványosan kevésbé eladósodott EU-államok részéről viszont egyelőre hallani sem akarnak a 2020-ban már hosszas vitákhoz vezető „szolidaritás vagy közös eladósodás?” kérdésről. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a tárcavezetők eheti brüsszeli ülésén – Donohoe-hoz hasonlóan –  azt hangoztatta, hogy egyelőre a rendelkezésre álló, de még le nem hívott uniós forrásokat kellene használni. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, az egyik „fukar” EU-állam vezetője ennél is messzebbre ment: szerinte „egyes tagországok mindig kifogásokat keresnek, csak ne kelljen fizetni a kiadásokért”. Versaillesban Emmanuel Macron elnök a mérleg nyelve pozíciót vette fel, a kérdésben kijelentve, hogy a történelmi idők bizony történelmi jelentőségű döntéseket igényelnek. 

Ismert az is, hogy a nagy ívű helyreállítási alap esetében az Európai Bizottság kezdeményezésére a tanács huszonkettő tagállam tervének adott zöld jelzést. 

Magyarország és Lengyelország esetében például politikai természetű viták hátráltatják a megegyezést. 

Amennyiben újra hasonlóan nagy programot vizionálnak az unióban, kérdéses, hogy miként lehetne kiszűrni a hasonló vitákat, azok fényében hogy lenne elképzelhető a konszenzus megteremtése 2022-ben. 

Uniós források mindenesetre inkább elképzelhetőnek tartják, hogy a háború miatti gazdasági hanyatlás elsősorban a „bent álló” helyreállítási tervek zöld jelzését eredményezi, így – a fenti vezetői nyilatkozatokkal összhangban – mindenhol megkezdődhet a teljes körű forrásfelhasználás. Írtunk róla, hogy a kondicionalitás-rendelet körüli jogállamisági vitában a háború máris uniós kivárást eredményezett. 

Máris csoportosítanak át. Az EU Tanácsa a héten jóváhagyta azt a jogalkotási javaslatot, amely a kohéziós politika keretében finanszírozást biztosít a tagállamoknak az ukrajnai háború elől menekülők támogatására – az intézkedés lehetővé fogja tenni a tagállamok, különösen a válság frontvonalában található országok számára, hogy sürgősen erőforrásokat irányítsanak át a menekültek támogatására, miközben továbbra is a járvány utáni helyreállításon dolgoznak. A szabályozás emellett rugalmasságot vezet be a finanszírozás átcsoportosításában, és egy számviteli évvel meghosszabbítja az uniós költségvetésből a kohéziós programok számára biztosított 100 százalékos finanszírozást. Az intézkedésnek köszönhetően a tagállamok gyorsabban fel tudják majd használni a 20140ľ2020-as időszakra vonatkozó, nem programozott források egészét. Emellett felhasználhatják a világjárványt követő egyik uniós közberuházási program, a REACT-EU keretében 2022-ben rendelkezésre álló, 10 milliárd euró összegű részletet is.
 Borítókép: Ursula von der Leyen, az EB elnöke (Forrás: EU Tanács)