Kijelentésével arra utalt, hogy Lettországban, a többi balti államban és a nyugati világban évek óta – különösen a 2014-es kelet-ukrajnai harcok kitörése és a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása óta – attól tartanak: Putyin az orosz kisebbség védelmezőjeként fellépve indíthat támadást északi szomszédai ellen, annak ellenére, hogy NATO-tagállamok.
A Kreml nagyon is fel akarja használni az oroszbarát kisebbségeket saját politikai céljaira. Úgy tudják meggyengíteni az országot, ha törésvonalakat alakítanak ki a társadalomban
– mondta a The Wall Street Journal amerikai napilapnak Janis Kazocins, a lett elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Törésvonalak valóban léteznek, ezt a számok is alátámasztják: egy márciusban készült felmérés szerint a megkérdezett lettországi oroszok csupán 22 százaléka támogatja Ukrajnát a háborúban (21 százalékuk Oroszországot), szemben a lettek 90 százalékával.
Az elmúlt évtizedek kisebbségellenes politikája sem segítette az oroszok beilleszkedését. Példaként lehet említeni a 2012-es népszavazást, amelyen a választópolgárok 75 százaléka utasította el az orosz nyelv hivatalossá tételét, illetve azt a 2018-ban elfogadott törvényt, melynek értelmében az orosz iskolákban csak az orosz nyelv és irodalmat tanulhatják anyanyelvükön a diákok. Az ukrajnai háború kezdete óta Lettország ráadásul több tucatnyi orosz televíziócsatornát és internetoldalt tiltott be, elszakítva a kisebbségeket az orosz nyelvű hírtartalmaktól.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!