A régi és az újonnan fenyegető orosz megszállás aggasztja Rigát

Lettországban betiltanák az orosz kisebbségiek által megtartott május 9-i ünnepségeket.

Riga, 2022. március 17. Ukrajna szabadsága, békéje és demokráciája támogatására készített falfestmények Rigában 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Toms Kalnins Fotó: Toms Kalnins

– Május 9. az agresszor ország, Oroszország ünnepe. Nem Lettországé. Ha megemlékezést tartunk, a nemzetközi bűnelkövetőket támogatjuk – szögezte le Egils Levits lett államfő néhány nappal ezelőtt megjelent Twitter-üzenetében. Figyelmeztetése arra vonatkozott, hogy Lettország jelentős számú orosz kisebbsége (az 1,9 millió lakosú balti állam mintegy negyedét teszik ki az orosz ajkúak), mint minden évben, idén is meg szeretné megünnepelni a győzelem napját, a Szovjetunió a náci Németország felett aratott második világháborús győzelmét.

Lettország náci uralom alóli „felszabadítását” több mint százezren ünneplik meg évente a lett fővárosban, Rigában, ám az ukrajnai háború miatt idén nem akar teret engedni a megemlékezéseknek a lett vezetés.

A parlament csütörtökön olyan határozatot fogadott el, amely megtiltja tömegrendezvények megtartását szovjet háborús emlékműveknél. A május 9-i ünnepségek legkedveltebb helyszíne a Rigában található, 79 méter magas, a szovjet „felszabadítók” emlékére 1985-ben emelt obeliszk. Az emlékmű régóta vita tárgyát képezi: míg az oroszoknak érthetően tetszik a szobor, a lettek nagy része nem tekinti felszabadításnak az 1944-es eseményeket, melyeket követően Lettország a Szovjetunió részévé vált, egészen az 1991-ben kikiáltott függetlenségéig.

Bár a szobor eltávolításáról most sincs szó, az Ukrajna mellett kiálló, EU-tagságát is támogató és Oroszország katonai fellépését egyértelműen elítélő Lettország szimbolikus gesztusokkal kívánja kifejezni álláspontját. A parlament határozatára rálicitálva Riga főpolgármestere, Martins Stakis közölte, hogy fontolgatja a győzelem-napi ünnepségek betiltását, mert a résztvevők Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsőíthetik.

Arturs Krisjanis Karins lett (balra) és Pedro Sánchez spanyol  miniszterelnök (középen), valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár látogatást tesz az Adazi katonai támaszponton a lettországi Kadagában 2022. március 8-án (Fotó: MTI/AP/Roman Koksarov)

Arturs Krisjanis Karins miniszterelnök az egész országra kiterjesztene egy ilyen tilalmat, mondván: a május 9-i felvonulások Lettország megszállásának a dicsőítésével érnek fel. Marija Golubeva belügyminiszter mérsékeltebb hangnemet ütött meg, mondván: lehetővé kellene tenni, hogy az elesett szovjet katonák családtagjai, leszármazottai megemlékezéseket tartsanak. A tárcavezetőt keményen bírálta Inese Vaidere lett európai parlamenti képviselő, hangsúlyozva: az ünnepségek nem csupán a totalitárius rendszer áldozataira nézve sértők, de Lettország biztonságát is veszélyeztetik.

Kijelentésével arra utalt, hogy Lettországban, a többi balti államban és a nyugati világban évek óta – különösen a 2014-es kelet-ukrajnai harcok kitörése és a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása óta – attól tartanak: Putyin az orosz kisebbség védelmezőjeként fellépve indíthat támadást északi szomszédai ellen, annak ellenére, hogy NATO-tagállamok.

A Kreml nagyon is fel akarja használni az oroszbarát kisebbségeket saját politikai céljaira. Úgy tudják meggyengíteni az országot, ha törésvonalakat alakítanak ki a társadalomban

 – mondta a The Wall Street Journal amerikai napilapnak Janis Kazocins, a lett elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Törésvonalak valóban léteznek, ezt a számok is alátámasztják: egy márciusban készült felmérés szerint a megkérdezett lettországi oroszok csupán 22 százaléka támogatja Ukrajnát a háborúban (21 százalékuk Oroszországot), szemben a lettek 90 százalékával.

Kisfiú zongorázik az orosz nagykövetség épülete előtt Rigában 2022. április 1-jén. A hangszert a lett zenész, Katrina Gupalo adományozta a városnak. A zongorát az ukrán zászló színeire festették az Ukrajnát ért orosz támadás elleni tiltakozásul (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)

Az elmúlt évtizedek kisebbségellenes politikája sem segítette az oroszok beilleszkedését. Példaként lehet említeni a 2012-es népszavazást, amelyen a választópolgárok 75 százaléka utasította el az orosz nyelv hivatalossá tételét, illetve azt a 2018-ban elfogadott törvényt, melynek értelmében az orosz iskolákban csak az orosz nyelv és irodalmat tanulhatják anyanyelvükön a diákok. Az ukrajnai háború kezdete óta Lettország ráadásul több tucatnyi orosz televíziócsatornát és internetoldalt tiltott be, elszakítva a kisebbségeket az orosz nyelvű hírtartalmaktól.

Borítókép: Ukrajna szabadsága, békéje és demokráciája támogatására készített falfestmények Rigában 2022. március 17-én (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)