Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen − jelentette ki kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén António Guterres, a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt. Guterres hangsúlyozta, hogy a háború sérti az ENSZ Alapokmányát, és a következményei 74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát is sújtják.
Elemzésünk szerint 74 fejlődő ország, összesen 1,2 milliárd fős lakossággal rendkívül sérülékennyé vált az élelmiszer-, az energia- és a műtrágyaárak gyors emelkedése miatt
− mondta a főtitkár, megnyitva a BT tanácskozását.
Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettes kifejezte az ENSZ „mély aggodalmát” a lakónegyedekben bevetett kazettás bombák miatt, amelyeknek a legtöbb áldozata polgári személy, és tömeges rombolást végeznek polgári létesítményekben, lakóépületekben, kórházakban, iskolákban, víz- és áramellátó rendszerekben.
Az ENSZ-hez „hiteles közlések érkeztek, amelyek szerint az orosz erők feltehetően a február végén kezdődött invázió során legalább huszonnégy alkalommal vetettek be kazettás lőszert”.
− Azoknak a kijelentéseknek az ügyében, amelyek szerint ukrán erők is vetettek volna be ilyen eszközöket, vizsgálat folyik − tette hozzá. − Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról, valamint 2195 civil sebesültről van tudomása − közölte DiCarlo az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHRC) adatait idézve.
António Guterres elmondta, hogy „az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás”.
Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videó-összeköttetés segítségével, röviddel moszkvai látogatása után közölte, hogy nem történt előrelépés a humanitárius célú tűzszünet ügyében. „Mariupol a pokol közepe” − mondta a főtitkárhelyettes az orosz erők által hetek óta ostromlott városról. Griffith beszámolt arról, hogy találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és egyik helyettesével, Szergej Versinyinnel, valamint a védelmi tárca egyik miniszterhelyettesével. − Felvázoltam az ENSZ és Oroszország közötti együttműködés erősítésének a lehetőségeit egy közös megállapodás keretében megvalósítandó fegyverszünetről, hogy lehetővé váljon a polgári személyek biztonságos kimenekítése és a létfontosságú segítség célba juttatása − jelentette ki.