időjárás 23°C Jácint 2022. augusztus 17.
logo

Ukrajna és Oroszország új szintre emelte az információs háborút

Árki Tamás
2022.04.15. 06:50
Ukrajna és Oroszország új szintre emelte az információs háborút

Vörös foltok a földön, mozdulatlan testek, szétszórt csizmák, megégett ruhadarabok, kiégett harceszközök, füst, borult égbolt, remegő kép, jajveszékelés, ordítozás, tompa robbanások. Effajta „hozzávalókból” áll össze az orosz–ukrán háború miatt újra reflektorfénybe kerülő műfaj, a háborús tudósítás. De vajon mennyire lehet hinni ezeknek?

Oroszországtól egyáltalán nem új dolog az információs hadviselés – dezinformáció, hamis hírek – bevetése katonai beavatkozások idején. Számos szakértő emlékeztetett már rá, hogy a 2008-as orosz–grúz háború hibrid hadviselésében feltűnt kampányok is mennyire hatékonyak voltak, illetve alapvetően a Krím 2014-es annexiójakor szintén az orosz félnek kedvező helyzetet teremtettek.

Ismert fegyver

Az ukrajnai háború első időszaka ugyanakkor nagyban különbözött az előzőkben tapasztaltaktól. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője lapunknak elmondta, hogy az orosz információs gépezet működése kétségtelenül az ukrajnai háború kirobbanását megelőzően, és annak kezdeti szakaszában kevésbé volt hatékony. Ugyanakkor az ellenfél, Ukrajna is kompetensebb, mint Grúzia vagy a krími lakosság volt 2008-ban, illetve 2014-ben.

Ennek oka – az eltelt idő és technológiai fejlődés mellett – az a szakértő szerint, hogy az ukrán lakosságot jól felkészítették, illetve eleve kevésbé szimpatizált Oroszországgal.

Egy másik, az Atlantic által megszólaltatott szakértő szerint az orosz információs hadviselés hiányosságaira további magyarázat lehet, hogy a nyugati közvélemény is fel volt készülve az orosz dezinformációs kísérletekre. Részben emiatt kophatott ki a Vlagyimir Putyin elnök kezdeti szóhasználatában folyamatosan előforduló „nácitlanítás” is – az ezekkel kapcsolatos kísérletek a nem orosz hírfogyasztóknál nem értek célt.

Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyon következetesen kommunikál a háború kezdete óta, még az oroszokat (pl. a katonák anyjait) is megszólítva, ami a nemzetközi szimpátiát mindenképp az ukrán fél felé billenti.

Oroszország ugyanakkor „hazai pályán” eredményesebb, jól kontrollálja a háborút – avagy az általuk használt kifejezés szerint különleges katonai műveletet – kritizáló hangokat. Jól szemlélteti a szigort annak a tanárnak az esete, aki az iskolai órák közötti szünetben azt mondta a tanítványainak, hogy Ukrajna egy Oroszországtól különálló ország, mire néhány nappal később őrizetbe vették, és nagyjából 130 ezer forintnak megfelelő rubelre bírságolták az Orosz Fegyveres Erők nyilvános rágalmazásáért. Példája nem egyedüli; a Putyin elnök által márciusban aláírt törvény – mely szerint 15 év börtönbüntetésre ítélhető az, aki a Kreml különleges katonai művelettel kapcsolatos narratíváját hamisként hirdeti – alapján az orosz OVD-Info emberi jogi szervezet szerint mintegy 400 esetben született elmarasztaló ítélet orosz állampolgárokkal szemben.

Új terep: a közösségi média

A videók közösségi médiában történő terjedése, terjesztése külön tényezőnek tekinthető az információs hadviselésben. Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a Be Social alapító-ügyvezetője lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy a háború alatt a befolyásolás érdekében egészen váratlan platformokat is felhasználnak a felek: 

a nyugati narratívát orosz nőknek társkereső platformokon továbbítják, valamint a Google különböző helyszínekkel kapcsolatos szolgáltatásában (Google Places) a háború helyszíneivel kapcsolatos történések részleteit helyezik el, megkerülve ezzel az orosz cenzúrát.

Forgács Mariann szerint a hagyományosabbnak nevezhető csatornák üzemeltetői, azaz a Facebookot fejlesztő Meta, illetve a TikTokot fejlesztő ByteDance a háború elején nem voltak kellően körültekintők az álhírek kiszűrésében. A TikTok esetében a szakértő hangsúlyozta, hogy a nagyszámú fiatal felhasználó miatt különösen lesújtó volt, hogy a háború első napjaiban ezek a sérülékeny csoportok szűretlenül kapták a – gyakran brutális és megrázó – tartalmat.

Az alapvető etikai, akár kegyeleti szabályok megsértése ugyanakkor mindkét oldalon megfigyelhető: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Instagram-hírfolyamába is feltöltöttek olyan fotókat, amiken a háttérben halottak fekszenek.

Forgács Mariann hangsúlyozta, hogy a tartalmak megosztásánál rendkívül fontos a megfelelő forráskritika: amennyiben nem állnak rendelkezésre eszközök vagy ismeretek egy forrás valódiságának megítéléshez, úgy a tartalmat inkább ne osszuk tovább.

Bizonyíték lehet

A videókon hanggal vagy arccal megjelenő személyek, és az általuk elkövetett kegyetlenségek az elkészült és publikált videók a megosztással számos szerverre felkerülnek, így a későbbiekben is lehívhatók, adott esetben bizonyítékok is lehetnek. Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ugyan a közösségi médiában terjedő háborús videók nemzetközi vagy nemzeti büntetőbíróságok, törvényszékek előtti, bizonyítékként történő felhasználására ismeretei szerint még nem volt példa, 

akár a Nemzetközi Büntetőbíróság, akár az egyes ügyek kivizsgálásával megbízott más fórumok szakértőket fognak kirendelni a képsorok hitelességének igazolására, és a lehetőleg nemzeti bíróságok előtt folytatandó büntetőeljárások támogatására.

Borítókép: Az orosz RT (egykori Russia Today) logója (Fotó: Evgeny Biyatov/Sputnik/Sputnik via AFP)

Háború Ukrajnában

Putyin: A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.