„Algéria, mint az afrikai kontinens stratégiai platformja, nagy lehetőségeket kínál”

– Azért vagyok itt, az a küldetésem, hogy új lendületet adjak az algír–magyar kapcsolatoknak – erről is beszélt lapunknak adott interjújában Algéria budapesti nagykövete, Abdelhafid Alahoum. A diplomata úgy fogalmazott, Algéria mint az afrikai kontinens stratégiai platformja nagy lehetőségeket kínál a stratégiai partnerség fejlesztésére.

20241113 Budapest Abdelhafid Alahoum, Algéria budapesti nagykövete fotó: Havran Zoltán (HZ) MW Fotó: Havran Zoltán

– Alig egy éve fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Algéria külügyminiszterét, Ahmed Attafot. Akkor elhangzott, hogy a mostani világban mind a két ország a békepárti többséghez tartozik.

– Valójában országaink alapvető közös értéke: a béke. Algéria külpolitikájában az ENSZ-alapokmány elveinek és eszméinek tiszteletben tartása kardinális pont. A békés párbeszéd és közvetítés révén Algéria számos regionális és nemzetközi válság megoldásában kivette a részét, mint például az 1981-es amerikai túszválság kimenetele Teheránban, az Etiópia és Eritrea közötti konfliktus rendezése 2000-ben vagy az algériai közvetítői erőfeszítések Maliban és Líbiában. Mint az Afrikai Unió és az Arab Maghreb Unió alapító tagja, továbbá az Arab Államok Ligájának és az Iszlám Együttműködési Szervezetnek a tagja, Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be a nemzetek közötti egység és szolidaritás erősítésében. Aktív szerepet játszik az el nem kötelezett mozgalomban és a G77 + Kína Csoportban, valamint a Földközi-tenger medencéjében a béke, az együttműködés és a fejlődés értékeinek megszilárdításában és előmozdításában.

Abdelhafid Alahoum
Fotó: Havran Zoltán

Éppen ezért Algériát érdemei alapján, története során negyedszer választották meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává a 2024–2025-ös mandátumra. Ez a választás olyan összetett geopolitikai környezetben zajlott, amely lehetővé tette Algéria számára, hogy részt vegyen a konfliktusövezetekben a béke helyreállítására, valamint a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló többoldalú erőfeszítésekben. 

Ahmed Attaf, Algéria külügyekért és a határon túli nemzeti közösségekért felelős miniszterének 2023. szeptember 8–9-én Budapesten tett látogatása számos nemzetközi és regionális kihívást érintő eszmecserére adott lehetőséget, különös tekintettel Algériának az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött fontos szerepére. Ezzel összefüggésben Algéria elkötelezte magát amellett, hogy rendelkezésére álló eszközeit kihasználva megossza elképzeléseit a Biztonsági Tanácson belül vizsgált valamennyi kérdésről, ideértve a Száhel-övezet aggasztó helyzetét, valamint az afrikai és arab világ válságaira irányuló tartós politikai megoldások keresését.

– Hogyan látja a nyugat-szaharai helyzetet?

– Algéria, elveihez híven, támogatja a gyarmatosított népeket önrendelkezésükért vívott harcukban, a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozataival összhangban. 132 évig éltünk gyarmati sorban és az így szerzett tapasztalataink révén mélyen átérezzük az elnyomott népek szenvedéseit. 

A Nyugat-Szaharával kapcsolatban Algéria – sok más országhoz hasonlóan – őrködik a nemzetközi jog, valamint a nemzetközi és regionális igazságszolgáltatás felett, amely már számos alkalommal megerősítette, hogy a nyugat-szaharai nép, melynek legitim, ENSZ által elismert képviselője a Polisario Front, megszállás alatt áll, és egyedül őt illeti meg az önrendelkezési jog. Ez az ENSZ-doktrínában rögzített jog olyan elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jog, amelyet semmilyen „gyarmati kész tények” rákényszerítésére irányuló lépés nem kérdőjelezhet meg. Ez a szomszédságunkban több mint ötven éve fennálló konfliktus veszélyt jelent a régió stabilitására. Algéria menedéket nyújt a szaharai menekülteknek, akik 1975. óta menekülnek el a megszálló „Felvonulás” elől. Algéria, mint az Észak-Afrika-térség és a Száhel-térség békéjének és biztonságának kulcsszereplője konstruktív szerepet játszik a párbeszéd és a békés megoldások előmozdításában az ENSZ alapokmányával és idevonatkozó határozataival összhangban. 

– Ha már a nemzetközi kapcsolatokról beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy az ősszel kapott Algéria tagságot kapott a BRICS-országok Új Fejlesztési Bankjában. Hogyan viszonyul Algéria a BRICS-csoporthoz?

– Valójában az Új Fejlesztési Bank (NDB) kormányzótanácsának évente megtartott 9. ülése, amelyet 2024. augusztus 31-én tartottak Fokvárosban (Dél-Afrika), jóváhagyta Algéria tagságát ebben a fontos fejlesztési intézményben – a BRICS pénzügyi részlegében. 2023-ban az afrikai kontinens harmadik gazdasági hatalma, Algéria, erőteljes növekedést regisztrált, amelynek alapján a Világbank 2024. júliusában a felső közepes jövedelmű országok közé sorolta. A BRICS Bankban való tagság nem öncélú, ahogy Abdelmadjid Tebboune elnök úr is hangsúlyozta, hanem eszköz a globális dinamikába integrálódó, erős, diverzifikált gazdaságról alkotott elképzelésünk megvalósítására. 

– Hogyan látja a következő éveket, nagyköveti munkásságát?

– Nagyra értékelem annak a küldetésnek a fontosságát is, amellyel Abdelmadjid Tebboune elnök úr bízott meg. Nagykövetként megtiszteltetésnek és nagy felelősségnek tartom, hogy hazám érdekeit szolgáljam, miközben azt szorgalmazom, hogy Magyarországgal kölcsönösen előnyös partnerséget építsünk. Sokrétű gazdasági együttműködés alakult ki különböző területeken, és jelenleg azon dolgozunk, hogy mindezt kiterjesszük a kultúrális területre, a gyógyszeriparra, a tiszta energia felhasználására és az energiahatékonyságra. Algéria továbbra is elkötelezett amellett, hogy Magyarországgal fennálló kapcsolatait a két ország lehetőségeinek és közös történelmi örökségének szintjére emelje. Egyébiránt 2025-ben az algír–magyar történelem közös momentumait bemutató kiállítás megnyitását tervezzük.

Borítókép: Algéria budapesti nagykövete, Abdelhafid Alahoum (Fotó: Havran Zoltán)