Az ukrán kormány világossá tette, hogy nem fogad el olyan tűzszünetet, amely azzal járna, hogy lemondanak területeikről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén azt nyilatkozta, hogy vissza fogják foglalni az orosz kézre került Mariupolt, illetve csak a február 24-i határokhoz való visszatérést ismerik el győzelemként. Mihail Podoljak, az államfő tanácsadója pedig arról beszélt, hogy „nagyon különös” nyugati felhívások érkeztek hozzájuk, amelyek azt sürgették, hogy tárgyaljanak a tűzszünetről az oroszokkal, még azon az áron is, hogy egyes területek megszállás alatt maradnak.
Bármilyen engedmény Oroszországnak azonnal a háború kiszélesedéséhez vezetne. Nem állítaná meg, legfeljebb egy időre szüneteltetné a háborút
– figyelmeztetett. Úgy vélte, hogy ha egyezséget kötnének, az oroszok csak ismét megerősítenék soraikat, majd tanulva a hibáikból, újabb támadást indítanának. Hasonló szellemben nyilatkozott a minap Dmitro Kuleba is.
Ukrajna, és csak Ukrajna dönt arról, mikor és hogyan ér véget a háború!
– szögezte le az ukrán külügyminiszter. Hozzátette: mindaddig nem támogatják a békekötést, amíg az ország területi egysége sérül.
Ez azt jelenti, hogy az ukránok abban bíznak, hogy az oroszok vagy „maguktól” kivonulnak az eddig elfoglalt területekről – ahogy történt az Kijevnél –, vagy katonai erővel kiszorítják őket. Ami az első lehetőséget illeti, nem úgy tűnik, hogy ez lenne Moszkva terve. Múlt héten külön törzset is felállítottak a megszállt területek helyreállítására, májustól már a fizetéseket és a nyugdíjakat is rubelben kapják a helyiek. Korábban felmerült, hogy a „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok” mintájára Herszon régiója is függetlenedne, idővel pedig a szakadárok akár csatlakoznának Oroszországhoz.
Sokat elárul az orosz szándékokról, hogy Georgij Muradov, a Krím miniszterelnök-helyettese azt jósolta, Ukrajna aligha marad fenn a jelenlegi formájában.
A 2014-ben elcsatolt területek irányítója szerint a legvalószínűbb, hogy az ország föderációkra vagy kisebb államokra bomlik majd. Az oroszok kiverése egyelőre szintén nem tűnik reálisnak. A főváros, illetve északkeleten Harkiv környékét ugyan sikerült visszafoglalni, azonban délen még csak komolyabb ellentámadás sem indult, a Donbaszért pedig elkeseredett harcot vívnak, és még az ukrán elnök is elismerte, hogy a megvédésében nagyon nehéz dolguk lesz.
Tárgyalóasztalhoz mindenesetre már több mint egy hónapja nem ültek a felek.
Jelenleg valószínűleg Kijevben és Moszkvában egyaránt úgy hiszik, hogy katonai erővel is képesek a maguk javára eldönteni a háborút, vagy legalábbis sokkal jobb feltételeket ki tudnak harcolni, mielőtt a diplomáciának adnák át a terepet.
Borítókép: A Belta fehérorosz állami hírügynökség által közreadott kép a tárgyalóteremrõl a Rumjancev-Paskevics-palotában az ukrán és az orosz tárgyalások megkezdése elõtt a fehéroroszországi Gomelben 2022. február 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Belta)
