A Nyugattól független alternatívát formálnak a fejlődő országok

Iránnal és Argentínával bővülhet a BRICS gazdasági együttműködési csoport.

Sahrekord, 2022. június 9. Az iráni elnöki hivatal által közreadott képen Ebrahim Raiszi iráni elnök beszédet mond egy ünnepségen a közép-iráni Sahrekord városban 2022. június 9-én. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) elmarasztalta Iránt, mert nem szolgáltatott hiteles információkat arról, hogy milyen nukleáris anyagokkal rendelkezik három, be nem jelentett helyszínen található létesítményben. A megrovás elõtt Irán lekapcsolt két, a NAÜ által felszerelt ellenõrzõ kamerát a natanzi urándúsítóban, és iráni tisztségviselõk további egyoldalú lépéseket helyeztek kilátásba. MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal Fotó: Iráni elnöki hivatal

Irán csatlakozása mindkét félnek javára válik, a működési mechanizmus nagyon kreatív, a perspektívák szélesek

– áll többek között a teheráni külügyminisztérium közleményében.

Szaíd Hatibzadeh iráni szóvivő szerint a kérelem benyújtását számos tárgyalás előzte meg, Irán tagsága pedig növeli a BRICS értékét. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő külön nyilatkozatban jelezte, hogy Argentína is hivatalosan folyamodott a tagságért, s ezt megerősítette a múlt héten Európában vizitáló argentin elnök, Alberto Fernández is. Rajtuk kívül korábban még Indonézia, Törökország, Egyiptom, Nigéria és Szíria nyilvánította ki szándékát a csatlakozásra.

Miközben a Fehér Ház azon töri a fejét, hogy mit kapcsoljon ki a világból, még mi mást tiltasson be és rontson el, Argentína és Irán, előrenézve, csatlakozik a BRICS-hez

– írta Zaharova a Telegram-csatornáján.

A múlt heti virtuális találkozón az argentin államfő mellett már iráni hivatali kollégája, Ebrahim Raíszi is részt vett. Mindketten reményüket fejezték ki a jövőbeni jó együttműködést illetően. Fernández olyan együttműködési mechanizmus megalkotását sürgetett, amely alternatívát jelent a látszólag független, de valójában a nyugati politikai érdekszövetségek által működtetett intézményekkel szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök a felszólalásában arról beszélt: a BRICS-országok azon munkálkodnak, hogy új, globális tartalékvalutát hozzanak létre az öt tagállam valutakosara alapján. Folyik továbbá a munka egy megbízható alternatív nemzetközi fizetési rendszer kifejlesztése érdekében is. A szervezet tagja mindemellett szorgalmazzák az egymás fizetőeszközeiben való kereskedelmi elszámolást is. Egy új nemzetközi tartalékvaluta fontosságát húzta alá hétfőn az orosz gazdasági minisztérium is.

Ehhez azonban az szükséges, hogy közös pénzügyi infrastruktúrát építsenek fel, növeljék a nemzeti valutákban elszámolt kereskedelmi tranzakciók számát, valamint bizonyos szintre szorítsák vissza a dollár használatát.

A BRICS globális gazdasági erejét jól illusztrálják a számok is. Az öt tagállam összesített területe csaknem negyvenmillió négyzetkilométert tesz ki – ez a Föld szárazföldi felszínének több mint negyede –, lakossága mintegy 3,3 milliárd, azaz a világ népességének több mint negyven százaléka. 2018-as adatok szerint a tagországok összesített nominális bruttó hazai terméke (GDP) 19 600 milliárd dollár volt, azaz a globális GDP 23,2 százaléka. Vásárlóerő-paritáson (PPP) viszont a BRICS GDP-je meghaladta a negyvenezermilliárd dollárt, ez pedig a világ PPP GDP-jének 32 százalékával egyenlő. Egyesített valutatartalékaik becslések szerint 4460 milliárd dollárra rúgnak.

Szakértők rámutatnak, hogy a szervezet növekvő fontosságú a jelenlegi zavaros geopolitikai viszonyok között, amelyet a folytatódó Covid–19-járvány, katonai konfliktusok, a küszöbön álló gazdasági világválság és a klímaváltozás fémjelez.

Ezekre a problémákra a jelenlegi nemzetközi rendszer nem képes új, többpólusú megoldási alternatívát kínálni. S bár a BRICS nem követ semmiféle közös ideológiát, és szigorú egyezmény sem szabályozza működésüket, a tagállamok egyenként felismerték a globális gazdasági rendszer demokratizálásának szükségességét, különösen amióta az Egyesült Államok kézi vezérléssel irányítja ezt a rendszert, meglehetősen felelőtlen, néha még a saját törvényeinek is ellentmondó módon. A kínai jegybank már 2009-ben szorgalmazta a dollár mint globális tartalékvaluta mellőzését, mivel a világ bizalma egyre jobban megrendül az amerikai monetáris vezetésben. Sok elemző úgy véli, hogy most, tizenhárom év múltán soha nem volt aktuálisabb a felvetés.

Borítókép: Ebrahim Raíszi iráni elnök beszédet mond egy ünnepségen a közép-iráni Sahrekord városban 2022. június 9-én (Fotó: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal)