A klímasemlegesség elérését tervezi 2050-re az észak-atlanti szövetség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Madridban, a szervezet állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójához kapcsolódó nyilvános fórumon. Az ismertetett elképzelés szerint a célt két szakaszban valósítaná meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete: a katonai és civil tevékenysége által kibocsátott üveghatású gázokat 2030-ra a jelenlegihez képest 45 százalékkal mérsékelné, majd újabb húsz évvel alatt csökkentené nullára.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta a szövetség felelősségét a klímaváltozással kapcsolatban, és a célkitűzés elérésében döntőnek nevezte a fosszilis tüzelőanyagok használatának elhagyását.
Mint mondta, a jelenleg zajló technológiai forradalomnak köszönhetően a jövő katonai járművei nem függnek majd fosszilis energiaforrásoktól. A NATO-főtitkár kitért arra, hogy az ukrajnai háború megmutatta, milyen veszélye van a túlzott függésnek egy tekintélyelvű rezsim nyersanyagaitól. Szavai szerint Oroszország a kényszer fegyvereként használja az energiahordozókat, ezért szükséges mielőbb megszüntetni az orosz földgáz- és kőolajfüggőséget. A forrásokat és a beszállítókat is diverzifikálni kell – tette hozzá. Jens Stoltenberg kitért arra, hogy a madridi csúcstalálkozón elfogadandó új stratégiai koncepcióban a szövetségesek rögzíteni kívánják: a klímaváltozás korunk egyik kihívása, mivel a szélsőséges időjárás egyben konfliktusok okozója is.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO háromnapos madridi csúcstalálkozója előtt, 2022. június 28-án (Fotó: MTI/EPA/EFE/Rodrigo Jiménez)
