Gyűrűzik a román titkosszolgálatok körüli botrány

Kiszivárogtatott tervek szerint szolgálati tisztek ellen csak az elnök által jóváhagyott ügyészek nyomozhatnának.

Romanian President Klaus Iohannis visits Moldova
epa09829874 Romanian President Klaus Iohannis speaks at joint press conference with Moldova's President Maia Sandu during his official visit in Chisinau, Moldova, 16 March 2022. President Iohannis is in Chisinau to support Moldova's effort in accession to the European Union and to aid in the crisis of the refugees of the war in Ukraine. EPA/DUMITRU DORU Fotó: DUMITRU DORU
Vélemény hírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyűrűzik a titkosszolgálatok jogköreinek kiszélesítése körüli botrány Romániában. Klaus Johannis államfő egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, azok a javaslatok, amelyek a médiában megjelentek, nem többek egy piszkozatnál. – Nem élesztjük fel a Securitatét – jelentette ki az elnök, miután az emberek szabadságjogait is súlyosan sértő törvénytervezetről írt a sajtó. Felháborodást keltett ugyanakkor az újságírók körében Johannis fenyegetést sejtető kijelentése.

Valaki – és tudjuk, hogy ki – úgy gondolta, hogy jó ötlet kiszivárogtatni őket. Ez nagy hiba

– fogalmazott az államfő.

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője lapunk megkeresésére megemlítette, hogy a sajtóban megjelent tervek értelmében csak az elnök által jóváhagyott különleges ügyészek nyomozhatnának szolgálati tisztek ellen, a titkosszolgálatoknak nem kell beszámolni a parlamentnek tevékenységük lényegi részéről, ellenőrizetlen gazdasági tevékenységet folytathatnak, bárkitől követelhetnek együttműködést és adatokat. A Románia-szakértő megjegyezte: egyes román ellenzéki újságírók szerint Johannis a titkosszolgálatok segítségével lett elnök.

A román média tényként kezeli, hogy az Amerika-barát államfő a szolgálatok embere. Különös, hogy amerikai pénzelésű alapítványok, így az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítvány) partnerei bírálják a szolgálatokkal kapcsolatos törvénytervezetet. Az ügy mögött az állhat, hogy az Egyesült Államok biztonsági kockázatnak tartja a román titkosszolgálatok berkeiben fellelhető korrupciót, kifogásolja a parlamenti ellenőrzés hiányát, és a moldovai tevékenységükkel sem lehet megelégedve

– mondta Barabás T. János.

A bukaresti médiában egy részében nagy visszhangot keltett Cristian Tudor Popescu, az egyik legismertebb romániai újságíró gyors elbocsátása a Digi 24 hírtelevíziótól. Popescut azt követően rúgták ki, hogy egyebek mellett élesen bírálta a titkosszolgálatok erősítésére vonatkozó terveket, a Securitate felélesztéséről beszélt. A román média nagyobbik része egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen számolt be a kiszivárgott kormányzati tervekről. Ezt sokan annak tulajdonítják, hogy a titkosszolgálatok a sajtóban is erőteljes befolyással rendelkeznek.

Borítókép: Klaus Johannis, Románia elnöke (Fotó: EPA/Dumitru Doru)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.