Gyűrűzik a titkosszolgálatok jogköreinek kiszélesítése körüli botrány Romániában. Klaus Johannis államfő egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, azok a javaslatok, amelyek a médiában megjelentek, nem többek egy piszkozatnál. – Nem élesztjük fel a Securitatét – jelentette ki az elnök, miután az emberek szabadságjogait is súlyosan sértő törvénytervezetről írt a sajtó. Felháborodást keltett ugyanakkor az újságírók körében Johannis fenyegetést sejtető kijelentése.
Valaki – és tudjuk, hogy ki – úgy gondolta, hogy jó ötlet kiszivárogtatni őket. Ez nagy hiba
– fogalmazott az államfő.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője lapunk megkeresésére megemlítette, hogy a sajtóban megjelent tervek értelmében csak az elnök által jóváhagyott különleges ügyészek nyomozhatnának szolgálati tisztek ellen, a titkosszolgálatoknak nem kell beszámolni a parlamentnek tevékenységük lényegi részéről, ellenőrizetlen gazdasági tevékenységet folytathatnak, bárkitől követelhetnek együttműködést és adatokat. A Románia-szakértő megjegyezte: egyes román ellenzéki újságírók szerint Johannis a titkosszolgálatok segítségével lett elnök.
A román média tényként kezeli, hogy az Amerika-barát államfő a szolgálatok embere. Különös, hogy amerikai pénzelésű alapítványok, így az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítvány) partnerei bírálják a szolgálatokkal kapcsolatos törvénytervezetet. Az ügy mögött az állhat, hogy az Egyesült Államok biztonsági kockázatnak tartja a román titkosszolgálatok berkeiben fellelhető korrupciót, kifogásolja a parlamenti ellenőrzés hiányát, és a moldovai tevékenységükkel sem lehet megelégedve
– mondta Barabás T. János.
