Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Svédország újabb támogatást küld Ukrajnának, fegyvereket is · Ukrán menekültek ezrei hagyták el Bulgáriát az utóbbi napokban · Zelenszkij: Az ukrán kikötők blokádja migrációs válságot és tüntetéseket okozhat Európában · Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Washingtonban ismételten arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában.

Szlovjanszk, 2022. június 2. Az éjszakai légicsapás okozta pusztítást nézi egy asszony a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban 2022. május 31-én. MTI/AP/Andriy Andriyenko Fotó: Andriy Andriyenko

Svédország újabb támogatást küld Ukrajnának, fegyvereket is

Újabb, összesen mintegy egymilliárd svéd koronányi támogatást – közte hadi felszerelést – nyújt Svédország Ukrajnának

– jelentette be csütörtökön Peter Hultqvist, a skandináv ország védelmi minisztere.

A tárcavezető Mikael Damberg pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a háború új szakaszba lépett, az orosz erők jelenleg Ukrajna keleti és délkeleti részére koncentrálnak, Stockholm pedig Ukrajna több régiójából kapott segítségkérést.

Damberg kifejtette, hogy Svédország 578 millió koronát közvetlenül az ukrán hadseregnek ad, hatvanmilliót a NATO Ukrajna megsegítésére létrehozott alapjába, emellett pedig 262 millió korona értékű hadi felszerelést – köztük hajóelhárító rakétarendszereket, ötezer tankelhárítót, lőszert és félautomata gépfegyvereket – is biztosít. A skandináv ország emellett százmillió koronával segíti a polgári lakosságot is. Svédország a háború február 24-i kezdete óta már kétszer küldött pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának, szakítva azzal a több évtizedes hagyományával, amelynek értelmében nem szállít fegyvert katonai konfliktus sújtotta térségekbe.

Ukrán menekültek ezrei hagyták el Bulgáriát az utóbbi napokban

Ukrán menekültek ezrei hagyták el Bulgáriát az utóbbi napokban, aminek egyik oka a DPA német hírügynökség szerint az, hogy nem hajlandók a Fekete-tenger partján lévő üdülőkből az ország központi részein lévő befogadóközpontokba átköltözni.

Az emberek buszokkal keltek át Romániába, majd onnan Nyugat-Európa országaiba, illetve hazájukba, Ukrajnába folytatták útjukat.

A bolgár hatóságok szerint csütörtökön mintegy 80 600 ukrán menekültet tartottak nyilván az ország területén, számuk hétfőn még hozzávetőleg 90 ezer volt.

A február 24-én kezdődött ukrajnai orosz hadművelet nyomán menekültek ezreit szállásolták el ingyenesen a Fekete-tenger mentén épült bolgár hotelekben, illetve sokan rokonoknál, barátoknál, önkéntes segítőknél kaptak szállást.

Kalina Konsztantinova bolgár miniszterelnök-helyettes hétfőn bejelentette, hogy a turisztikai szezon kezdete előtt az embereket átszállítják az ország központi térségeiben található központokba. Sokan azonban attól tartanak, hogy a távol eső térségekben nem lesz elegendő bevásárlási lehetőség, illetve megfelelő orvosi ellátás.

Kisgyerekes nők például kifogásolták, hogy az egyik ilyen központban nincs sem meleg víz, sem bébiétel.

Konsztantinova egyébként csütörtökön bocsánatot kért a menekültektől az átköltöztetéssel kapcsolatos kellemetlenségekért.

Zelenszkij: az ukrán kikötők blokádja migrációs válságot és tüntetéseket okozhat Európában

Az ukrán kikötők orosz blokádja destabilizációhoz és tömeges tiltakozásokhoz vezethet Afrikában és Európában – jósolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy pozsonyi nemzetközi biztonsági fórumon, videokapcsolás útján elmondott felszólalásában.

Nem kerülhetjük meg kikötőink orosz blokádjának kérdését. Emiatt a világ élelmiszerválság küszöbén áll. Nem csak élelmezési problémákról van szó. Ez piaci hiányt okoz, katasztrofális drágulást az alapélelmiszerek esetében, és több tízmillió embert fenyeget éhezéssel. Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor ez Afrika, Ázsia egyes országaiban politikai káoszhoz vezet, és ebből adódóan migrációs válsághoz is Európában, amikor az éhezéssel küzdő országokból oda menekülnek majd

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.

Zelenszkij szavai szerint az afrikai válság elkerülhetetlenül átgyűrűzik egész Európára.

Az élelmiszerválság elkerülhetetlenül nagyszabású tiltakozásokhoz fog vezetni az európai országokban. Sok kormánynak meg kell majd magyaráznia a tüntetőknek, miért tartotta kontinensünket túszul egymagában Oroszország és egyetlen személy Moszkvában, aki kiadta a parancsot Ukrajna tengeri blokádjára

– hangoztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta Oroszország 5722 hadműveleti-taktikai repülési bevetést hajtott végre Ukrajna területén és 551, Iszkander, illetve Kalibr típusú rakétát lőtt ki.

Ebből Fehéroroszország területéről 1211 bevetést hajtottak végre, vagyis az összes bevetés több mint húsz százalékát, továbbá onnan lőttek ki 61 alkalommal Iszkander típusú rakétákat Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájának megsemmisítése céljából

– tette hozzá katonai vezető.

Hromov közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint az orosz erők fokozni fogják a létfontosságú infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapásokat, és megpróbálják elfoglalni teljes hosszában Ukrajna fekete-tengeri partvidékét egészen a Moldovához tartozó, de orosz ellenőrzés alatt lévő szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságig.

Az ukrán hírszerzés biztosra veszi, hogy az orosz erők a Donyec-medencében lévő ukrán csapatok bekerítésére és megsemmisítésére összpontosítanak, majd egy szárazföldi folyosót akarnak az ellenőrzésük alá vonni egészen a Rosztovi régiótól a Krím félszigetig. Emellett Oroszország igyekszik azonosítani az ukrán fegyveres erők logisztikájának útvonalait, és megsemmisíteni a katonai felszereléseket és lőszereket tároló raktárakat, továbbá akadályozni, hogy a nyugati országok fegyverekkel lássák el Ukrajnát

– tette hozzá Hromov.

Stoltenberg: Elhúzódó háborúra lehet számítani

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Washingtonban ismételten arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában.

A háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Ezért egyszerűen hosszabb távra kell berendezkednünk

– hangsúlyozta a NATO főtitkára Joe Biden amerikai elnökkel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval a Fehér Házban folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján.

Stoltenberg kiemelte, hogy a konfliktus időközben kimerítő háborúvá változott, amelyben a harcoló felek magas árat fizetnek a harctéren. Mindemellett a legtöbb háború a tárgyalóasztal mögött ér véget, és feltehetően nem lesz másképp ebben az esetben sem

– tette hozzá.

Leszögezte, hogy a szövetségesek feladata ebben a konfliktusban Ukrajna támogatása, hogy a lehető legjobb végeredményt érhessék el számára.

Stoltenberg szót ejtett a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatos török aggályokról is. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség szoros kapcsolatban áll Törökországgal, hogy közös megoldást találjanak a kérdésben. Ankara ugyanis többször megfenyegette Stockholmot és Helsinkit, hogy megvétózza csatlakozásukat az észak-atlanti szervezethez, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok követőit.

Úgy gondolom, szükséges elismerni azt is, hogy Törökország fontos szövetséges. Törökország számos különböző módon járul hozzá biztonságunkhoz

– mondta a NATO-főtitkár külön kitérve Ankarának az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szembeni erőfeszítéseire.

Stoltenberg amerikai látogatásának célja egyébként a június végére Madridban tervezett NATO-csúcs előkészítése. A NATO-főtitkár Lloyd Austin amerikai védelmi tárcavezetővel is találkozni fog.

Borítókép: Egy éjszakai légicsapás okozta pusztítást nézi egy asszony a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban (Fotó: MTI/AP/Andriy Andriyenko)