Hamarosan újra növekedhetnek a világ nukleáris arzenáljai

A SIPRI arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobb.

1222281816 Fotó: Bloomberg

A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta folyamatosan csökken: jelenleg kevesebb mint egyötöde annak, ami a hidegháború csúcspontján, az 1980-as években volt. A SIPRI azonban már tavaly megállapította, hogy ez az irányzat a modernebb nukleáris fegyverek felé fordul.

Az év elején az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt, vétóval rendelkező hatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – kinyilvánította, hogy fel kíván lépni a nukleáris fegyverek további terjedése ellen. 

Észak-koreai rakétakilövésről szóló tudósítás egy szöuli vasútállomáson 2022. június 5-én Fotó: Ri Dzsin Man

– Hangsúlyozzuk, hogy atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni – fogalmaztak az államok január elején közös nyilatkozatban. A SIPRI kifogásolta, hogy azóta mind az öt ország tovább bővítette vagy modernizálta arzenálját. 

Ukrajna hatása

Oroszország az ukrajnai agressziós háborúja során nyíltan fenyegetőzött atomfegyverek esetleges bevetésével is.

Bár az elmúlt évben mind a nukleáris fegyverzetellenőrzés, mind a nukleáris leszerelés terén jelentős előrelépések történtek, a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobbnak tűnik, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor 

– mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója. A SIPRI új adatai 2022 januárjára vonatkoznak, vagyis az Oroszország ukrajnai inváziója előtti hónapra. Kristensen szerint még túl korai lenne következtetéseket levonni arról, hogy az orosz háború végső soron hogyan befolyásolja majd a világ nukleárisfegyver-helyzetét. Ugyanakkor már most lát közvetett hatást: az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos erőik nem olyan jók, mint gondolták. Ezért Oroszország a jövőben valószínűleg még inkább támaszkodni fog a taktikai nukleáris fegyverekre – közölte.  – A NATO eközben az ukrajnai háborúra úgy reagál, hogy hangsúlyozza nukleáris fegyvereinek fontosságát. Az ukrajnai háború következtében megnőtt a nukleáris konfrontáció kockázata – hangoztatta Kristensen. 

A veszélyt az jelenti, hogy a háború Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációvá mehet át 

– tette hozzá.

Az India és Pakisztán között zajló konfliktus, a növekvő ellenségeskedés a kínai–indiai határon és Észak-Korea folyamatos nukleáris erőfeszítései is borúlátásra adnak okot. – Ezek a dolgok összeadódnak, így joggal mondhatjuk, hogy a világ jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben van – mondta Kristensen. Szerinte most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az atomhatalmak enyhítsék nukleáris retorikájukat.

Borítókép: nukleáris rakétát hordozó jármű a moszkvai katonai parádén (Fotó: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images)