Svédország nélkül csatlakozhat Finnország a NATO-hoz
Egyelőre kérdéses, hogy Törökország hajlandó lesz-e ratifikálni a két skandináv ország, Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét. Ugyanakkor úgy tűnik, erősebb az ellenszenv Svédországgal szemben, Helsinkit kisebb problémának tekinti Ankara, mint Stockholmot.
„Törökország nagy problémának látja Svédország szoros amerikai kapcsolatait, és a PKK-hoz (Kurdisztáni Munkáspárt) köthető szíriai kurd csoportok támogatását” – mondta el a Dagens Nyheternek Toni Alaranta, a Finn Külpolitikai intézet török politikai szakértője. Szerinte a Törökországból érkező, egyre keményebb követelések arra utalnak, hogy szándékosan próbálják mélypontra vezetni a tárgyalásokat. A Svédország és Törökország közötti vita már évek óta húzódik, míg Finnországnak nemrégiben támogatást ígért Erdogan török elnök. Ráadásul maga a török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu is elmondta, Finnországot kisebb problémának tekintik, mint a másik tagjelöltet. Az intézet másik munkatársa, Charly Salonius-Pasternak úgy véli, ha most csak Finnország tudna csatlakozni az Észak-atlanti Szerződéshez, akkor a védelmi szervezeten belül hatékonyabban tudna harcolni azért, hogy Svédország is csatlakozni tudjon a jövőben.
Forrás: Dagens Nyheter
Tizennégy éve először csökkent hárommillió fő alá a munkanélküliek száma Spanyolországban
Annak ellenére, hogy az orosz–ukrán háború miatt a fogyasztói árindex hónapról hónapra romlik, úgy tűnik, a spanyol munkaerőpiac mozgásban maradt. A legfrissebb statisztikai adatok szerint májusban tovább nőtt a foglalkoztatottak aránya és jelenleg több mint 20 millió aktív munkavállaló él az országban. A szociális és munkaügyi minisztérium csütörtökön közzétett adataiból kiderül: a közelgő turistaszezon jelentősen hozzájárul a számok növekedéséhez. Spanyolországban most hárommillió fő alatt (2,92 millió) van a munkanélküliek száma, amire a 2008-as gazdasági válság óta nem volt példa. A határozatlan idejű szerződések aránya is emelkedik, bár a májusban megkötöttek között még mindig sok a részmunkaidős vagy a megszakításos megállapodás. A statisztika tanúsága szerint a nemek között a megszokott különbséget lehet felfedezni: sokkal több férfit szerződtettek, mint nőt. A szállodaipar növelte legjobban a munkavállalók számát, elérve ezzel a járvány előtti foglalkoztatási szintet. Csupán a bankszektorban és a háztartási alkalmazottak körében csökkent a foglalkoztatottak száma.
Forrás: elperiodico.com
Legfeljebb egy húsgolyót javasol naponta a svéd klímakutató
Az ENSZ klímabizottságának svéd tagja, Markku Rummukainen szerint felére kellene csökkenteni honfitársai húsfogyasztását, ezzel jelentősen hozzá lehetne járulni a klímavédelemhez. Egy másik szakember ennél lényegesen továbbmegy, és drasztikus fogyasztáscsökkentést szeretne látni. A svéd állami rádióban elhangzott riportban Elin Röös, a Svéd Agrártudományi Egyetem kutatója arról beszélt, hogy fejenként mindössze egy húsgolyó fogyasztását tenné lehetővé naponta. Szerinte problémás, hogy a svédek ennél jóval többet tesznek a tányérjukra, átlagosan négy-ötöt. A kutató kifogásolja, hogy a társadalom csak egy nagyon kicsi „woke” csoportja fogadja el ezt az üzenetet és változtat szokásain, mert szerinte ez még nem elég a környezet megvédéséhez.
Forrás: Sveriges Radio
Kudarcot vallott az olasz befogadáspolitika
Míg szakképzetlen tömegek érkeznek évről évre a Földközi-tengeren keresztül az afrikai és közel-keleti régiókból Olaszországba, addig a képzett olasz értelmiség külföldön keres munkát. Kedvezőbb munkakörülmények és jobb fizetés reményében egyre több olasz fiatal hagyja el hazáját. Máris súlyos hiányok alakultak ki egyes szakterületeken, mint például az informatika és a környezetvédelem területein. Kritériumok és elvárások nélkül ezresével léphetnek partra a szakképzés nélküli embertömegek, akiknek nemcsak elhelyezéséről, integrálásáról, hanem oktatásáról is gondoskodnia kell az olasz kormánynak. Ignazio Visco, az Olasz Bank kormányzója kijelentette: „kudarcot vallott a kritériumok nélküli befogadáspolitika”.
Elemzések szerint hamis az illúzió, miszerint a mezőgazdaság vagy az építőipar bármennyi munkaerőt felszív, mert ezekben a szektorokban is szakképzett munkaerőre van szükség. A szabályozatlan bevándorláspolitika többszörösre duzzasztja a költségeket. Amennyiben az állam nem tudja megvalósítani a képzetlen tömegek munkába állítását, megoldást kell találnia eltartásukról. A Confindustria becslései szerint 14 milliárd eurós éves veszteséget jelent az ország számára a képzett fiatalok elvándorlása.
Forrás: insideover.com
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
