Nyoma sincs a nigériai templomi vérfürdő elkövetőinek

Nigériában eddig sem volt szokatlan a keresztények elleni erőszak, de a vasárnapi, legalább ötven életet követelő vérfürdő a Szent Ferenc-templomban még ott is kitűnik kegyetlenségével. Ennek ellenére még az elkövetők kézre kerítésére sincs sok esély, nemhogy a probléma kezelésére. Ráadásul hiába mészároltak le ártatlan gyermekeket és nőket, ezúttal elmaradt a nagy nemzetközi szolidaritás, és a Facebook-profilok sem öltöztek nigériai nemzeti színekbe. Magyarország viszont az elsők között nyújtott segítséget.

Owo, 2022. június 6. A Szent Ferenc katolikus templom a dél-nigériai Ondo államban fekvõ Owo városában 2022. június 5-én, miután ismeretlen tettesek megtámadták a pünkösd vasárnapi misére összegyûlt hívõket. A támadók legalább ötven embert megöltek, a vezetõ papot elrabolták. MTI/AP/Rahaman A Yusuf Fotó: Rahaman A Yusuf

Vasárnap délelőtt fél tizenkettő körül robbanás vágta ki az owói Xavéri Szent Ferenc-templom kapuját. A berontó fegyveresek válogatás nélkül tüzet nyitottak a bent imádkozó hívőkre, a menekülőket a többi ajtónál is puskacsövek várták. A nagyjából félórás vérfürdő végeztével legalább ötven halottat, köztük megannyi gyermeket hagytak maguk után. Az áldozatok pontos számát még mindig nem ismerni, de félő, hogy a valós adatok még ennél is sokkal magasabbak, mert az 1200 fő befogadására alkalmas templom zsúfolásig tömve volt a vasárnapi misére. 

Fotó: Rahaman A. Yusuf

A 12 esztendős Maryann Eze a hároméves öccse kezét fogva próbált menedéket találni. Apjuk később vértócsában fekve találta meg, melyet repeszek okoztak, de kistestvére kezét még ekkor sem eresztette. A kórházba szállították, ahol az orvosok eltávolították a repeszeket

– idézte fel az egyik túlélő történetét az Associated Press. „A dinamit maradványai még mindig teleszórják a templomot, miközben a sekrestye – ahol sokan elrejtőztek – a káoszról tanúskodik. Cipők, a Biblia lapjai vérben ázva, táskák és más személyes tárgyak hevernek szerteszét” – írta le a helyszínt egy nappal a támadás után riportjában a BBC.

Fotó: Sunday Alamba

Hogy ki és miért támadott a keresztény közösségre, továbbra sem tudni, a merényletért senki nem vállalta a felelősséget. Az elkövetőkről annyi ismert, hogy khaki nadrágot viseltek, és állig fel voltak fegyverezve – ez alapján bárkik lehettek. Nigériában a hírhedt Boko Haram, az úgynevezett Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya, és megannyi kisebb milícia is aktív. Gyakoriak a konfliktusok a nomád állattartók és a földművesek között is, azonban ez a vérfürdő ezzel aligha magyarázható:

egyértelműen és kitervelten a keresztényeket vették célba.

Nigéria 200 milliós lakosságával Afrika legnépesebb állama, közülük nagyjából 54 százalék a muszlimok, 46 százalék a keresztények aránya. Az Open Doors amerikai civil szervezet keresztényüldözést rangsoroló 2022-es listáján Nigéria a hetedik helyen szerepelt. „Az északi területeken a hívők a saría rendelkezései alapján, mondhatni másodrangú állampolgárként élik mindennapjaikat” – írták legutóbbi jelentésükben. Hozzátették, éppen ezért a keresztények tömegével menekülnek a biztonságosabb déli tartományokba. 

Becslések szerint legalább 50 ezer ember vesztette életét 2000 óta a terrorszervezetek tevékenysége következtében, míg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint körülbelül két és fél millió belső menekült él az országban.

Csakhogy a mostani támadás annyiban is különleges, hogy Owo városa Délnyugat-Nigériában, Ondo államában fekszik, melyet eddig a „béke szigeteként” tartottak nyilván. Az erőszak átgyűrűzése a déli területekre mindenképpen aggasztó. Feltételezik, hogy az elkövetők is valamelyik másik tartományból érkezhettek, és valószínűleg már felszívódtak. 

Muhammadu Buhari nigériai elnök elítélte a történteket, de az már egy évvel második mandátumának vége előtt is látszik, hogy az egykori katonából lett politikus sem tudta beváltani a reményeket, képtelen volt legyőzni a szélsőségeseket. Sőt, a muszlim vezető ezúttal óriási felháborodást váltott ki, miután a közösségi médiában megjelent felvételek tanúsága alapján a vérfürdőt követően jókedvűen vacsorázott más politikusokkal.

De nem öltöztek a nigériai nemzeti zászló színeibe a Facebook-profilok sem, és a világ vezetői is adósak maradtak a szolidaritással. Ferenc pápa viszont együttérzését fejezte ki, ahogyan az üldözött keresztények sorsát a szívén viselő Magyarország is azonnal segítségét ajánlotta fel. 

Magyarországnak, mint egy ezer éve keresztény országnak, erkölcsi kötelessége ilyenkor fellépni, és bár a megtörtént borzalmakat nem teszi semmissé, de egy rendkívüli gyorssegéllyel igyekszünk hozzájárulni a tragédiában érintett közösség mielőbbi talpra állásához. A Hungary Helps program keretében azonnali, tízmillió forintos felajánlást küldünk a Ondo-i Római Katolikus Egyházmegyének, amelyet a kenyérkereső nélkül maradt családtagok, árvák ellátására és kórházi kezelésekre fordítanak majd

– jelentette be már a merénylet másnapján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Az Európai Parlament és az EU ebben a helyzetben nem maradhat tétlen, nem dönthet úgy, hogy ideológiai alapon elfordítja arcát a bajbajutottaktól! Minden képviselőnek saját képviselőcsoportjában kell dolgoznia azért, hogy ebben a helyzetben az emberi jogokra oly gyakran hivatkozó EP képes legyen elismerni és elítélni a nyílt és erőszakos keresztényüldözést. Egyértelmű jelzést kell adnunk, ez európai politikusként erkölcsi kötelességünk” – figyelmeztetett Hölvényi György európai parlamenti képviselő is.

Borítókép: A Szent Ferenc katolikus templom a dél-nigériai Ondo államban fekvő Owo városában 2022. június 5-én, miután ismeretlen tettesek megtámadták a pünkösdvasárnapi misére összegyűlt hívőket (Fotó: MTI/AP/Rahaman A. Yusuf)